Erősítve spórol az Astra: 3,7 l/100 km, 130 LE

    Írta:
    Katona Mátyás
    -
    0
    3

    Száz gramm/kilométer alá apasztott szén-dioxid emissziójával az Astra-kínálatának legtisztábbja az 1,7 literes Astra EcoFlex, de 3,7 liter/100 kilométeres kombinált fogyasztását a stop-start elektronikás 1,3-as alulmúlja


    Nem feltétlenül kíván kompromisszumokat a spórolás, aki a motort üresjáratban megállító start-stop elektronikát óhajt autójához, az eddig is kétféle, 1,3 literes 95 és 2,0 literes, 160 lóerős turbódízelt választhatott az Astrához, mostantól pedig az EcoFlex paletta sem merül ki az 1,3 literes dízellel. A rüsselsheimiek átdolgozták az 1,7 literes turbódízelt, az új, 1,8 bar csúcsnyomású, ciklusonként akár 8 porcióra is képes befecskendező-rendszer 130 lóerőre növelte a csúcsteljesítményt, 3,7 l/100 km-re apasztotta a vegyes fogyasztást, és 99 gramm/kilométerre a szén-dioxid emissziót. Utóbbi értékekben természetesen szerepet játszik a hosszabb áttételű 6 fokozatú váltó, az Opel által először itt alkalmazott fékenergia-visszatáplálás, és a motor hűtésigénye alapján nyíló hűtőmaszk, mely zárt állapotban csökkenti a légellenállást. A módosítások egyébként nem csak a hajtásláncot érintették, az egy-két alsó burkolattal ellátott, kedvezőbb légellenállású karosszéria 12 milliméteres ültetést kapott, továbbá a 215/60 R16-os, vagy opcióként a 215/50 R17-es abroncsok is alacsony gördülési ellenállásúak.

    Teljesen új vezérlést, friss befecskendező-rendszert és változó geometriájú turbót kapott az erősebbé és takarékosabbá tett 1,7 literes CDTI

    Az Astra kínálatában izmos verzióval is választható EcoFlex-szel egyértelműen a teljesítményt és a szerény fogyasztást egyszerre elváró vásárlókat célozza az Opel, és e résben valóban egyedüli versenyző a 130 lóerős, 300 Newtonméter nyomatékú 1.7 CDTI EcoFlex, hiszen jelentősen 100 lóerő feletti teljesítményű és 4 l/100 km alatti fogyasztású, 100 g/km alatti szén-dioxid emissziójú konkurense nincs az Astrának. A „zöld csúcsmodell hazai piacra lépése idén ősszel várható, azaz a mostani autóbeszerzéseknél már érdemes kalkulálni vele.
    Előző cikkMár a McLarené is konyul
    Következő cikkFogyasztási rekordra készül a Jaguar
    Katona Mátyás
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.