szerda, február 4, 2026
spot_img
KezdőlapÉvente ajánlott a klíma gondozása! De miért is? És miként?

Évente ajánlott a klíma gondozása! De miért is? És miként?

Karbantartani a hibátlanul működő és rendszeresen, ésszel használt légkondicionálót nem kell, tisztítani és ellenőrizni azonban igen. Az ellenőrzés pedig nem csupán abból áll, hogy fúj-e hideg levegőt, van ugyanis néhány olyan apróság, amiket jellemzően csak a szakemberek ismernek. Nem feltétlenül a márkaszervizesek, temérdek klímára specializálódott szerviz is létezik ma már, sőt szinte minden sarkon ajánlják […]


Karbantartani a hibátlanul működő és rendszeresen, ésszel használt légkondicionálót nem kell, tisztítani és ellenőrizni azonban igen. Az ellenőrzés pedig nem csupán abból áll, hogy fúj-e hideg levegőt, van ugyanis néhány olyan apróság, amiket jellemzően csak a szakemberek ismernek. Nem feltétlenül a márkaszervizesek, temérdek klímára specializálódott szerviz is létezik ma már, sőt szinte minden sarkon ajánlják a klímakarbantartást, ám nagyon nem mindegy, hogy azt hol végeztetjük el. Mi ezúttal a már régóta nem csupán abroncsokkal, hanem futóművel és általános gyorsszervizeléssel is foglalkozó nonstopgumi.hu műhelyében ellenőriztettük a rendszert egy 4 éves Kia cee’d esetében.



Mit érdemes tudni a klíma karbantartásáról? Alap, hogy elsőként ezt, mármint a légkondit is próbálni kell, mielőtt bármit is tennénk vele. Ha kellően hideg levegőt fúj a rendszer, akkor nagy baj nem lehet. Ezt persze nem elég kézrátétellel ellenőrizni, hanem műszer, hőmérő szükséges hozzá. Nem az autóé vagy szobai, hanem az utastéri szellőzőkbe dugható, gyors-reagálású. A leghidegebb állásba kapcsolt légkondi már 25 Celsius fokos külső hőmérsékletnél is 10 fok alatti levegőt kell, hogy fújjon, úgy tudja lehűteni a légteret. Ha ez nincs meg, a rendszerben – vélhetően leginkább a hűtőközeg nyomásával – baj van. Ilyenkor jöhet a nyomáspróba és a szivárgás keresése. A hűtőközeggel rendszerint színezőanyagot is töltenek a rendszerbe, így az apróbb szivárgásokra az utalhat. A nagyobbakra pedig a teljesen elillant gáz és az egyáltalán nem működő légkondi. Ez akár egy tömítés hibájából, rosszabb esetben a klímahűtő korrodálódásából is adódhat. Ilyenkor nitrogénnel ellenőrzik a szivárgást, majd annak lokalizálása után jöhet a javítás és a nyomáspróba, majd a rendszer feltöltése.



Utóbbi meghatározó, nem csak azt kell tudni, hogy milyen mennyiségű hűtőközegre van szükség, hanem azt is, hogy milyen mennyiségű kenőanyagra. A légkondicionálóban ugyanis az olajat a hűtőközeg tartalmazza és szállítja, s ha az a lefejtés után nem kerül vissza, a klímakompresszor előbb-utóbb le fog égni – következhet majd a rendszer tisztítása és a kompresszor felújítása vagy cseréje. [BANNER type="1"]


Törődni persze a hibátlannak tűnő légkondicionálóval is szükséges. A pollenszűrő cseréje legalább évente ajánlott, de városban, poros úton használt autónál félévente is esedékes lehet. Ha ugyanis el van tömődve, a levegő nehezen jut át rajta, azaz nem lesz megfelelő a hűtés. Szintén nem lesz megfelelő a hűtés, ha maga a hűtőventilátor koszos. Ezért aztán azt – szintén legalább évente – leginkább tavasszal ajánlott alaposan, slaggal átmosni. Szigorúan nem gőzborotvával, ugyanis az elgörbítheti és le is zárhatja a hűtőlamellákat. A mosást azért is ajánlott megejtetni tavasszal, hogy a télen felcsapódott sót kimossuk. Ötéves autóknál már ajánlott lehet a lökhárító lebontásával és főként az egymás mögé helyezett motor- és klímahűtős autóknál a radiátorok kiszerelésével járó alapos, áztatásos mosás. Ellenkező esetben a radiátorok eltömődnek, s nem csak az utastér, hanem a motor hűtése sem lehet optimális, ami akár annak megfőzéséhez is vezethet.



Klímaellenőrzéskor további fontos tétel, hogy a járó klímájú autó alatt pocsolya kell, hogy képződjön, a lehűtött levegőből ugyanis víz csapódik ki, s ha az nem távozik, akkor az autóban gombásodást indít meg, tenyészni kezdhet a gyilkos legionella baktérium. A lecsapódó vizet továbbá ki kell szárítani az autóból, legegyszerűbben úgy, hogy a ventilátor – azaz a motor – megállítása előtt kikapcsoljuk a légkondit, ilyenkor a még áramló levegő megszárítja a hőcserélőt. Ez persze inkább csak biztonsági intézkedés, az amúgy is meg kellene száradjon, de biztos, ami biztos alapon, illetve élettanilag is hasznos lehet. A lehűtött autóból való kiszállás előtt ajánlott ugyanis a szervezetet a magasabb külső hőmérséklethez fokozatosan felkészíteni.

Fontos szabály továbbá, hogy koros autónál a légkondicionáló ékszíja, annak görgői is figyelmet igényelnek, s az elektromágneses kuplung hézagait is érdemes megnézni, túlzott hézagnál ugyanis a tárcsa előbb csúszni fog – azaz korlátozza a klíma működését, majd akár az összekapcsolás, s úgy a hűtés is elmaradhat. Minden autóra igaz, hogy a légkondit télen is legalább kéthetente ajánlott járatni – pontosan azért, mert a hűtőközeg szállítja a kenőanyagot, s abból nem árt, ha az összes tömítés kap.





Minél ritkábban használnak egy klímaberendezést, annál nagyobb valószínűséggel megy idő előtt tönkre, s szintén mind sanszosabban alakul ki benne gombásodás. Az enyhébbekre gyógyír lehet az utastérben elhelyezendő, s zárt ablakokkal és belső levegőkeringtetéssel az utastérbe, azon keresztül pedig a szellőzőrendszerbe fújt gombátlanító spray, valamivel, de csak hajszálnyit hatásosabb, ugyanakkor jóval körülményesebb a szellőzőkbe fújandó hab, a legkomolyabb gombásodásokat pedig természetesen csakis a rendszer teljes megbontásával lehet kiűzni. Megelőzni azonban az utastérbe helyezett gombátlanító spray is segít, ha azt rendszeresen, évente elvégeztetjük. A gombátlanítás persze otthon is elvégezhető, ám mint az autó minden egysége, a légkondi is meghálálja a törődést, a tökéletes állapotú könnyebben és gyorsabban hűt, kevesebbet kell járatni. Karbantartott, ellenőrzött rendszerrel kánikulában, nyaralás közben sem kell arra számítanunk, hogy nem fog tudni megbirkózni a hőséggel vagy egyszer csak be sem fog kapcsolni.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

8 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Nekem 12 éve tökéletesen működik a klíma az autómban. Pollenszűrőt persze szoktam cserélni, és egy-két alkalommal belefújtam azt a fertőtlenítő habot is, de ettől eltekintve nem piszkálta még senki a rendszert.
    Felmerült már bennem, hogy esetleg lassan szervizelni kéne, de talán jobb, ha nem piszkálják. Never change a running system…

  2. Nekem minden évben elmegy a gáz.
    Mert az első generációs Priusba nem raktak Eco funkciót, hogy csak akkor járjon, ha a motornak is járnia kell, mert ott még a motor hajtja(Szemben a 2. és utána következő generációkban).
    Szóval én meg nem járatom a motort feleslegesen mert alapjárat az nincs akkor meg minek..
    Nyomás próbák mind jók. Csak hosszú távú szivárgásra tippelnek.

    Én ezt az egész meglévő technológiát gyűlölöm.. gagyi..

  3. Ha valaki még elfogad egy jótanácsot, akkor a klíma bekapcsolásakor a motor lehetőleg alapjáraton ketyegjen, mert olyankor a kompresszor kuplungja hirtelen sokkal kisebb terhelést kap, mint mondjuk ha a pályán 140-nél 3-4 ezres fordulaton szabadítod rá a nyútonmétereket.

  4. Fura, hogy a gyártók nem „penészgombaálló” alkatrészeket építenek be! (Szemben pl. a moso/gató/gépgyártókkal.)
    Mégfurább az, hogy azt hozzáférhetetlen helyeken teszik! (Szemben pl. a moso/gató/gépgyártókkal.)
    A legfurább az, hogy a márkaszervizeikbe vagy más szerződött műhelyeikbe irányítanak megoldani a saját maguk kreálta problémát?! (Szemben pl. a moso/gató/gépgyártókkal.)

    Nem hiszem, hogy ez más módon megoldhatalan probléma lenne! (Lásd pl. a moso/gató/gépgyártókat.)

  5. Kedves Cikkíró!
    Felhívnám a figyelmét némi ellentmondásra a cikkben.A gombásodás mint helyesen írta a hőcserélő pangó vízben kezdődik, nem pedig a szellőző járatokban ahová helytelenül a tisztító habot is fújni szokták.(Zárójelben megjegyzem, hogy annak ellenére is, hogy a legtöbb flakonon a hőcserélő képe van fent, de ezt a szellőző rostélyokon keresztül nem lehet elérni mert egyszerűen nem elég hosszú a cső hozzá.)Tehát a megoldás, hogy alulról a csepegtető csövön keresztül felfelé is befújjuk a habot rá a hőcserélőre így lesz csak igazán hatásos a tisztítás.Toyota márkaszervizek így csinálják legalábbis elvben.

  6. Nos, lehet nem a megfelelő fórum, de azért megpróbálom. Opel Astra Kombi, G, 2008, 1,6 benzin. Tavaly lett klimakompresszor cserélve, mert zajos volt, bekapcsolás után rövid idővel elkezdett kellemetlenül búgni, igaz, nyomta a hideget ahogy kell. Sajnos a kompresszor csere után is jelentkezett a búgás, leginkább ha a kinti hőmérséklet túllépte a 28-30 fokot. Ami még érdekes, hogy érzésre jobban foja a motort mint az előző, lecserélt kompresszor. Száritó és szabályzó szelep is volt cserélve a kompresszorral együtt. Mi lehet búgás oka? Mielőtt a szijra és nyujtóra tippelnétek, igen, egyúttal azok is cserélve lettek. Igen, csak bekapcsolt klimánál hallatszik a búgás. Nem várom hogy megoldjátok a problémámat, de minden ötletet szivesen veszek. Köszönöm előre is!

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek