Hazai árát még mindig nem tudjuk, ám a Zoe felettébb ígéretes

Jókor, még 2010-ben, elsőként lépett színre önálló villanyautóval a Nissan, a Leaf azóta is a világ legnagyobb példányszámban eladott (helyi szinten) emissziómentes modellje. A Nissan szövetségesének számító Renault csak 2012 tavaszán mutatta be az ő kizárólag villanymotorral kapható modelljét, a Zoét, amit Nyugat-Európában már az év végén szállítani kezdett. Volt ám elektromos Renault az itthon is népszerű Fluence szedánból és a haszonjármű alapú egyterű Kangoo-ból is, ám ezek egyike sem jelent meg a hazai piacon – egyelőre. A már próbált Twizy és nemrégiben, egészen pontosan a Párizsi Autószalonon 400 kilométeres hatótávot is lehetővé tevő, 40 kWh-s akkumulátorral is megjelent Zoe azonban hamarosan (állítólag akár napokon belül) hazánkban is elérhető lesz.[BANNER type="1"]






Még nem tudjuk, hogy milyen áron lesz itthon kapható a Zoe, a Németországban 22 100 eurótól kínált villanyautó árát pedig azért sem szabad a külföldi példákból kalkulálni, mert míg mindenhol máshol akkumulátor nélkül értékesítik, s a germánoknál az akku használatáért például havi 99 euró fizetendő, nálunk a többi márkától megszokott megoldás várható: az akkumulátor is az autó és így annak árának is része lesz. Mivel azonban október 27-től 1,5 millió forintos állami vételár-támogatás igényelhető, azzal és a már csaknem minden villanyautó-forgalmazótól megjelenő kedvezménnyel együtt nem feltétlenül kell a külföldi, akkumentes vételáraknál magasabbra számítani. Mindez egyelőre csak feltételezés.




Az viszont biztos, hogy a Zoe is egy felettébb érdekes ajánlat a villanyautók között. A 4,05 méter hosszú ötajtós 2,2 centivel egy Cliónál is nagyobb, 338 literes csomagtere több mint 10 százaléknyit licitál a Clio IV ötajtósára, és mintha utastere is tágasabb lenne, hosszában legalábbis. Széltében hasonló helykínálatot kapunk. A Zoe ezzel ügyes réskitöltő a villanyautó-piacon. Sokkalta komolyabb az elektromos miniautóknál, melyek alatt a kedvezménnyel már 5,6 millió forinttól elérhető Citroën C-Zero és Peugeot iOn, valamint a 6 millió forintra apasztott árú Volkswagen e-up! értendő. Oké, hogy nem egy Nissan Leaf, pláne nem olyan finom, mint a Kia Soul EV, a prémium villanyautók (BMW i3, Mercedes-Benz B 250 e) pedig pláne nem a konkurensei, de ezeknél mind olcsóbb lesz.



Utastere pontosan azt hozza, amit a Renault-tól megszokhattunk: játékosságot. Ha egyszerűek is a műanyagkárpitok, többtónusúak, a világos árnyalatok hangulatfokozók és térérzetnövelők. A középkonzolra természetesen zongoralakk is került. A felszereltség érdekes, zsebben hordható kártyával nyithatjuk az ajtókat és az első embléma alá rejtett töltőcsatlakozót, gombnyomással indíthatjuk az autót, a hátsó üléstámla ugyanakkor csak egyben hajtható előre, jókora lépcsővel folytatódik így a raktér. Viszont elöl-hátul elektromosak az ablakok, van tempomat és sebességkorlátozó, bőrhuzatos az enyhén vágott aljú kormánykerék. A sebességszabályzó utóbbiról, a hifi a mögé épített – Renault-szabvány – távirányítóról vezérelhető.



Az ülések egyszerűek, elöl a fejtámaszok a háttámlákkal egybeépítettek, az ülőlapok rövidek és szinte oldaltartás nélküliek, városi távokra viszont pont elegendő kényelmet és tartást adnak. A hátsó pad még egyszerűbb, alig formázott, háromszemélyes. Utóbbi szélső helyein Isofix-csatlakozós, de abból az első utasülésre is jutott, a légzsák pedig természetesen kikapcsolható előtte. Palacktartós zseb az összes ajtóra jutott, a nem is olyan apró kesztyűtartó felett egy polc, a középkonzol előtt mély medence várja apróbb kacatjainkat.






A Zoe vezethetősége MacPherson első és csatolt lengőkaros hátsó futóművével, végállásai között 2,73 volánfordulatos, 10,5 méteres fordulókört adó kormányművével kisautós. Nem érződik, hogy saját tömege 1435 kilogramm, az 1949 kilogrammos megengedett össztömeg 514 kilogrammos terhelhetőséget ad, ami villanyautós szinten abszolút korrekt. A méretekhez képest jelentős tömeget ügyesen feledteti a 88 lóerős, 220 Nm nyomatékú villanymotor. A 0-100 km/órás gyorsulás szintideje 13,5 másodperc, a végsebesség pedig 135 km/órában korlátozott. Ezeknél sokkalta fontosabb a 4 másodperces 0-50 km/órás gyorsulás, de talán még a 8,6 másodperces 0-80 km/órás érték is.



Ami a hatótávot illeti, a Zoe katalógus szerinti fogyasztási értéke 13,3 kWh/100 km, alap akkumulátora pedig 22 kWh-s. Így megint csak érthetetlen, hogy miként adhat meg a gyár 240 kilométeres hatótávot. A tesztautó szinte 100%-ig töltött akkunál 114 km hatótávot írt – nyilván a gyorsulását nem ritkán vallató üzemmódban. A valós felhasználási adatok szerint a Zoe hatótávja az alap akkumulátorral csak 130-150 kilométer körüli. Kellően jó árral azonban összességében nagyon jó ajánlat lehet az olcsóbb villanyautót keresők számára. Ha a Nissan Leaf 200 ezer példány feletti eladásához még nem is ért fel, már több mint 50 ezer darab elkelt belőle. Legnagyobb piaca természetesen Franciaország, ott csak tavaly több mint tízezer példányban fogyott. Hazai sikerét a most még nem ismert ára fogja meghatározni, várjuk.