Egymással beszélő autókat fejlesztenek a japánok

    0
    1
    Akármerre nézünk, egyre inkább úgy tűnik, hogy az autózás az úgynevezett CASE (connected, autonomous/automated, shared, electric – vagyis rendszerbe kapcsolt, önvezető/automata, megosztott, elektromos) mozaikszó által jelzett irányokba halad. Ehhez pedig mind-mind adatok kellenek. Azt pedig már régóta tudjuk, hogy az autózás is úgy működnek jól, ha résztvevői, jelen esetben az egyre inkább önmagukat vezető autók is kommunikálnak, minél többet és minél pontosabban kommunikálnak egymással. A Daihatsu, a Mazda, a Subaru, a Suzuki és a Toyota a mai napon arról állapodott meg, hogy a következő generációs járművek kommunikációját biztosító eszközök technikai specifikációit közösen fejlesztik tovább azért, hogy támogassák a járműveket összekötő rendszerek közös használatát. Teszik ezt azért, hogy a kapcsolódó szolgáltatások vonzóvá váljanak és értéket képviseljenek a társadalom számára, illetve, hogy egységesíteni lehessen ezeket a rendszereket a biztonságosabb, kényelmesebb és minél korábbi felhasználás érdekében. [BANNER type="1"] A Suzuki, a Subaru, a Daihatsu és a Mazda, miközben a saját technológiáikat építik be a Toyota által létrehozott alapvető járműkommunikációs rendszerekbe, együtt fognak dolgozni olyan megoldásokon a következő generációs járművek számára, amelyek ugyanazt a technikai specifikációt használják a jármű és a hálózat közötti, valamint a jármű-központ kommunikációban. Ennek eredményeként stabilizálódik a kommunikáció minősége, a vásárlóknak kellemesebb szolgáltatásban lehet részük, gyorsabb lesz a kapcsolódás, kevesebb az akadály, egyszerűbb a működés, könnyebb a frissítés az új verziókra, a résztvevő cégek számára pedig összességében olcsóbb lesz a fejlesztés. Mint azt a Mazda közleménye írja, a már most a közös munka iránt elkötelezett 5 cég a jövőben mérlegelni fogja a hasonlóan gondolkodó vállalatok csatlakozását a megállapodáshoz, és folytatja a munkát hogy olyan szolgáltatásokat hozzon létre, melyek gazdagítják a társadalmat és szociális problémákat oldanak meg. Utóbbi talán utópisztikusan hangzik, de voltaképp a dugók csökkentése bizony egy társadalmi probléma megoldása, egyben fölös pénzköltés és emisszió megspórolása, amiből valóban az egész emberiség profitálhat.
    Előző cikkHiába magas, jól kerülte a bójákat az új Dacia Sandero Stepway
    Következő cikkRenault-val sem száguldozhatsz innentől, leszabályozzák őket
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.