hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapFélrevezető helyen mértek a rendőrök

Félrevezető helyen mértek a rendőrök

Károly zsebében kinyílt a bicska, amikor meglátta, milyen helyen mérik a sebességet Orfűn.




Orfű egész területén 40-es korlátozás van érvényben. Ez a faluközpontban, az üdülőterületeken teljesen rendben is van, ám vannak olyan, lakott területhez tartozó utak, amiket simán országútnak nézne az ember. Az autós elhagyja a házakat, balra szalagkorlát és lejtő, jobbra domb. Sehol semmi lehetőség az út keresztezésére, az út maga széles és jól belátható. Az enyhe ív után egy szintén jól belátható úttorkolat következik, ezután végeláthatatlan egyenes, balra árok, utána mező, jobbra árok, utána erdő. Na, szabálytisztelő és számítógép-memóriájú legyen az a vezető, akinek itt beugrik a falu határába kitett negyvenes korlátozás. Külön vicces, hogy az egyik bevezető úton ezer éve eltűnt a negyvenes tábla, a másikon meg kint van!


Egy szó mint száz, itt dolgozott a lézer. A józan ész olyan hetvenes útszakasznak nézné a helyet, csak a közeli házak, a néhány száz méterre lévő tópart és sétaút miatt nem mindjárt 90-es. Csoda-e, hogy a tíz perc alatt, amíg figyeltem a rendőrök ténykedését, addig régi Lada, Kispolski, kisteherautó és hasonló őrült száguldozók akadtak fenn a vitézurak hálójában…


Gyönyörű példája ez az ellenőrzés a forgalombiztonsággal csak a jelszavakban törődő, tisztán a büntetések beszedésére koncentráló sebességmérési gyakorlatnak!

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

9 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Az M3-as Budapestről kivezető szakaszán 80 km/h-ás sebességkorlátozás van kétsávos falakkal korlátokkal védett pályaszakaszon indokolatlanul. Az újpalotai leágazás előtt van egy lámpás keresztezés. Erre a lámpára több km-rel korábban figyelmeztetik az autósokat és előbb 70 km/h, majd 60 km/h és végül 50 km/h sebességcsökkentésre késztetik az autósokat, hozzá teszem teljesen hülyének nézve szegény gépkocsi vezetőket, akiknek úgy gondolják kell egy pár km ahhoz, hogy 80 km/h-ról 50 km/h-ra lelassítsanak. A rendőrök a 70 km/h-ás táblát lőtték be sebességmérésre és a gázról levéve a lábam, lassításba kezdtem, a táblához érve 78 km/h-nál tartottam, amikor a innen pár méterre lemeszeltek. Az indokolatlan, rossz táblák felülvizsgálata, megszüntetése rengeteg idegbajtól mentesítené azt az autós társadalmat, amely az ország működőképességének terheit a legnagyobb mértékben viseli. Olyan hülyéket akarnak nevelni a közlekedésben résztvevők körében is mint a számítógépek előtt ülő társadalom, akik csak igen nemmel megváloszalandó kérdések tesztjein nevelkednek. Önálló gondolkodásra épülő döntésekre képtelenek. Én 80 km/h-ról segítség nélkül le tudok lassítani 2-3 km-en belül. Ti is ?????? A rossz, felesleges, kint felejtett korlátozó táblák ott vannak ahol a rendőrség sebességet mérve büntet. Még ők is tudják, hogy hol kellene módosítani vagy megszüntetni.

  2. Ha nem tud akkor keres valamit amivel meg tud büntetni és ha nem jártas az ember akkor csúnyán átverik és olyanért büntetik amiért nem is kellene! vannak rá élő példák gazdagon és igen a sok kint felejtett 30-40-es táblák előszeretett büntető helyek országutakon!

  3. Ott kezdődik, hogy rosszul állapítják meg a sebességhatárokat. Mint a korábbi hozzászóló is írta, a német tényleg 50-nel megy az 50-es táblánál. Mert nem tudja, hogy valami hozzá nem értő, aki talán még jogosítvánnyal sem rendelkezik állapítja meg a kihelyezett táblákat. A rendőrségnek így könnyű dolga van az előirányzott büntetést behajtani. Ha a törvény betartása lenne a cél, akkor ők se száguldoznának és a politikusok is lemondanának a mentelmi jogukról.
    Mindenki a képességei szerint vezessen! Az ész nélkül száguldozókat elég lenne kiszűrni.

  4. Dr Úr!

    Az általad felsoroltakkal egyetértek, de a sünök, akiknek felrovod nem tehetnek másként, mert ugye nem ők a jogalkotók (gyorshajtás). A sebességkorlátozó tábla sem nekik köszönhető, hanem a közútkezeló sajátos javítási módszerének: -először 60-nas tábla később 40-nes…. végül csak fel kell bontani. Szerencsétlenségükre az egészből csak ők azok, akik konfrontálódnak az autósokkal, így aztán rájuk haragszunk. (Van is miért némelyikre, amekkora „növény”) A számomra egyik legbosszantóbb téma is a gyorshajtáshoz kapcsolódik. Nevezetesen a külföldi gépjármű, amellyel ha elég gyorsan hajtasz, akkor a jogalkotónak és nem a sünnek köszönhetően jó alaposan felírják a rendszámod és ezzel az eljárás érdemi része véget is ér, míg ha ugyanezt magyarként teszed, akkor 300.000-be is fájhat. És ez bizony a sünöknél (akikkel beszáltem egy- egy igazoltatás alkalmával) kiveri a biztosítékot, de nem tudnak mit tenni.Csak alkalmazzák a jogszabályt, nem megalkotják. (Ugyan a honlaphoz nem illő, de ugyaez a helyzet minden területen pl.: a vendélátósoknál is az llenőrre haragszanak, pedig nem őtalálta ki mondjuk a HACCP rendszert… és így tovább)

  5. Igazad van Soppi!
    De a helyes eljárás az lenne ha én 50 helyett 70-el megyek, és elkapnak, hogy megállít, megbüntet egy reális összegre (nem 30000 FT) és szól hogy többet ilyet ne csináljak! De ha 50 helyett 130-al megyek azt is leszarják, csak a csekket fizessem be! Nem állít meg, nem veszi el a jogsim! Az indokolatlan sebességkorlátozásokról már nem is beszélek! Pl. útfelbontásnál 20-as tábla a gödör tetején! (nem előtte).

  6. Tipukus magyar megközelítés…
    Útáljuk a szabályokat! Mindenki jobban tudja, hogy mikor mit kellene tenni és kivel és hogyan… Az senki fejében nem fogalmazódik meg, hogy abban az esetben ha betartja a szabályt, akkor állhat akárhol a „sün” nem lesz mit szankcionálni. Rendszeresen látok arra példát, hogy német rendszámmal közlekedő autóstársunk mögött feltorlódik a sor. Az oka? Betartja a sebességlimiteket, az 50 az nála 50 és nem több, a 90 az 90 és így tovább. Nem azért nem megy autópályán ezerrel, mert az M5 nem bírná (és nem az autópályára gondolok), mert erre is láttam példát, hanem azért mert a szabály szerint nem teheti. Ordnung muss sein! Gyerekek vagyunk a közlekedésben. Nekünk mindent szabad és kész! Amikor szembesítenek vele, hogy rosszul tudjuk, és erre a fenti cikk jó példa, akkor fortyogunk, hiszen itt mindig is úgy közlekedtünk, mintha nem lenne a 40 km/ó korlátozás- erre meg kiállnak mérni a sünök…

  7. Ez bizony a szó legszorosabb értelmében véve is csak az autósok lehúzására szolgál.
    Tudok példát mondani arra, amikor a sebességmérés a biztonságot szolgálja, igaz ebben az országban nem …
    Sokat járok Lengyelországba és ott egész másképp működik a dolog: ott a lakott település határában(mindkét irányból) ott a települést jelző tábla után egy nagy tábla, hogy traffipax van.
    Ezután nem sokkal ott a fix mérő jó nagy dobozban, hogy jól látható legyen. Na itt az ember biztos, hogy lelassít arra a sebességre, amire kell és nem száguldozik a településben. Aki pedig ezek után is nyomja neki, az nyílván megérdemli a büntetést. Na itt a különbség a hozzáállásban !

  8. Szerintem csak akkor tekinthető balesetmegelőzésnek a sebességmérés, ha az rendőrautóból, indokolt útszakaszon, jól látható helyről történik! A civilautós, mozgó sebességmérés az sunyiság! Szerintem megoldás lehetne, ha ezek a sunyi sünök nagy nyilvánosságot kapnának itt az interneten! Ilyen cikkeket kell róluk megjelentetni, mint ez is, lehetőleg a sünmobil rendszámával! Hátha visszább vennének az arcukból!

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek