Drága a benzin, spórolahtunk etanollal vagy gázzal?

Idén több, mint 50 forinttal, azaz csaknem 14 százalékkal nőtt a benzin és a gázolaj ára is. Még rémisztőbb, hogy piaci elemzők szerint a tendencia jövőre sem változik, s egy év múlva már 400 forint felett járhat majd a benzin ára. Így egyre éhesebben várom a jövő elektromos vagy üzemanyagcellás autóit, de a benzinkutaknál egyre komolyabb összegeket otthagyva leginkább az foglalkoztat, hogy a most üzemben lévő autóparkra mi vár, átalakíthatók-e az amúgy hibátlan, de kőolaj függő autók valamilyen egyéb hajtásra.
A takarékos dízelmotort választóknak egyelőre nincs más megoldás, mint a gázolaj tankolása és a takarékos vezetés – bár földgáz fogadására a dízelmotorok is átalakíthatók lennének, a drága megoldás miatt erre egyelőre nincs gyakorlat. A benzinmotoros autót használók azonban két alternatív hajtóanyag közül is választhatnak, némi átalakítás után etanollal és gázzal is autózhatnak. Itthon a cseppfolyós LPG (Liquifed Petroleum Gas) van csak forgalomban, CNG (Compressed Natural Gas) csak 1-2 helyen tankolható. Utóbbi amúgy is főként már eleve ehhez gyártott autóhoz használható, míg az LPG, azaz a klasszikus autógáz-rendszer utólag is beépíthető. Gázzal autózva mintegy 10 százalékos többlet-fogyasztásra mindenképp kell számítani, teljesítmény-változásra kevésbé. De míg a benzin átlagára szerdától már 361, az LPG-é még 200 forintnál jár, azaz az árelőny 45 százalékos. A rendszer ára, főként a mai üzemanyagárak mellett nem tragikus. A legolcsóbbak 130 000 forinttól kaphatók, bár ezek ma már nem túlzottan keresettek, hiszen karburátoros autókhoz valók, ilyeneket pedig jó ideje nem gyártanak. Központi befecskendezéssel (hengerszámtól függetlenül) 160 000 forintért alakíttatható át egy autó gázüzeművé. Még komolyabb ugrás, ha hengerenkénti befecskendezésű az autó, 3-4 hengerrel 205 000, 5-6-tal 265 000, míg 8 hengerrel 285 000 forintos ár kalkulálható. A nagyobb motorokkal nem csak az átalakítás költsége, a megspórolható üzemanyagköltség is növekszik, hiszen a nagyobb fogyasztással egyenesen arányosan jelentősebb üzemanyag-költség spórolható meg. Összességében elmondható, hogy a gázautóvá átalakítás költsége 15 000 kilométer után megtérül, onnantól kezdve pedig fix előny a gázzal közlekedés.
Nem csak pénzügyileg kedvezőbb, a benzinesnél kevésbé környezetszennyező is a gázzal autózás. Néhány kényelmetlenség azonban említhető, például mélygarázsba nem lehet gázos autóval parkolni, tankolni (legalábbis itthon) csakis a kútkezelő tankolhat és a gáztartály feltöltése lassabb is, mint a benzintankénál. A legfőbb hátrány pedig maga a plusz tartály, melyet korábban kivétel nélkül a csomagtérbe építettek, ám ma már nem túlzott, 5-10 ezer forintos felárért pótkerék fészekbe ültetett, úgynevezett toroid tartály is kapható. Utóbbi nem csökkenti a csomagtér méretét, de száműzi a pótkereket, melynek fontosságáról épp nem rég írtam. Ennek ellenére én mindenképp ilyen tartályt vennék, ha pedig defekt-esélyes helyre autóznék, cipelném a csomagtérben a kereket.
Bürokratikus kötelezettségek is járnak az autógázzal. A gázrendszer beépítése után szükséges egy gázbiztonsági szemle, műszaki vizsgán csakis annak igazolásával és a gáztartály eredeti nyomáspróba papírjával vehet részt az autó. A benzin-cseppfolyós gáz kettős üzemmódot a sikeres műszaki vizsga után (az átalakítási engedély és a műszaki dokumentáció bemutatásával) bejegyzik a forgalmi engedélyébe, innentől kezdve sok külön figyelmet nem igényel a rendszer. Miként benzinszűrő is van az autóban, úgy a gázrendszerben a cseppfolyós gázt párologtató reduktor előtt és mögött is van egy-egy szűrő, melyet átlagosan 20 000 kilométerenként cserélni kell. Továbbá a gyújtógyertyákat is átlagosan kétszer olyan gyakran kell cserélni, mintha csak benzint égetne a motor. A gázautóvá alakítás nem csak spórolásról, hatótáv növelésről is szól, hiszen ez esetben benzinről és autógázról is üzemelhet a motor. A gázrendszer nem bírja a hidegindítást, ezért ehhez mindig benzines üzemre kell kapcsolni. A modern rendszereknél ezt a vezérlő-automatika is megteszi, ezért ezek akár fixen gázüzemben is használhatók, ám nem szabad meglepődni, ha előbb-utóbb elfogy a benzin is. A legolcsóbban a határok (főként a keletiek) közelében élő autógázosok közlekedhetnek, benzint ritkán és külföldön, a határokon belül pedig csakis LPG-t tankolva egészen olcsó üzemmel számolhatnak.
Az LPG-hez mérten szerényebb spórolást, de olcsóbb átalakítást ígér az etanol, azaz E85-tankolás. Miként Bioetanol-alapfogalmak cikkünkben is olvasható, a beszédes nevű E85, 85 százalék bioetanol, 15 százalék motorbenzin összetételű üzemanyag. Az LPG-nél magasabb, de a benzinénél még mindig jóval alacsonyabb, 250-265 forint körüli E85-ár miatt, a motor többletfogyasztásából eredően is jóval szerényebb az ezzel való autózással megspórolható üzemanyagköltség. Míg LPG-vel 10 százalékosnál komolyabb többlet-fogyasztás nemigen mérhető, E85-tel a Magyar Bioetanol Szövetség ez év őszi felmérése alapján átlagosan 20,61 százalékos többletfogyasztást mértek az etanollal autózok. Fontos megjegyezni, hogy igen nagy szórással. Akadt, aki elenyésző többlet-fogyasztást észlelt csak, más 50 százalékosnál is jelentősebbet. Mivel a benzin és az E85 közötti árkülönbség jelenleg 27 százalékos, az E85-üzem ilyen többletfogyasztás esetén nagyon lassan megtérülő. Az egyik hazai etanol-üzemre alakító cég, az E85power szerint például a benzinénél kisebb fűtőértékű E85-ből 25 százalékkal kell több, így aztán nagyon lassan térülhet meg a hengerszámtól függően 46-54 ezer forint között árult, a befecskendezők nyitási idejét meghosszabbító (így több üzemanyagot adó) elektronika. Az etanolos üzemre alakítás ennek ellenére nem kidobott pénz, hiszen a finom-hangolható átalakító elektronikákkal jellemzően csökkenthető a többlet-fogyasztás, így ha kis mértékben is, de mindenképp spórolás érhető el az egyébként az LPG-hez hasonlóan a benzines üzemnél szerényebb szén-dioxid emisszióval járó etanol-használattal.
Az etanolos üzemre alakítás egyébként az autógázhoz mérten minimális, mindössze egy elektronika kerül az autóba. Az etanol, ma már több, mint 300 kúton, bárki által tankolható, egyenesen rá a benzinre, hiszen azzal szabadon keverhető. Szerényebb mértékű, 85 helyett, mondjuk 50 százalékos arányt a legtöbb autó átalakító-elektronika nélkül is elvisel. Miként az LPG-ben, így az E85-ben is van jövő. Főként, hogy míg az autógáz nem megújuló energiahordozó, az etanol növényi eredetű, itthon is készül, kukoricából. Etanol üzemű autót egyre több gyártó kínál, például a Citroen, a Ford, a Peugeot, a Saab és a Volvo is, de például a Chevrolet Volt/Opel Ampera benzinmotorja is üzemelhet E85-ről.