Harc a grammok ellen – kipróbáltuk az új Renault hibrideket

Ahogyan azt mindenki tudja a szakmában, az idei év a grammok elleni harcról szól az autóiparban. Na persze nem a karanténlustaságból adódóan felszedett grammokról van szó, hanem a kilométerenkénti CO₂ értékről, amiben a gyártóknak flottaszinten 95 g/km értéket kell hozniuk. Igaz, idén még vannak kedvezmények: a paletták „csúcsai, azaz a legszennyezőbb 5% nem számít bele a számításba, az 50 g/km érték alatti modellek továbbá dupla súllyal szerepelnek, szépítik az eredményt. Mivel a gyártóknak autónként és grammonként 95 eurós bírságot kell majd fizetniük az EU-ban, ha túllépik az előirányzott 95 g/km értéket, erős érdekük, hogy hozzák azt. A Renault mondhatni, hogy jól áll, hiszen a Zoe Európa egyik kedvenc villanyautója, hazánkban idén abszolút listavezető is. Utóbbi persze még így sem tömegmodell, márpedig a gyártóknak, de a világnak is az az érdeke, hogy a tucatautók is minél szerényebb emissziójúak legyenek. A Renault most ennek szellemében „elektrifikálta legnépszerűbb modelljeit, a Cliót, a Capturt és a Megane-t, amelyek már mind elérhetőek a hazai piacon is, mi is kipróbálhattuk őket. A vezetési tapasztalatok előtt azonban nézzük, hogyan is végezte a hibridesítést a Renault. Két területről szerzett tapasztalatokat hozzá, egyrészt a villanyautóktól, amelyekből már több mint 300 ezer példányt eladtak, másrészt az F1-ből, ahol szintén bőséggel alkalmaztak már mind energiavisszanyerést, mind elektromos rásegítést. Mint azt a Renault hangsúlyozza, a többi márkával szemben talán az a legnagyobb különbség, hogy ők az elérhető(bb) árú, de full hybrid modelljeikhez nem a benzines hajtásláncú autóikat vették alapul, hanem az elektromos hajtást vették bázisnak, és ahhoz építették fel a szükséges belső égésű motoros hajtásláncot. [BANNER type="1"] A Clio, Captur, Megane trió hibrid verziói bár nem teljesen azonosak, hiszen a Clio E-TECH „csupán öntöltő hibrid, míg a Captur és a Megane plug-in hibrid, hivatalos nevén E-TECH Plug-in Hybrid, alapvetően egy sémát alkalmaznak. Hozzá kell tegyük, épp a hazai menetpróbával egy időben mutatta be a Renault további hibridjeit, a Captur sima hibrid verzióját és a Megane ötajtós változatának plug-in hibridjét, valamint a Captur 1,33 literes benzinesének 12 V-os lágy hibridjét is. Egyelőre azonban a Renault hazai kínálatában a „sima hibrid Clio és a konnektoros Captur és Megane kombi szerepel. A hajtás elve mindegyikben azonos. A kerekeket egy körmös kapcsolású aszinkron, kuplungmentes automata váltón keresztül két villanymotor és egy benzinmotor hajtja. A rendszer ugyanúgy képes soros, párhuzamos és soros-párhuzamos üzemre is, mint a hibridek vezetőjének számító Toyota hibridjei, ám a valódi fokozatokkal dolgozó, a villanymotorok számára 2, a benzinmotor számára 4 áttételt adó és 15 különféle hajtáskombinációt adó váltóval autószerűbb a vezetési élmény. [BANNER type="2"] Mit is jelent soros, párhuzamos és soros-párhuzamos üzem? A sorosnál a benzinmotor áramot termel, a villanymotor hajt, a párhuzamosnál egyszerre hajtanak, míg a soros-párhuzamos üzemnél a benzinmotor nem csak hajt, hanem áramot is termel a közben hajtást is adó villanymotor számára. Ezt persze úgy tudja megtenni a rendszer, hogy két villanymotort alkalmaz. Az elsődleges villanymotor viszonylag nagy, a Clióban 36 kW (49 LE), a Captur és a Megane esetén 49 kW (67 LE) teljesítményű, nyomatékuk egységesen 205 Nm. Ez a motor képes az önálló hajtásra és teszi is azt igen sokszor. Még a Clio esetén is a városi üzem 80%-ában elektromosnak mondják a hajtást, a Captur és a Megane pedig akár 135 km/órás tempóig, WLTP szabvány szerint 50, WLTP városi szabvány alapján 65 emissziómentes kilométer megtételére képes. Az elsődleges villanymotor továbbá képes a benzinmotor indítására, meg persze motorféküzemben áramtermelésre is, utóbbiakra a másodlagos is képes, de annak van még egy fontos feladata: a váltásoknál a benzinmotor fordulatszámát a kapcsolandó fokozathoz igazítja. A bonyolult hibridrendszerrel foglalkozni persze nem kell, a sofőr az irányváltáson túl egyedül a fokozott motorféket adó B fokozatot tudja kapcsolni, utóbbinál a visszatermelés is intenzívebb, az autó pedig 7 km/órás tempóra képes lassulni magától. Bár nem feltétlenül érezhető, mert sokszor alacsony tempónál is jár a benzinmotor, de

15 km/óráig mindenképp a villanymotor hajt, így az elindulás villanyautós érzésű, egyenletes.

A benzinmotor elég csendes, a Renault jól bevált 1,6 literes, feltöltő nélküli négyhengeres motorja került a hibridekbe, szerény átalakítással, kettős befecskendezéssel, az Euro6d normához javított verzióban, sok más mellett részecskeszűrővel. Az itt csupán 91 lóerős benzinmotor az elektromos rásegítéssel nem tűnik gyengének, ám az egyértelmű, hogy villanymotor nélkül már igencsak tohonya lenne, azzal viszont a Clióban 140, a Captur és a Meganeo esetén 158 lóerőnyi az összesített teljesítmény, míg nyomatékból 349 Nm áll rendelkezésre, már a benzinmotor 2400/perc fordulatszámánál, a benzines ugyanis már ott adja nyomatékának 90 százalékát. Az „öntöltő Clio lítium-ion akkumulátora 1,2 kWh-s (Hitachi), míg a konnektorról tölthető és az LG által szállított, a Capturbe és a Megane-ba kerülő 9,8 kWh-s, mindkettőre él a Renault villanyautóitól megszokott 8 év/160 000 km garancia. Menetmódválasztó, azaz Multi-Sense rendszer mindhárom hibridben van, a személyre is szabható My Sense alapbeállítás mellett Eco és Sport módot is választhatunk, az elnevezésükhöz passzoló hangolásokkal. A középkonzolra EV gomb is került, a plug-in verziókban pedig töltésmegtartás is kapcsolható, ilyenkor legalább 40 százaléknyit tart az elektronika az akkuban, ha pedig alatta kapcsoljuk, akkor addig tölti. Alaphelyzetben sem igen engedi 20 százalék alá merülni, hiszen az elinduláshoz mindig kell a villanymotor ereje. Ennek megfelelően városban „lemerült akkumulátorral is egészen sokat megy csupán árammal a Captur is, de még a Clio is. Utóbbiban feltűnt, hogy még autópályán is viszonylag sokszor képes teljesen lekapcsolni a benzinmotorját, amit leginkább csak a nullát mutató fogyasztásmérőből venni észre, hiszen a benzinmotor hangja amúgy sem igazán hallható. Bár 135 km/óra felett mindenképp (elsősorban) a benzinmotor hajt, egy-egy gyorsításhoz akkor is tudnak segíteni a villanymotorok, a menetdinamika hozza azt, amit a számok ígérnek, az átlagnál jobbat kapunk abból, a gázreakció elég közvetlen. [BANNER type="3"] A hibrid trió legsportosabb tagja egyértelműen a most még csak nagyon rövid körön vezetett Megane Grandtour. Belőle és a Clióból is választható R.S. Line kivitel, ami passzol is ahhoz, hogy a paletták legjobb menetdinamikájú gépeiről van szó. A konnektorról is tölthető Captur és Megane esetén ehhez társul még a zöld rendszám, azzal pedig az ingyenes parkolás, a cégautó-adó mentesség és a TAO kedvezmény is. Ugyanakkor a Clióra is igaz, hogy nagyon kellemes vezetni, a hibrid esetében is a paletta talán leginkább harmonikus tagja, a mélyre épített akkumulátor jót tesz a súlyelosztásának, s nagyon fontos, hogy a csomagterek mérete lényegében változatlan, a Captur és a Megane esetén úgy maradt meg a padló fölötti tér, hogy alatta, ha a hagyományos verzióknál kevesebb is a tér, de elfér a töltőkábel. Ha már töltés: 3,6 kW-tal tölthető a 9,8 kWh-s telep, ami a 10 A-s konnektoros töltővel 4,5, a legalább a 3,6 kW-t adó Type2-es töltőkről pedig mintegy 3 órát vesz igénybe. Az elektromos – így álló benzinmotor mellett is dolgozó – légkondicionálónak köszönhetően a konnektoros autók klímája előtemperálásra is állítható, a fűtéshez esetükben egy elektromos fűtőmodul is szerepel a rendszerben, míg a benzinmotorját többször használó Clióban annak veszteséghője felel az utastér felfűtéséért, de a temperálás mindegyikükben biztos álló benzinmotornál is. Az árak a konkurenciához igazítottak, a Clio E-TECH Hybrid 7,099 millió forintról indul Zen felszereltséggel, az Intens szint felára 550 ezer forint, az R.S. Line további 300 ezer forint. A nagyobb akkumulátor miatt a Captur E-TECH Plug-in Hybrid jelentős lépcsőt jelent, igaz, nála a 10,749 milliós ár már a gazdag Intens felszereltséget adja. Az azonos hajtásláncú Megane Grandtour szerényebb, Zen ellátmánnyal 10,849 millió forintról indul, Intens verziója 450 ezer forint, az R.S. Line további 200 ezer forintos lépcső. Ha a hibrid Renault-k helykínálatát és minőségét nézzük, az árazás teljesen rendben van, de a fogyasztási értékek egyelőre nem voltak kellően meggyőzőek. A Clio a 4,3 l/100 km vegyes WLTP érték helyett óvatos vezetéssel is 5,2 l/100 km-t hozott a Noszvaj-Budapest távon, míg a Captur az 1,2 l/100 km helyett hozott a Budapest-Noszvaj távon 5,5 l/100 km benzin és 4,6 kWh/100 km áramfogyasztást. Mentségére szóljon, hogy nem teljesen feltöltött akkumulátorral indultunk. A Megane Grandtourt már szinte lemerült akkuval vittem el egy rövid körre, ahol az 1,3 l/100 km érték helyett hozott 5,6 l/100 km benzin és szintén 4,6 kWh/100 km áramfogyasztást. Ha ezeket a menetdinamikához és a kapott kényelemhez mérjük, mind korrekt, ám az első tapasztalatok a fogyasztás szempontjából nem voltak kellően meggyőzőek. Igaz, gyakorlatilag nullkilométeres, még bejáratós autókról volt szó, így később alaposabb teszten is megnézzük majd, hogy mit tudnak, hiszen mind az elvük, mind a komfortjuk ígéretes.