Hogyan kerülhető ki a dugó Pesten?

    0
    3

    A közlekedők rémálma a dugó. Miután bárhol, bármikor lehet a szokásosnál komolyabb torlódás, így az autós mit csinál? Megpróbál felkészülni rá.
    Az idők folyamán ez változott, fejlődött. Nézzünk egy gyors áttekintést, ma milyen lehetőségek kínálkoznak az utazási veszteségidők minimalizálására.
    Régebben a rádió segítségével próbált információhoz jutni az autós, illetve manapság is lehet innen tájékozódni, de onnan egyrészt nem lehet folyamatosan informálódni, másrészt nyilván minden útszakaszról sem lehetséges. Már jó ideje eljött a telekommunikáció azon korszaka, amikor már mobiltelefonon is lehet információkhoz jutni. Először az ilyen közlekedési hírek sms-ben érkeztek, és a mai napig létezik is ez a szolgáltatás. Ahogyan fejlődött mobilkommunikáció, eljött az az idő, amikor már akár GPS is lehet a készülékekben, sőt, adatszolgáltatással interneten keresztül is jöhetnek az aktuális forgalmi információk.
    Mielőtt az előbbi szolgáltatásokat megnéznénk, azért ne feledkezzünk el a GPS-ek számára rádióhullámon keresztül sugárzott TMC (Traffic Message Channel) adásról sem. Ez, a világon szinte mindenhol jól működő szolgáltatás pár éve megérkezett hazánkba is. Volt nagy sajtótájékoztató, szendvics, üdítő, taps, várakozás. Mára azonban tudjuk, nálunk ez sem európai színvonalú. Az ok egyszerű. A technikát igazából nem is veszi figyelembe, nincsenek jelzőlámpába épített érzékelők, melyek jeleznék a forgalom nagyságát. Nincsenek hurokdetektorok, melyek szintén erre szolgálnának. Van helyette adminisztrátor, aki kézzel viszi be a kapott adatokat. Becsületére legyen mondva, legalább az általános lezárások általában szerepelnek a térképen, de az aktuális forgalomról keveset lehet tudni, mivel reggel egyszer csak bepirosul az általában nehezen járható útszakasz. Persze még akkor is, ha épp az adott út akkor jól járható. Erről itt olvasható egy jó teszt. Sajnos azon cikk elkészülte óta sem változott semmit a helyzet. Bosszantó a dologban, hogy amennyiben valaki vásárol egy GPS-t, akkor azon külön szerepel, hogy TMC vételére alkalmas. Természetesen magasabb áron, mintha valaki ezen funkció nélkül vásárolná meg a készüléket. Azért dühítő ez az egész, mert amíg a többi – később bemutatott – szolgáltatás ingyenes, illetve saját fejlesztésben készült, itt bizony Uniós pénzből épült ki a rendszer. És ma, az internet alapú rendszerek árnyékában már semmit nem ér. Tehát aki csak Magyarországon kívánja használni GPS-ét, nyugodtan vegyen TMC-szolgáltatás nélküli példányt.
    Nézzük a különböző, internetről használható szolgáltatásokat. Ezek lényege, hogy a felhasználó a mobiltelefonján keresztül csatlakozik az adatszolgáltatókhoz, és így jut hozzá az információkhoz, persze közben ő is ad jelet, így késleltetve saját mozgása is rákerül a térképre. Az ötlet jó, mivel a mozgó jármű sebességéből lesznek aztán jelek a térképen. Négy ilyen szolgáltatást néztünk meg, hogy vajon melyik, mennyire ad pontos információt. [BANNER type="1"]

    A My traffic-et, a Jittit, a Best way-t és a Google[/url]-t. Segítségül vettük az utv.hu kameráit, mivel így a legegyszerűbb megnézni, hogy a térképen jelölt színek mennyire fedik a valóságot. A Belvárosban az Erzsébet tér környékét vizsgáltuk, ott működnek is a kamerák, és mivel belvárosról van szó, elég nagy a valószínűsége, hogy közlekednek arra olyan autók, melyek adnak információt.
    Többször végeztük el a kísérletet. Először augusztus 20-án, délelőtt fél 12-kor. Hogy miért? Mert akkor, ha minimális mértékben is, de azért volt mozgás a városban, ám még nem voltak érvényben a hangsúlyosan, de sok esetben nem minden részletükkel kihirdetett lezárások, melyek zöme csak későbbi időponttól élt.
    Az utv.hu kamerái szerint teljesen üres volt a József Attila utca, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Károly körút is. Az Andrássy utat azért nem néztem, mert abból csak nagyon kis szakaszt lehet látni.

    A valóságot tehát ezen szakaszra az internetről is szó szerint be lehetett látni, alig volt autó. Kérdés azonban, hogy mit mutattak ekkor a forgalomfigyelők? Meglepő, de a Google semmit, azaz azt sem, hogy gyorsan lehetett haladni. A Best way szerint a Bajcsyn erős volt a forgalom, a József Attila utcában az Andrássy felé szintén. A Károly körút szerinte is jól járható volt. A Jitti szerint a József Attila utcában a Lánchíd felé lassan lehetett közlekedni, a Bajcsyn az Andrássy előtt szintén lassú haladást jelzett, míg a többi irányról nem volt információ. A My traffic-nél kimondottan dugó volt. Bár a Bajcsy-ról nem volt információ, a Károly körút szerintük dugig volt, jelzésük szerint 15-30km/óra közötti tempóval lehetett közlekedni, és az Andrássy is „állt” a Bajcsytól kifelé.

    Teljes átverés, de persze lehet mondani, hogy ez ünnepnapon készült, az információk pontossága ezért ilyen rossz. Ezért augusztus 31-én, szerdán délután, illetve este adtunk egy újabb lehetőséget a rendszereknek. Ez egy teljesen semleges, hétköznapi délután volt, elég nagy forgalommal. Ez látszik az utv.hu képein is. A Best way egész jól mutatta, hogy a József Attila utcában jól lehetett közlekedni. A Bajcsy-Károly körút útvonalon lassú előrejutást mutatott az Astoria felé, viszont a Nyugati tér felé is ezt mutatta, pedig a kamera képein látszik, hogy abban az irányban alig volt forgalom. A Google információiról nincs mit írni, mivel ismét egy nagy fehér folt volt Budapest belvárosa. Persze meg kell jegyezni, számítógépről néztük, tapasztalataink szerint telefonon jobb a Google. Míg ugyanis az interneten sokszor hiába kapcsoltuk be a forgalomnézetet, nem láttunk semmi infót a Google Maps-en, androidos mobiltelefonon a Google navigáció rendszerint aktívan, ha nem is a legpontosabban mutatja a forgalmi infót.
    Az ismételt tesztnél egyébként a Jittinél sem stimmelt minden, mivel a József Attila utca szerinte lassú volt, míg az Erzsébet térről már nem adott információt. Az Astoria felé hasonló forgalmat mutatott, mint a Best way, az ellenkező irányban legalább a Bajcsy-Zsilinszky úton jól mutatta, hogy nincs fennakadás. A My traffic szerint a József Attila utca szinte állt, a Károly körút lépésben haladt, a Bajcsy-Zsilinszky útról pedig nem állt rendelkezésre pontos információ.
    Az eredmények tehát messze nem a legpontosabbak, természetesen lehet mondani azt, amire már utaltunk is, azaz, hogy előfordulhat, hogy a szolgáltatók számítógépen nem a teljesen aktuális forgalmat mutatják, és inkább okostelefonon kellett volna kipróbáljuk a rendszereket. Ez lehet, hogy igaz, ám ezeknek az online térképeknek is az lenne a céljuk, hogy mielőtt valaki elindul otthonról, meg tudja nézni, hogy mi újság a budapesti utakon.

    Persze gyerekcipőben járnak még a hazai szolgáltatások, még a világméretű Google maps is bukott. Sőt, kijelenthetjük nyugodtan, hogy augusztus végi tesztünkkor ők buktak a legnagyobbat. Még mielőtt esetleg az a vád érne, hogy lehet, hogy nem is állítottam be a forgalom mutatását, itt egy nagyobb rész Budapestről, ahol látható, be volt kapcsolva a forgalomfigyelés és a Rákóczi útra jelzett is dugót.
    Végül megállapíthatjuk: díjazni kell, hogy elindultak ezen szolgáltatások Budapesten, de egyelőre még csak tájékoztató jellegűek a térképen látható információk. Bízzunk abban, hogy idővel még pontosabbak lesznek!
    Előző cikkVissza a jövőbe: Ferrari 2025-ből
    Következő cikk40 éves a magyar Zsiguli
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.