Az első nagyobb méretű hazai gumibitument tartalmazó útszakasz kezdete, illetve vége Jánoshida és Jászboldogháza között. A 8,4 kilométeres részhez 10 000 darab, a Continental által begyűjtött használt abroncsot, annak 45 000 kilogrammnyi gumiőrleményét használták fel
Most még éjjel sem megy a téligumi-szezon kezdetét jelentő 7 Celsius fok alá a hőmérséklet, a hétvégén azonban már az említett kritikus érték alá eshet a levegő, így az út hőfoka is. Aki éjszakai autózást tervez mindenszentek napjára, az bizony már most érdemes téli gumira váltson, aki csak napközben autózik, az a jelenlegi időjárás előrejelzések szerint november közepéig még kivárhat a gumicserével. (Az ADAC tesztje már olvasható, sajátunk majd a hazai hidegben fog elkészülni, de győztesére már most érdemes tippelni, az ugyanis megnyerhető lesz!) Aki pedig gumishoz megy, az ott szinte mindig összefuthat a leselejtezett abroncsok halmával vagy akár hegyével. Az elhasznált abroncsok kezelése, felhasználása pedig mindig körülményes volt. Találkozhatunk velük homokozókban, a kikötők szélein a hajók oldalát megvédendően, ám ezek az elhasznált gumik számához mérten minimális újrahasznosítást jelentenek csak, így bizony sajnos az elmúlt években sok egyéb helyre, például az erdőkbe is jutott a lebomlani nemigen képes abroncsokból. Most viszont olyan felhasználással találkozhattunk, ami nem csak az elhasznált gumik kezelését oldja meg, hanem még az úthálózatunkra nagymértékben jellemző kátyúsodásra is kevésbé hajlamos, sőt nem csak hosszabb élettartamot és szerényebb karbantartási költségeket ad, hanem fékutat és gördülési zajt is csökkent.[BANNER type="1"]
Egy kicsit sötétebb, érzésre nem puhább, de jobban tapadó, csekélyebb fékutat és elhaladási zajt adó a fogyasztásnövekedést nem eredményező, ellenben a hagyományos aszfaltnál ellenállóbb, nyomokban gumiabroncsot is tartalmazó aszfalt
Miért nem ilyen utakon járunk? Drága a technológia? Igen, a klasszikus, az Egyesült Államokban már mintegy 15 éve alkalmazott gumibitumenes aszfalt drágább és alapanyaga jóval nehezebben kezelhető, mint a hagyományos aszfalté. A MOL azonban kifejlesztette a Gumival Modifikált Bitument (GmB 45/80-55), amely a hagyományos bitumenhez hasonlóan szállítható és felhasználható, így mindössze marginális (legfeljebb 1 százalékos) többletköltséget jelent a hagyományos bitumenhez képest, ellenben mivel tartósabb utat eredményez, összességében olcsóbb, illetve a használt abroncsok kérdését is megoldja.
A gyártás első lépéseként a gumikból kihúzzák a fémszálakat
Hogy át kellene térni a gumival modifikált bitumennel készített fedőrétegű utakra az nem kérdés, alkalmazásával hosszútávon nagymértékben javítható lenne útjaink állapota, ami nem csak szóbeszéd szerint rossz, a Magyar Közút Nonprofit ZRt. idei felmérése szerint a 32 ezer kilométeres közúthálózat 50,9 százaléka kifejezetten rossz, s további 12,7 százaléka nem megfelelő állapotú. Jó hír, hogy nemrégiben készült el az első nagyobb méretű hazai gumibitumenes útszakasz, 8,4 kilométeres hosszal Jánoshida és Jászboldogháza között. Ahhoz 10 000 darab, a Continental által begyűjtött gumiabroncsot, s abból kinyerve 45 tonnányi gumiőrleményt használt fel a kivitelező.
Semmi sem vész el, a fémszálak bálázva mennek kohókba
Hosszú út természetesen, amíg a kereskedőknél heverő abroncsokból ellenálló, csekély gördülési zajt és rövidebb fékutat eredményező országút lesz. Az ösvény azonban már ki van taposva, a rendszer működőképes, egyetlen dolog van hátra: ilyen technológiával készített utakat kell rendelniük a beruházóknak. Különösen a kapacitásért sem kell aggódni. Az ugyanis van. Tavaly itthon 42 ezer tonnányi abroncs került forgalomba, s a forgalmazók törvényi kötelességüket túlteljesítve ugyanilyen mértékben gyűjtöttek vissza abroncsokat. Egy részük az állam által tavaly év elején létrehozott Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségen keresztül, zömük, így a Continental is önállóan, s a hulladékgazdálkodást saját maga finanszírozva. Arra ugyanis már kiépített csatornája volt, az újszilvási Euro-Rubber Hulladékgazdálkodó Kft., mely egyebek mellett a gumibitumen, illetve a gumival modifikált bitumen alapjául szolgáló gumiőrleményt is előállítja az abroncsokból.
A különféle nagyságú gumiőrlemények a MOL zalaegerszegi üzemébe kerülnek, hogy ott aztán az aszfalt kopórétegéül szolgáló gumibitument állítsanak elő belőlük
Utóbbi üzem magas fokon automatizált. Az abroncsokból préseléssel húzzák ki az acélszálakat, amelyeket külön gyűjtve kohászati célokra használnak fel. A megtisztított gumikat különféle aprítóberendezésekkel vágják különböző méretűre, a végtermék 62 százaléka 1-4, 32 százaléka 1-2, míg csekély 6 százaléka 0-1 mm közötti szemcseméretű. Az 1 tonnás zsákokba töltött gumitörmelékek a MOL üzemébe kerülnek, mely egyelőre még kísérleti jelleggel, éves szinten 5 ezer tonna kapacitással működik, de igény szerint természetesen bővülni fog, hogy például ki tudja elégíteni a piac igényét, amit az Euro-Rubber évi 45 ezer tonnás kapacitásig (tehát a teljes ország éves abroncshulladékáig) kezelni tud. Fontos persze tudni, hogy ennyi gumiból nem lehet aszfalt. Ahhoz a kőzethez jól tapadó, természetes kaucsukot több mint 50 százalékban tartalmazó abroncsokra van szükség, ilyennek pedig csak a teherautók abroncsai számítanak. A többi abroncs is felhasználásra kerül persze. Lesz belőlük akár autóalkatrész, futó- és sportpálya, játszótér vagy „újragumi”, azaz visszakerülnek az abroncsgyártásba.
Az első gumibitumenes közút a Jászság büszkesége
Mi természetesen ugyanabban bízunk, amiben a rendszer közreműködői is, hogy a gumibitumennel kevert aszfalttal végzett útépítés hamarosan mindennapi gyakorlattá fog válni. A kísérleti jelleggel rövidebb útszakaszokon már itthon is 9 éve alkalmazott, s azóta hibát, öregedést még nem mutató alapanyag ugyanis egyszerre old meg környezetvédelmi problémát, csökkenti a mérések szerint 3 decibellel az elhaladási zajt (ami a zajforrástól való távolság duplázását, azaz 50 százalékos zajcsökkentést jelent), illetve apasztja 5-10 százalékkal a fékutat és nem utolsó sorban tartóssága miatt autónk futóművét is kíméli, a menetzaj apasztásával duplán növeli a komfortot, s talán még ráncainkat is kisimítja.
Téligumit keresel? Mit tudunk segiteni! http://teligumiabroncs.hu
Magyarország, nem „szar ország”.
adunk ingyen gumit ennek a szar országnak csak jöjjenek és vigyék el!!! annyi használt gumi van minden gumisnál akik nem tudnak mit kezdeni vele, merthogy veszélyes hulladék… hajrá, odaadjuk ingyen és lehet a szarból várat épiteni. csak már lássunk valami akaratot végre, ami nem ellenünk hanem értünk lenne!!!
Jó lenne minél több ilyen út.
Kérhetsz bocsánatot, de nem látom hol ütközik a véleményünk:D
[i]„…de amíg nem lesz elszámoltatás, addig így mennek ezek a dolgok is!”[/i]
Elszámoltatásban pedig ne is reménykedj! Nem véletlenül maradt el eddig is. Hallottál már olyanról hogy RÓZSADOMBI PAKTUM? Nos ott abban állapodtak meg a részvevők, hogy a „rendszerváltásban” közreműködő, kommunista vezető réteg nem vonható felelősségre. Ez ilyen egyszerű.
Tóth Úr! Fején találta a szöget! Bizony, itt van a bibi. Az előny a mi (ti. a magyar nép!) számára előny, de a „szarháziak”-nak az hátrány.
Ja, hogy „Koppány”-nak is válaszoljak: a szarháziak leginkább az államgépezetben, főleg az Országházban vannak. Sajnos, megint eljutottunk a „politikához”, de amíg nem lesz elszámoltatás, addig így mennek ezek a dolgok is! Lásd fodorgabriella és a német szemét esetét! A mai napig itt van nálunk és ez nem (ez sem!) izgatja illészolikát. Talán lesz egyszer valóban nemzeti kormányunk…!
Bocsánatot kérek, DE! El kellene olvasni FIGYELMESEN a cikket, ugyanis: MEGVAN a kidolgozott, kipróbált technológia a MOL-nál. Csak: NEM hajlandó a „Tisztelt” Közútkezelő ilyen típusú utak építésére megrendelést adni… Pedig: CSUPÁN 1%-al kerül többe, mint a „hagyományos” bitumenes kopóréteg… A gumibitumenes kopóréteg – egyéb, más előnyei mellett – jóval TARTÓSABB a hagyományosnál és NEM is kátyúsodik… Talán pont az ELŐNYÖK jelentik a felhasználási HÁTRÁNYT, mivel összehasonlíthatatlanul KEVESEBB karbantartást igényelnek az ilyen utak (Persze: CSAK akkor, ha az alapréteg az előírásoknak megfelelő minőségű és tartósságú…). EGYSZÓVAL: „Nagyjainknak” el kellene egy kicsit gondolkodniuk a KÉZENFEKVŐ megoldáson… Vajon: ELVÁRHATJUK ezt a NEHÉZ MUNKÁT tőlük??? Aki tudja, válaszoljon… Köszönöm.
Gyalog viszed oda? Vagy a benzin ingyen van?
Bizony ám ! De kaparj kurta neked is jut ,ha más nem hát sárga csekk !!!
Nincs új a nap alatt, a III. birodalomban már ezt alkalmazták … Mellesleg szólva még műbenzint is készítettek a háború vége felé a használt gumiabroncsokból, de árvízvédelmi gátépítéshez is felhasználták !
Nyugodtan dobd a kukába, havonta, azt az egyet. 🙂
És mi lesz a használt kotonokkal? Azokat hol lehet leadni? 🙂
Pár éve azt olvastam, hogy a japánok, televízió képcsövekből csinálnak útburkolatot.
Ha szereltetsz gumit akkor nem kérik el a 200-at.
Nálunk csak a „rezsicsökkentés” népi-narkót szajkózzák, az energiatakarékosság támogatása helyett.
Németországban (köztudottan prímák az utak), bedarálják a gumit, és a már használhatatlan üvegtörmeléket is az aszfaltba, és ezek szívósságának köszönhetően, nagyon tartósak az utak.
Igen ám, de így nem lehet évente közbeszerzést kiírni, útjavítás címén.
Na…, itt van a kutya elásva!
Bizony voltak ám botrányos útépítések, nem is kell messzire menni, elég csak a síkságon épített alagutakra gondolni. Az építőiparban van a legtöbb szarházi, ez is ismeretes. Elég csak néhányuk itteni hozzászólásait olvasni.
Pedig firtathatnád, mert gondolom kiművelődtél a kérdésből János. Engem érdekelne, de csak a konkrétumok, amiket bizonyítani is tudsz. Komolyan mondom.
Szerintem azért, mert nálunk a haveroknak van kiosztva a pályázat, aki visszaoszt zsebbe egy pár százalékot az elbíráló félnek, és ebbe a kölcsönös jólétbe nem fér bele az új technológiák beszerzése, hiába fizetünk többszörös árat minden útért és útfelújításért.
Biztos rájöttél már, hogy ingyen le lehet adni a hulladékudvarokban (bizonyos mennyiségig).
Lassan, de fejlődünk!
Éppen tíz éve, amikor Londonban jártam, ott láttam az autópálya felújítását.Ők is gumibitument használtak.Haladt a munka és jó lett az út.Néhány év múlva újra láttam.
Nem értem, hogy kis hazánkba miért nem képes begyűrűzni a hasznos és környezetkímélő technológia.
A legutóbbi lomtalanításánál én is szenvedtem, hogy hova tegyem a kiszuperált gumikat.Nem óhajtottam illegális lerakóhelyre vinni, a szemetesek pedig nem vitték el.Mondván, veszélyes hulladék.
” Aki pedig gumishoz megy, az ott szinte mindig összefuthat a leselejtezett abroncsok halmával vagy akár hegyével. Az elhasznált abroncsok kezelése, felhasználása pedig mindig körülményes volt.”
Annak ellenére, hogy az autógumi kb. 20 éve termékdíjjal van sújtva.
Most voltam gumisnál. A régi gumi otthagyásáért 200Ft-ot akart darabonként.
Nos, bocsánatot kívánok, de mikor megvettem 6 éve a gumikat _vastagon_ kifizettették velem az „ártalmatlanítás” költségét, úgyhogy ezek után már nem fizetek.
Elviszem magam a begyűjtő helyre.
És ilyenkor csodálkozunk, hogy az átlag lusta emberek simán ki*****k az árokpartra, erdőbe stb. ???
Azt, hogy a lóvé hová tűnt(tűnik) ami termékdíj címen befolyik, azt ugye ne firtassuk.
ui.: sötétzöldek kedvenc demagógiája: „a termékdíj nem elég az ártalmatlanításra”
Lehet.
Akkor minek szedik be?