hétfő, február 2, 2026
[uzemanyag_arak]
spot_img
KezdőlapHáborús veterán - 60 éves a Land Cruiser

Háborús veterán – 60 éves a Land Cruiser

A Koreai háború szülte a Toyota legendás modelljét, mely ENSZ-színekben vagy David Attenborough járgányaként, netán egy játékfilmben luxusautóként, de minden nap szerepel a TV-ben.





1950-ben, azaz a Koreai háború idején az Egyesült Államok kormánya bízta meg a Toyotát, hogy építsen számukra 100 terepjárót a Willys Jeep alapján. Egy évvel később, 1951-ben már kész is volt a Toyota BJ prototípusa, mellyel tesztelése közben a Fuji hatodik, addig autóval sosem érintett pihenőhelyéig, 2500 méter magasra is eljutottak a japánok. A kísérletet rendőrségük is figyelemmel kísérte és a kapcsolható összkerékhajtású Toyota BJ számukra is olyannyira megnyerőnek bizonyult, hogy rögtön 289 példányt rendeltek is belőle, ezzel rögtön hivatalos járőr kocsijukká vált a BJ, melynek hétköznapi sorozatgyártása 1953-ban indult el. A Land Cruiser nevet 1954-ben kapta meg a sorozat, 1955-ben pedig már következett is a második, azaz 20-as generáció, 1960-ban a 40-es… és így tovább egészen a 2008-ban megjelent 200-asig. Még mielőtt valaki szörnyethalna a számoktól, a Land Cruiser valójában „csak” tízedik generációjánál tart, hiszen a generációk elnevezése csak a 100-asig nőtt tízesével, ott pedig duplázódott.




A lényeg persze nem is a generációk száma, sokkal inkább a Land Cruiser sikere, 60 év alatt több, mint 6 millió példány kelt el belőle, eljutott az északi sarkvidékre, temérdek sivatagot meghódított, megbízhatósága és elnyűhetetlensége miatt a hadseregek és a természetjárók közös kedvence, frissebb generációival pedig igazi luxusautó is. Sikerének egyik kulcsa, hogy egyszerre több verzióban, akár korábbi kiviteleivel is kapható, így a vásárlók egyéni igényeik alapján más-más Land Cruisereket választhattak és választhatnak ma is – így lehet a Toyota legendás terepjárója egyszerre igásló, luxusautó vagy békefenntartó is, ám mindegyikben közös a masszív létraalváz, illetve a komolya összkerékhajtási rendszer, mellyel akadályt nemigen ismernek.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek