hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapHogyan ellenőrizhetjük az autópálya-matricát?

Hogyan ellenőrizhetjük az autópálya-matricát?


Utoljára 2007-re vásárolhattunk valódi, szélvédőre ragasztható autópálya-matricát, 2007 óta pedig csak egy darab fecnit kapunk még akkor is, ha éves úthasználati jogosultságot vásárolunk. Utáltuk persze a ragadós vignettát is, főként a megboldogult négynapos esetében volt érthetetlen, hogy miért kell pénzt költeni és macerásan kiragasztani, majd lejárata után kaparni. De mintha az Állami Autópálya Kezelő a ló másik oldalára esett volna át azzal, hogy az éves jogosultságot vásárlók sem kapnak jól azonosítható megkülönböztető jelzést.
[BANNER type="1"]

Ez persze részint logikus is abból kifolyólag, hogy a matrica SMS-ben, illetve interneten keresztül is megvásárolható. De, ha már nincs az autón egyértelmű jelölés arra, hogy van-e rá érvényes matrica, jó lenne egy olyan rendszer, akár telefonautomata vagy internetes felület, ahol az egyszeri autós le tudná kérdezni, hogy az általa használt autóra be van-e fizetve a díj, ami feljogosítja az autópályák használatára. Sokaknak – és úgy tűnik az Autópálya Kezelőnek is – fölöslegesnek tűnhet ez, hiszen csak tudja az autó tulajdonosa, hogy vett-e matricát, melyről egyébként egy igazolópapírt is kap. Igen ám, de mi van azokkal az autókkal, amelyek kézről kézre járnak, a cégek kulcsos autóival, a bérautókkal, a tesztautókkal, de akár a külföldre utazott nagybácsitól kölcsönkapott járgánnyal? Elvileg meg kell kérdezni, de nem lenne egyszerűbb a lekérdezés? Dehogynem, s természetesen a tesztautók kapcsán mi is számos alkalommal elbizonytalanodunk, vajon van-e rajtuk matrica.
[kepallobal=403695]Ezt a táblát látva nem érdemes úgy továbbhajtani, hogy ne lennénk meggyőződve az úthasználati jogosultság meglétéről. A másodpéldány ára visszakérhető, de a bírság drága[/kepallobal]


Sokszor nem túlzottan megnyugtató, hogy az autót átadótól a „van rajta biztatást kapjuk, de az ellenőrzőszelvényt nem látjuk. Nem érdemes kockáztatni, a bírság ugyanis jelentős, a D1, azaz személyautó-kategóriában – azt 30 napon belül befizetve – 14 875 forint. Ezért aztán, ha hétvégén vagy éjjel jön rá az emberre az autópályázhatnék derül ki, hogy autópályára kell hajtani, nincs más megoldás, mint a virtuális matrica megvásárlása, akár másodpéldányként – ilyen esetben egyébként annak visszavásárlása kérhető azon időszakra, amelyen párhuzamosan volt befizetve a díj. Ugyanott, ahol a jogosultság lekérdezhető, az Autópálya Kezelő ügyfélszolgálati irodáiban. Az érvényességi időt amúgy a forgalmi engedély birtokában vagy annak kétoldali másolatát faxon elküldve lehet lekérdezni. Bevallom, rendszeresen ez utóbbival szoktunk élni, amennyiben olyan tesztautót veszünk át, amelyhez nincs mellékelve „Ematrica ellenőrző szelvény.


Bár a rendszer alapvetően rossz, annak korlátait szem előtt tartva, s egy gyors szkenner segítségével kellemes tapasztalatokról számolhatunk be. Az elmúlt másfél hónapban 6 alkalommal kértük az Autópálya Kezelő segítségét: vajon van-e e-matrica az adott autóra? Általában 15 percen belül, de leghosszabb várakozási időként is 18 perccel levélküldésünk után kaptuk meg a teljesen alapos, de nyilvánvalóan emberi erőforrást igénylő választ arról, hogy az adott rendszámú autóra pontosan meddig él az úthasználati jogosultság. Nem lenne egyszerűbb automatizálva? Valóban probléma lenne, ha a szomszéd meg tudná nézni, vajon vettünk-e autópálya-matricát?

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.
RELATED ARTICLES

6 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Céges kulcsos kocsiknál mindig felírjuk a szélvédőre üvegfilccel (vizes zsepivel letörölhető) a lejárat dátumát. De a forgalmi mellé betűzött fecnire is felírható vásárláskor mondjuk egy golyóstollal. Azóta nem hívogatjuk egymást a kollégákkal, hogy hogy van-e rajta, mikor jár le, vett-e rá valaki stb.

  2. EBBE AZ ÁRBA BELEFÉRNE 1 SMS, HOGY LEJÁR A DIJFIZETÉS IDEJE!!!!!!! FŐLEG AKI HAVI RENDSZERESSÉGGEL FIZETI. ÉN MINDIG 1-ÉN VÁLTOTTAM, A TÉLI LEÁLLÁS UTÁN 25-ÉN VÁLTOTTAM, KÖVETKEZŐ HÓNAPBAN VÁRTAM AZ ELSEJÉT, DE HELYETTE A KÖZEL 46EZRES PÓTDIJ ÉRKEZETT!!!! ANNAK ELLENÉRE, HOGY HAVI 6-7 NAPOT HASZNÁLTAM A PÁLYÁT AZ 1 HÓNAPI DIJBÓL. SZERINTEM IGY LEHET LENYULNI AZ AUTÓSOKAT AKIK MÉG TUDNAK DOLGOZNI, MERT MEGPRÓBÁLNAK VÁLLALKOZNI ÉS NEM ATÖBBI ADÓFIZETŐN ÉLNI.hajrá üzemeltető csak igy tovább, budi meg alig van az utakon,mert nem FUSSA!!!!! zOLTÁN

  3. És az ombudsman jönne és kikérné azt,hogy a személyiségi jogok sérültek… Mert külső ember is megtudhatná kivel van szerződésem autópálya-kezelővel és MIKOR használom a pályát /időben/.. Feleség tudhatná , hogy pásztorórán voltam máshol stikában autópályán .
    illetve a bünözö is sejtené mikor megyek nyaralni .

Videók

- Hirdetés -spot_img

Most Popular