Ford Fiesta ST – 197 lóerőt hoz ki az 1,6 literes EcoBoost turbómotorból
Szeretik a németek a gyors autókat – írja a Handelsblatt online kiadására hivatkozva az MTI. A tavaly eladott autók átlagos teljesítménye két lóerővel emelkedett a 2011-eshez képest Németországban, ami nem meglepő, hiszen az újabbnál újabb típusok átlagteljesítménye is nő legalább ennyivel.
Az eladási adatok egyébként Németországban sem rózsásak, a Jato Dynamics – egyelőre rendelkezésünkre álló – 11 hónapos, azaz januártól november végéig tudósító adatai szerint Németországban 1,7, novemberben ráadásul 3,5 százalékkal esett vissza az eladott autók száma, ám a mind erősebb autók vásárlását mutató trend annak ellenére sem tört meg, hogy az üzemanyagárak szempontjából rekordév volt a tavalyi. A Duisburg-Essen egyetem autóipari kutató intézete, a Center Automotive Research (CAR) által készített és a dpa hírügynökség birtokába került tanulmány szerint tavaly átlagosan 137 lóerő volt a Németországban eladott autók teljesítménye, 2 lóerővel magasabb, mint 2011-ben.
[BANNER type="1"]
Távolabb visszatekintve egyetlen év, a 2009-es „roncsprémium év volt olyan, amikor a kisautók értékesítésének többségbe kerülése okán nem nőtt az új autók átlagos teljesítménye, ám azt leszámítva 1995 óta folyamatosan emelkedik az átlaglóerő Németországban. Ennek nem csupán az újabbnál újabb modellek folyamatos erősödése – és persze sokáig mind nehezebbé válása – az oka, hanem az is, hogy egyre több vásárló dönt valamely sportos, nagyteljesítményű terepjáró beszerzése mellett. Az „X5-kategóriaként is fémjelezhető szegmens részaránya a teljes értékesítésben már elérte a 16 százalékot a németeknél.
SEAT Ibiza Cupra – 180 lóerős az 1.4 TSI-ből; BMW X5 M50d – 381 LE és 740 Nm a 3,0 literes soros hathengeresből; Mercedes-Benz A-Class AMG Sport – 211 lóerő a 2,0 literes turbómotorból. Szép teljesítmények, jól látható, hogy a legtöbb márka turbóval erősít, nem ritkán kettővel vagy akár hárommal(például a BMW az X5 M50d esetén is)
Meddig nőhet még az autók teljesítménye? „A magas üzemanyagár önmagában nem elegendő ok a nagy teljesítmény feladásához – magyarázta Ferdinand Dudenhöffer professzor, a CAR igazgatója a felmérés eredményét. A magas benzinár csak panaszkodásra készteti a legtöbb autóst, de cselekvésre nem – mutatott rá. Az uniós rendelkezések miatt csökkent ugyan az eladott új autók átlagos fogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása, ezek azonban „katalógusértékek és többnyire „semmi közük a valósághoz – hangsúlyozta a CAR igazgatója.
Németországban az Aral kúthálózatánál a leggyakrabban tankolt E5 benzin átlagára 2012-ben literenként 1,64 euró, a dízelé pedig 1,49 euró volt az MTI híradása nyomán. Az átlagár tavaly 6-7 centtel emelkedett a 2011-eshez képest, ezzel az üzemanyagárak rekordot döntöttek Németországban is tavaly, s ne feledjük, a teljes éves átlagár-emelkedés voltaképp itthon sem volt nagyon magas, sőt, év végén olcsóbban tankolhattunk, mint az elején, ám év közben ért el olyan szintet (450 forintos magasságot) mind a benzin, mind pedig a gázolaj ára, amikor talán a luxusterepjárókkal furikázók is étvágytalanabb és puritánabb, az átlagos teljesítményt sem emelő modellbe vágyódhattak.
Bírom a vészmadárokat. 1991-ben a katalizátor volt a gumimacijuk. 1995-ben a lambda szonda…aztán manapság azt sem tudjuk, hogy hol vannak az autókban.
Akinek nincs pénze, az úgyis megtalálja majd az „indokot”, hogy miért is „jó”, hogy neki nem kell modern autóval közlekednie.
Imádom a veterán járműveket, még mielőtt bárki konzum idiotizmussal vádolna.
Szerintem ez másképp volt. Nem azért raktak egyre nagyobb teljesítményű motorokat az autókba, hogy kompenzálják vele a zajszigetelés által okozott dinamikaromlást, hanem kb. 2008-ig az abszolút agyatan és téves minél nagyobb annál jobb elv volt a domináns a fejlesztéseknél, főképp ezért növekedtek a teljesítmények.
Mindemellett az is igaz, hogy a szigorodó biztonsági előírások miatt hízásnak is indultak a járművek, meg ahol egyáltalán van, ott a hangszigetelés és egyebek is hozzájárultak ehhez, de ezek csak kisebb mértkben.
Szerencsére egy ideje már egyre inkább más oka van a teljesítmény növekedésének a korábbiakhoz képest, nevezetesen a hatásfok növekedés, amiből szoktak hagyni egy keveset a teljesítmény növelésére is, de szerencsére nagyobbrészt az emisszió és a fogyasztás csökkentésére fordítják inkább.
Jó dolog turbóval erősíteni, mert így legalább nőhet a meghibásodások száma. Igen, tudom: védjük a környezetünket……. Kis motor hatalmas turbóval. 🙁
A mai autókban már szükséges az erősebb motor, mivel biztonsági okokból, és a megnövekedett felhasználói igények (zajszigetelés, extrák) miatt az autók általában nehezebbek, mint elődeik. Egy átlagos autó dinamikája szerintem most sem jobb, mont mondjuk 15 éve, csak akkor elég volt a szívó 1.4, most már turbó kell rá. A tömegcsökkentés pedig nem olcsó dolog.
A másik, hogy egyre kevesebb átlagember engedhet meg magának új autót, míg a luxusautóipar továbbra is virágzik. Valahogy a nagy válságot mindig csak a kisember szívja meg.
Elnézést, valóban.
Melyik országban nem nő az új autók átlagteljesítménye? Hány olyan példa van arra, hogy egy modelfrissítés után az új változat kisebb teljesítményű lenne mint a régi és hány az ellenkezőjére?
Idézet a második kép alatti szövegből:
„Szép teljesítmények, jól látható, hogy a legtöbb márka turbóval erősít, nem ritkán (például a BMW az X5 M50d esetén is) akár kettővel.”
Három az a kettő, tisztelt szakújságíró úr…