Ebből a Toyotából te is szívesen fotóznál!

    0
    1

    Stefan Forster – német természetfotós életét két alapvetés határozza meg: soha nem retusálja a fényképeit, és mindenhová Toyota Hilux alapokra épített, különleges expedíciós járművével utazik.

    Ha nem jók a fények, menj vissza másnap!

    Forster ezt olyan elhivatottan vallja, hogy állítólag megvet mindenféle utólagos képmanipulációt. „A világ önmagában szürreális színekkel és fényjátékokkal ajándékoz meg bennünket, teljesen etikátlannak érezném beavatkozni ezekbe. Képeimet a természet alkotja, nem én; az én szerepem csupán annyi, hogy megosszam a nagyközönséggel a világ szépségét, és felhívjam a figyelmet arra, milyen fontos megóvnunk ezeket a kincseket” – írta tavaly kiadott albumának előszavában a 32 éves fotográfus, aki azonban csak az utómunkálatok terén ragaszkodik a puritanizmushoz. A világon az elsők között ismerte fel a drónokban rejlő lehetőséget, és nagy teherbírású repülő szerkezeteivel az évek során fantasztikus képeket rögzített akár olyan időjárási viszonyok között is, amikor egy helikopter vagy repülőgép fel sem szállhatna.
    Forster már kisgyerekként rajongott a természet és az utazás iránt, fotós pályafutását 17 éves korában egy véletlen indította útjára: vihart fényképezve sikerült rögzítenie egy gömbvillámot. A képet számos tudományos folyóirat lehozta, a befolyt jogdíjakból finanszírozta első izlandi expedícióját. A messzi szigetország varázsa azóta sem eresztette, újra és újra visszatért északra, ahonnan a rengeteg élmény és jobbnál jobb felvételek mellett még valamit hazahozott. [BANNER type="1"] Mivel Forstert munkája a világ legeldugottabb zugaiba szólítja, olyan autóra volt szüksége, amivel bárhol és bármikor eljuthat úti céljához. Egy egyszerű terepjáró azonban nem felelt volna meg a feladatnak, olyan jármű kellett, ami szállásként, konyhaként és stúdióként is megállja a helyét. A kiindulási alapot volt a legkönnyebb kiválasztani: a Toyota Hilux előző generációs, 3,0 literes motorral szerelt változatából a német Hurter Offroad és a pickup-átépítések kapcsán gyakorta előkerülő izlandi Arctic Trucks faragtak ellenállhatatlan terepjárót, a platón rögzített, minden kényelmi funkcióval felszerelt lakómodul pedig a Geocar alkotása.
    A Hilux teljesítményét 225 lóerőre növelték, izmosították a fékrendszert is, miközben a teherbírást 3,5 tonnára emelték. A nyomtáv 30 centiméterrel nőtt. Az autó minden műszaki fődarabját, illetve kabinját teljesen leszigetelték, így a gázlómélység lenyűgöző 1,6 méter. Elöl-hátul zárható differenciálművet építettek be, az öt centivel megemelt karosszériát alulról teljesen leburkolták. Ivóvízből 110 litert, gázolajból 250 litert képes magával vinni a Hilux, ehhez képest a 2,6 tonnás menetkész tömeg nem is sok.
    A másfél évnyi munkával megépített autó Forster izlandi útjain debütált, de azóta összes európai útján alaptáborként szolgált, 2021-ben pedig három hónapos expedícióra indul vele Mongóliába. Mivel gyakorlatilag a fél életét az autóban tölti, azt minden elképzelhető kényelmi extrával felszerelte. Nagyteljesítményű fűtő és légkondicionáló berendezést építtetett be (előbbit gázolajról, utóbbit LiFePo4 akkumulátorokról üzemelteti), az otthonosságot meleg vizes zuhany, gáztűzhely és hűtőszekrény teszi teljessé. Fekvőhelyből kettő kapott helyet a fülkében: egy franciágy és egy gyerekágy, hiszen útjain olykor a tanfolyamokat és fotós túrákat szervező családi vállalkozást vezető felesége, valamint négyéves kisfia is elkíséri őt.
    Fotók: www.stefanforster.com
    Előző cikkMehet-e a Xado a Swiftbe?
    Következő cikkKocka marad a Kia Soul
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.