Ezért ilyen drágák az új autók!

Jól ismert, hogy a félvezetők és bizonyos alkatrészek hiánya, a megnövekedett szállítási idők, az orosz-ukrán háború hatása, az elszálló energiaárak vagy a gazdasági recesszió milyen változásokat okozott az új autók előállítási és értékesítési áraiban. Az elmúlt néhány évben tapasztalható óriási mértékű áremelkedést azonban számos további tényező indokolja, melyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják, hogy mennyibe kerül manapság beszerezni és fenntartani egy gépjárművet. A flottakezelésben piacvezető LeasePlan öt pontban segít bemutatni a drágulás okait, illetve a lehetséges megoldásokat. [BANNER type="1"]
1. Technológiai váltás
Az Európai Parlament nemrég jóváhagyta a Fit for 55 klímavédelmi csomag részeként azt az új szabályozást, melynek értelmében a 2030-ig elérendő kibocsátáscsökkentési célérték 55 százalék az új személygépkocsik és 50 százalék az új könnyű haszonjárművek számára a 2021-es szinthez képest, míg 2035-ig mindkét kategóriában 100 százalékot kell teljesíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 12 év múlva már nem lehet belső égésű motorral felszerelt autókat forgalomba hozni az Unió piacán. A kibocsátási célok elérése a flották jelenlegi 95 gramm/kilométeres átlagát alapul véve radikális elmozdulást igényel a tisztán elektromos hajtással rendelkező járművek irányába. Az 55 százalékos csökkentés határidőre történő teljesítése érdekében ugyanis mintegy 42 gramm/kilométerre kellene redukálni az új autók emisszióját. A 2025-re vonatkozó, 15 százalékos csökkentést célzó köztes célkitűzés továbbra is érvényben marad, vagyis a gyártók már most sem késlekedhetnek az emissziós kvóta 2020-as bevezetésekor elkezdett elektromosítással, ha szeretnének megfelelni a szabályoknak, és elkerülni a határérték átlépéséért járó büntetéseket. Az autógyártóknak komoly összegeket kell befektetniük az elektromos járművel gyártásába, amelyek egy jelentős részét a K+F tevékenység emészti fel, hiszen a villanyautók felépítése és működése jócskán eltér a hagyományos meghajtásúakétól, a költségek pedig kevesebb és a kisebb szériaszámból adódóan kevésbé gazdaságos módon előállított végtermékre oszlanak el. Ezt tetézi még az elektromos autókban használt lítium akkumulátorok magas ára, így összességében az elektromos autók teljes ára is magas lesz.
2. Kötelező extrák
Az Európai Unióban 2022. július 6. óta már csak rendeletben meghatározott, új biztonsági berendezésekkel rendelkező autó vezethető be a piacra. A jelenlegi elvárás az új típusokra vonatkozik, így a már piacon lévő modellek tovább árusíthatók, 2024. július 7-től viszont már minden új autónak rendelkeznie kell az előírt felszerelésekkel. Ezek között szerepel többek között a fejlett vészfékező, a fáradtságfigyelő, az aktív sávtartó vagy a tolatássegítő rendszer. A korábbiakhoz képest ez számos extra felszereltséget jelent, ami számottevően hozzájárul az új autók árának emelkedéséhez.
3. Alapár plusz árfolyam növekedése
Az ellátási láncokkal kapcsolatos nehézségek és az infláció hatása a várttal ellentétes tendenciához vezetett, miszerint a gyártók az olcsóbb, elérhetőbb modellváltozatok kárára inkább a nagyobb haszonkulccsal értékesíthető, gazdagabban felszerelt verziókhoz ragaszkodnak, az árérzékeny vásárlóknak pedig ma 5 millió forint is kevés ahhoz, hogy ne teljesen fapados járművet találjanak, ha újautó-beszerzésben gondolkodnak, míg egy alsó-középkategóriás személygépkocsi listaára 10 millió forint körül mozog. Az árak ilyen mértékű megugrásához a forint gyengülése, illetve az ebből eredő kedvezőtlen forint/euró árfolyam is hozzájárul. A KSH januári adatai szerint az új személygépkocsikért 24,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint 12 hónappal korábban.
4. Növekvő járulékos költségek
Az autót nem elég megvenni, az üzemben tartás költségeivel is számolni kell. Az üzemanyagárak egy év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedtek, 2020-hoz képest pedig a benzin több mint 40 százalékkal, míg a dízel több mint 70 százalékkal drágult, miközben az elektromos autók töltéséért már szinte mindenhol fizetni kell egyre növekvő energiaárak mellett. Ezzel egyidejűleg a kapcsolódó biztosítások díja is nő, ami egyrészt az alkatrészek árának emelkedésével magyarázható, másrészt a nagyobb, újabb, drágább járművek CASCO-díja eleve magasabb. Bizonytalanságot okoz továbbá, hogy kellő tapasztalat hiányában a biztosítók egyelőre nem tudják, hogy az újonnan megjelenő kötelező biztonsági berendezések hoznak-e olyan mértékű kárcsökkenést, ami ellensúlyozni tudja a berendezések helyreállításával járó többletköltségeket. Ezek a vezetéstámogató rendszerek sokba kerülnek, ezért eleinte a vásárláskori többletköltségükkel arányosan emelkednek a CASCO- díjak. Ezzel párhuzamosan megy feljebb az alkatrészek ára és a szervizelés költsége is, hiszen a gépjárművekben található egyre több extra felszereltség miatt az autók javítása bonyolultabb feladatot jelent.
5. Hitelek drágulása
A jelenlegi körülmények közt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy összegben vásároljanak új autót, a különféle hiteleknek és pénzügyi lízingeknek azonban nem kedveznek a szárnyaló kamatok. Az elmúlt időszakban hozzászokhattunk a 4-6 százalékos THM-ekhez, ám a piaci hitelek kamatának alapját adó ún. BIRS mutató a három-, négy- és ötéves futamidők esetében a 2015-ös 1,5 százalék körüli értékről 2022. októberre egészen 13-15 százalékra emelkedett, jelenleg pedig 9-10 százalék környékén van. A gépjárműtulajdonlás helyett ezért egyre vonzóbbak a különféle alternatívák, köztük az autómegosztó szolgáltatások, a tömegközlekedés vagy akár a közösségi kerékpárok, rollerek, robogók használata. Sokszor azonban szükség van saját használatú autóra, így vonzó megoldást jelenthet a kihívásokra az operatív lízing, ahol a konstrukció alapját nem az autó teljes ára, hanem a bekerülési érték és a futamidő végén várható használati érték különbözete adja. Ez utóbbi egy előre rögzített, valós piaci maradványérték, így a lízingelő számára nem jelent rizikót. A rejtett költségek nélküli, kiszámítható havidíj komplex szolgáltatáscsomagot foglal magában, beleértve a teljes körű karbantartást, a téli és nyári gumiabroncsszettet, az assistance szolgáltatást, a biztosításokat, valamint a gépjármű- és cégautóadót. A havi bérleti díj áfájának legalább 50 százaléka, míg a kapcsolódó szolgáltatások áfájának 50 százaléka visszaigényelhető. A bérleti szerződés lejáratakor a használónak nincs pénzügyi kockázata, hiszen a futamidő végén visszaadhatja vagy piaci áron megvásárolhatja az autót.