Ford Big Foot

Vidáman ugrat az óriásplakáton, egy internet csatlakozóval birkózik a bannereken és néha magam is meglepődöm, még mi mindenre képes – ezeket a szuper képességeket ugyanis most a grafikusoknak köszönheti. Jól ismerem ezt az autót, nálunk épült. Az én szerepem ugyan „csak” a szakirodalom fordítása és a munkafolyamatok dokumentálása volt, de persze érdeklődve néztem végig, hogy hogyan lesz négy hónap leforgása alatt egy rakás fémdarabból valami igazán egyedi és NAGY. Mindez még 2006-ban történt, azóta számos gyereknapon, majálison, felvonuláson és kiállításon vett részt, töretlenül a nézők kedvence. A rendőrnapon kétszer is felvezette a carouselt, az aztán igazán szép látványosság! Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy jön egy csapat hihetetlenül ügyes motoros rendőr, akik régi hagyományokat felelevenítve, gyakorlatilag kaszkadőrmutatványokkal színesítve mutatják be egy autó látványos kíséretét a nézőközönségnek.

Az eredetileg még szállítható és akár közúti közlekedésre is alkalmas Fordot gyakran fel is vezetik, a forgalmi sávban félelmetes látvány! Néha a mai napig szívemhez kapok, noha némi rutinnal nagyon könnyen vezethető, jól kormányozható az autó, amely megállását borotvaéles fékek segítik. Persze a méreteiből adódóan van egy kis „kilengése”, mellette egy személyautóban pedig már-már törpének érzi magát az ember.
Több újszerű fődarabból született meg az öttonnás „Big Foot”, amely építésének munkafázisait lökhárítótól lökhárítóig dokumentáltuk. Gyerekcipőben jár még most is ez a terület hazánkban, hát még pár évvel ezelőtt, amikor kérdezni sem volt nagyon kitől! Így fogtuk az irányadó információkat, amelyek inkább tényleg csak irányadóként szolgáltak. Rengeteg alkatrészt meg kellett terveztetni vagy csak kitalálni, hogy vajon milyen autóban van valami olyan, amelyre épp szükségünk van. A kerekeit például egy T150-es mezőgazdasági jármű kölcsönözte, de honvédségi teherautók alkatrészeit is előszeretettel használtuk. Ha össze kéne foglalni, meg kéne határozni, mégis milyen márkájú az autó, azt mondanám, Ford. A vezető fülke egy 1986-os Ford F600-asból, a plató ugyanabból az évből egy F350-esből származik, a motor pedig ugyanennek az autónak a 7,3-as turbódízele, ötsebességes manuális váltóval.

…az autó nem taposásra, ugratásra, röpködésre készült

Amikor az elkészülte után először beleültem, nem kicsit lepődtem meg, ugyanis nagyjából a monstrum előtti három métert nem látni, hiszen a monstertruck 2,7 méter széles, 3,4 méter magas, 5,6 méter hosszú és a már fent említett öt tonnát nyomja. Ez a fiúknak is problémát okozhatott, mert az első fejlesztések közt volt a biztonságos közlekedés segítő előre és hátra is látó kamerarendszer felszerelése. A kényelmes kagylóülések és a négy pontos biztonsági öv is később került bele, ugyan az autó nem taposásra, ugratásra, röpködésre készült. Azért ezt is tudja, és olykor csinálja is különféle rendezvények alkalmával. Ilyenkor bizony jól jön a támaszték és a „fogás”! A kétségkívül legjobb módosítás azonban most körülbelül egy-két éves lehet. Ez a rozsdamentes kipufogókon kiáramló valódi láng, amely egy gyerekzárral ellátott kapcsoló segítségével nyolcvan-száz centiméter magasan tör ki, akár több percen keresztül. „The show must go on! – a jövőbeli tervekről azonban sajnos még nem mesélhetek.