Felhőszakadás hiúsította meg a Swift fogyasztási rekordját

    4
    5
    A nálunk teszten télvíz idején járt, s még úgy is kereken 5 literes fogyasztást produkáló Suzuki Swift 1.3 DDiS gyári, 4,2 l/100 km vegyes fogyasztási értékével kétségtelenül a takarékos kisautók táborát erősíti, s 109 g/km CO2 emissziójával sem terheli túlzottan a környezetet. Mégsem a legtisztább üzemű kisautó, az annak számító, stop-start elektronikás SEAT Ibiza 1.2 TDI E-Ecomotive ugyanis 3,4 literrel is beéri 100 kilométerenként. Vételárban azonban egyértelműen a Suzuki az előnyösebb, itthon például a klímás, ESP-s Swift dízel 3 950 000 forintért, a legolcsóbb gázolajos Ibizánál bő 20 százalékkal olcsóbban kapható, s nagyjából azonos a viszony a többi piacon is.
    Annak bizonyítására pedig, hogy a Swift is fogyaszthat keveset, legutóbb egy új-zélandi autós újságíró vállalkozott, aki Új-Zéland északi szigetén, annak is az északi részén lévő Aucklandből a déli csücskére, Wellington városába kívánt eljutni az ötajtós kisautóval, ráadásul nem is a legrövidebb úton, hiszen a gyorsforgalmi utak helyett kies országutakat választott, ahol keveseket zavart az ötfokozatú váltóhoz optimális, 50-60 kilométer/órás tempójával. Így viszont végül – az út közbeni özönvízszerű eső és orkán miatt nem tudta teljesíteni a kitűzött 1300 kilométeres távot, „mindössze 1240-et tett meg a 42 literes üzemanyagtartály kiürüléséig. [BANNER type="1"]
    A próbatétel, azaz a rekordkísérlet célja tehát 3,23 l/100 km fogyasztás elérése lett volna, mellyel a tavaly, Angliában, az MPG Marathon versenyen Ross Durkin, a Fleet World magazin szerzője által e modellel felállított 3,27 l/100 km rekord megdöntése volt kitűzve.
    Anderson persze így sem lehet elégedetlen, a 3,36 l/100 km érték sem rossz, ha csak nem a 3,2 l/100 km értéket elért Ford Mondeo 1.6 TDCi EcoNetichez vagy a 2,8 l/100 km-t produkált Volkswagen Passat 1.6 TDI-hez viszonyítjuk.
    Előző cikkMár csak a Chevy nem mutatta meg a magáét
    Következő cikkOlcsó szedán és új névrendszer a Peugeot-tól: íme a 301
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    4 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Gratulálni lehet a fikázoknak… Igazán az ilyen kísérletek csak marketing,de azért nem rossz fogyasztási adat ez…. A 1.9 Vw golf az gondolom már 4es. Ismerös autószerelő és 1.9 tdi passatja van 2000 évjárat körüli… Na meghajtotta picit menőzésből az autót és mikor a 30km hajtás végére ért alapjáratón fütyült a turbó… Annyit mondott hogy ez a szaros turbó megint befog hallni, de én szarhatók rá mert akora a kezdvezménye hogy ez minimális tétel számomra… Csak hát egy átlagember nem óriási kedvezménnyel veszi az alkatrészt így hát ami visszajön fogyasztásban az elmegy alkatrészre… A téli indításról -20 meg ne is beszéljünk egy komolyabb távot futott hideg dieselnél…

    2. És ez annyira jó? 1350 kg -os golf kombim van. Ős 1,9 tdi 90 le. Kb 500e km van benne. 110-120-al járok vele, óra szerint, előzéseknél még megnyomom ameddig kell. Pont tegnap tankoltam 54 liter olaj / 1152 km. Ez durván 4,7 liter. 50-60-al szerintem az enyém is ilyesmit produkálna.