Frankfurt 2011: mostantól mindennek ez az alapja! Mazda CX-5

    0
    3
    Formailag nincs nagy különbség a Genfben látott Minagi koncepcióautó és a Frankfurti Autószalonon immár teljesen sorozatgyártásra kész modellként bemutatkozott és már a nyáron megmutatott CX-5 között. Meglepetések persze így is bőven akadnak. Nem volt ugyan titok, hogy az új szabadidő-autó egyik legfőbb erénye alacsony fogyasztása lesz, de úgy vagyunk a sajtóanyagban olvasott számokkal, mint parasztbácsi a műrepüléssel, ezt azért nem hittük volna.
    A 4,5×1,84×1,67 méteres, 2,7 méter tengelytávú CX-5 ugyanis legtakarékosabb verziójával a szabadidő-autók között rekord alacsony, 4,5 l/100 km vegyes fogyasztást és 119 g/km szén-dioxid emissziót sorol. Mindezt 2,2 literes, 150 lóerős, 380 Newtonméter nyomatékú turbódízellel, azaz mindenféle hibridhajtás nélkül. A kínálatban az öngyújtós 175 lóerővel és 420 Nm nyomatékkal is szerepel – utóbbi fogyasztása és az összes menetdinamikai érték ismeretlen még. Az azonban már publikus, hogy mennyit eszik a várhatóan 7 millió forint körüli alapárról startoló 2,0 literes, közvetlen befecskendezésű, 165 lóerős benzines alapgép: kereken 6 litert 100 kilométerenként, CO2-emissziója pedig 139 g/km – fronthajtással. A benzinesnél ugyanis rendelés kérdése, hogy csak az első vagy mind a négy kerék kapjon nyomatékot, a gázolajosoknál pedig adottság, a belépő dízel front, az erősebb összkerékhajtású. A váltók mind 6 fokozatúak, kérésre automaták, a motort üresjáratban leállító i-Stop névre keresztelt stop-start automatika pedig mindegyik verzióhoz alapáras, ahogyan az egységes rekord alacsony fogyasztást és emissziót meghatározó, 14,0:1 kompresszióviszony is.
    Szokatlan, de a CX-5-öst szándékosan olyan megnyerőnek építette a Mazda, hogy a gyáriak nem titkolják, innentől kezdve nem sok érv fog a CX-7 mellett szólni, ezért annak gyártókapacitását már a CX-5 termelésének elindításakor visszaveszik, majd idővel teljesen be is szüntetik. A CX-5 ugyanis nem csak takarékos, hanem minőségi és tágas is. Csomagtere kereken 500 literes, és ahogyan azt a Mazda6-ból ismerjük, távirányítással, a csomagtérből egy-egy kallantyúval indíthatóan, sík padlóval bővíthető. Újdonság persze ide, azaz az üléshajtáshoz is jutott, 40:20:40 arányú osztást most alkalmaz először a Mazda. A márkánál ugyancsak elsőség a 30 km/órás tempó alatt a koccanásokat elkerülő City Brake rendszer, valamint a sávtartó asszisztens, melyet a már több modellből ismert sávváltássegítő rendszer is kiegészíthet, illetve nyilván egymásra épülő csomagokkal járnak majd.
    A CX-5 paletta hazai színre lépése, azaz a magyar ellátmány azonban csak jövő év áprilisában várható, addigra pedig akár a hasonló alapokra épülő, harmadik generációs Mazda6 előszele is fújdogálhat – ahogyan azt a CX-5 programmenedzsere Hideaki Tanaka elárulta.
    Előző cikkFrankfurt 2011: pókok a Ferrari standon
    Következő cikkBankrabláshoz ideális: Nissan Almera használtteszt
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.