Ha nem a jobbodon van a leállósáv, akkor Te vagy rossz helyen!

    0
    1
    Hiába a sok-sok kihelyezett tábla, hiába a sok-sok tájékoztatás, a héten, csütörtök koradékután a forgalommal szemben hajtott fel az M85-ös autóútra egy 80 éves soproni férfi Nagycenknél. A beszámolókból kiderül, hogy sajnálatos módon nem sokkal később Nagylózs térségében IV-es Golfjával az idős sofőr nekiütközött egy szabályosan, a belső forgalmi sávban érkező Nissan Qashqai-nak, amitől az a külső sávban haladó kamionnak csapódott. Mindkét autó a szalagkorlátnak ütközve, jelentősen összetörve, légzsákjait eldurrantva állt meg. A baleset során három ember megsérült, őket a mentők kórházba vitték. Az eset körülményeit a rendőrség vizsgálja. [BANNER type="1"] Hasonló esetek más gyorsforgalmi utakon is előfordultak már, annak ellenére, hogy az elmúlt években a Magyar Közút kommunikációjával és táblák kihelyezésével is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy felhívja a sofőrök figyelmét a megfelelő irányú haladásra. Ugyanakkor ahogyan egyre több a gyorsforgalmi út és a GPS szerint, akár nem a legfrissebb szoftverrel közlekedő autós, bizony előfordul, hogy a térkép még nem ismeri az új szakaszt, ilyenkor pedig a navigáció fals információkat adhat. A másik jellemző hiba, hogy a kihajtókat elvétők megfordulnak, ahelyett, hogy a következő lehajtónál szabályosan letérve folytatnánk útjukat. Ilyen esetben mindig érdemes vállalni a kerülőt. A matrica miatt sem kell aggódni, hiszen a fizetős szakaszra felhajtást követően 1 óra áll rendelkezésre a jogosultság megvásárlására.
    [BANNER type="2"]

    Ökölszabályként elmondható, hogy a leállósáv mindig a jobb kezünk felé kell essen az úton, ha tőlünk balra található és még érkeznek is velünk szemből autók, akkor bizony több mint valószínű, hogy elvétettük a menetirányt.

    Ilyen esetben a Magyar Közút a rendőrséggel és minden társszervezettel együtt arra kéri az autósokat, hogy ne tolassanak vissza, ne próbáljanak megfordulni, kapcsolják be a vészvillogót, lehetőség szerint húzódjanak le a leállósáv szélére vagy a forgalmi sávon kívülre, álljanak meg, vegyék fel a láthatósági mellényt, szálljanak ki az autóból és a korlát mögött várakozva hívják fel a 112-es segélyhívó számot! Be kell valljam, zsigerből én is a megfordulást javasolnám, de abban valóban több a rizikó, a konklúzió pedig szinte örök érvényű: vegyük észre, ha hibáztunk és ne szégyelljünk segítséget kérni!
    Előző cikkCitroënként is érkezik a hidrogénhajtású dobozos, íme az ë-Jumpy
    Következő cikkHyundai i20 kombi? – Vezettük az új Bayont
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.