kedd, február 3, 2026
spot_img
KezdőlapHa drága a Nismo: teszten a sokkalta olcsóbb Nissan Juke N-TEC

Ha drága a Nismo: teszten a sokkalta olcsóbb Nissan Juke N-TEC

Több mint egymillió forint a Nissan Juke N-TEC árelőnye az alig erősebb Nismóhoz mérten. Mostanra mindkettőt teszteltük, kiderül melyik jobb.


A szeptemberi indiánnyárban teszteltük a Nissan Juke jelenleg itthon megkaparintható csúcsváltozatát, az összkerékhajtású és CVT-váltós Nismót, s ha már a piacon is népszerű a Juke, mi is megkaptuk még egyszer, hogy próbára tegyük a legújabb verziót, a csúcs Teknánál a tesztautót hajtó 190 lóerős 1,6 literes DIG-T turbómotorral mindössze 10 000 forinttal olcsóbb N-TEC szériát. [BANNER type="1"]



Ha a Nismóhoz viszonyítjuk, persze nem a korábbi tesztautót jelentő összkerekes és automataváltós csúcshoz, hanem a fronthajtású, kézi váltóshoz – hogy almát az almához mérjünk – az N-TEC 1,285 millió forinttal olcsóbb. Motorja alapjaiban azonos, 1,6 literes, közvetlen befecskendezésű turbós, 200 helyett azonban „csak” 190 lóerős. Ezt, valamint a 7,8 helyett 8,0 másodperces 100 km/órára gyorsulást vélhetően kevesen fogják kiszúrni, a megjelenés azonban merőben más, mint a Nismónál. Hiába 18 colosak itt is az alufelnik, hiába sötétítettek a hátsó ablakok, míg a Nismo szinte minden fejet elcsavar, az N-TEC, a már három éve kapható Juke-nak csak egy picit fickosított változataként már keveseket mozgat meg.




Persze a Juke sehogy sem, N-TEC-ként sem egy szokványos autó, ha a Nismo disznócska, ez sok lámpás frontjával és kiállásával legalább egy jól megtermett varangy. A modelltől megszokott, az átlagosnál hajszálnyit nagyobb (fronthajtással 18 cm-es) hasmagasságból adódóan magasabb üléspozícióval, viszont a tető alacsonyra húzott széle miatt nem a legjobb beszállási kényelemmel. Bár az ülések itt is „prémium” jelzővel illetettek, messze nem olyan jó tartásúak, mint a Nismóban. Legfeljebb egy közepes osztályzatot érdemelnek. Nincs velük baj, de kényeztetést, stabil tartást sem adnak. Az utastéri műanyagok kivétel nélkül kemények, nem minőségi hatást keltők. A fényes fekete plasztikot is bevető középkonzol különlegessége, hogy az automata klíma és a „Nissan Dinamikus Üzemmód Vezérlő gombjai azonos helyeken jelennek meg – bizony, ezen extrák is az N-TEC részei (a már említett 18 colos felniken és sötétített hátsó ablakokon túl). Van még navigáció és tolatókamera, fényes fekete külső tükör, ami a fekete tesztautónál kevéssé feltűnő, ahogy a fekete plasztik ajtókárpitokkal a fekete ajtóbetétek sem túlzottan kontrasztosak. Egyediség még a fekete tetőkárpit, s még egy kis feketeségként a fényszórók keretezése is. A pedáltaposók fémek, a kipufogóvég pedig két csőnyi széles.


Utóbbi hangja finoman bugyborékoló – alapjáraton és az autó mögött hallgatózva vagy szűk garázsban, lehúzott ablakkal. Amúgy a motor – és a kidörgő is halk, már-már néma, forgatva villanymotoros. Hiányzik is egy picit a vérpezsdítő orgánum, így ugyanis hiába van meg az erős motor, kevés dolog sarkallja a sofőrt a teljesítmény kihasználására, pláne, hogy a kissé magas építésű, csaknem 1,3 tonnás autócska nem is az a sportos karakterű. Ha kell, persze jól el lehet indulni a Juke-kal, tisztességes a 8,0 másodperces 100-as sprint, nem rossz a 6,9 literes gyári vegyes fogyasztás, s a zömében városban letudott teszt 8,5 literes átlaga sem, de az összkép valahogy nincsen meg. Még akkor sem, ha utazni higgadtan kellemesen lehet a Juke-kal. A Nismo után viszont hiányzik a dögösebb külső, a jobb ülés és például a Teknánál is meglévő intelligens kulcs is. Itt a több mint 6 milliós vételárért még hagyományos, integrált távirányítós, de indításhoz bedugandó, elfordítandó a gyújtáskulcs.


Meg persze a futómű sem független hátul, hiszen a tesztautó csak fronthajtású volt, így hátsó felfüggesztése csatolt lengőkaros (van persze multilink futóműves, 4×4-es, CVT-váltós N-TEC is). Ez hiába lágyabb hangolású egy kevéssel a Nismóénál, az úthibákon, fekvőrendőrökön hátul kicsivel nagyobbat üt.



Utóbbi persze nem biztos, hogy fogja zavarni azt, aki 18 colos felnivel választ autót. Inkább fogja érdekelni a jó fogású, közvetlen kormánykerék. Ami természetesen multifunkciós, amiről a Bluetooth-szal egyszerűen kapcsolható telefonunkon tárolt hangfájlok között is barangolhatunk. S ha Nismóénál csaknem ötödével kedvezőbb 6 235 000 forintos vételár nem is szerény, a 6 légzsákos, ESP-s, tempomatos, ködfényszórós, meg persze a már említett N-TEC-extrákkal bővített ellátmány nem rossz. Ha valaki csak kicsit extravagáns, turbós és gyakorlatilag kategorizálhatatlan, kisautós méretű, de kompakt szabadidő-autónak tűnő modellt szeretne, a Juke-ban partnerére lelhet. Viszont aki tud még áldozni 20 százalékkal, azaz 1,285 millió forinttal többet a Nismóra, s szereti a feltűnést, az ne sajnálja a felárat, megéri az!

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek