Az autógyártók előszeretettel rejtegetik az alapáras modelljeiket az újságírók elől, de még a gyári fotókon sem szívesen mutogatják őket. Ezek látványa kevésbé csábít vásárlásra, a plakáton feszítő autó megjelenése szélesebbre nyithatja a pénztárcát, ha a szalonban szembesülnek a legolcsóbb kivitel szerényebb kinézetével. A prémium márkáknál még élesebb a kontraszt az alacsonyabb és a magasabb szintek között, ezért sem gyakori az alapverzió, pedig a katalógusban létezik. A frissen bemutatott Q3-ból is előkerült a legolcsóbb változat, a konfigurátorban már látható, hogy milyen tételeket kell mellőzni a minimum ár eléréséhez.
A színek közül csak a fehér ingyenes, az alufelni alapáron jár. A kerekek hiába 17 colosak, furcsán kicsinek tűnnek, mivel a gumik igencsak ballonosak. Az első lökhárító egyszerűbb, visszafogottabb kinézetű, a küszöbrészt nem fényezik a karosszéria színére. Hátul sem fehér teljes egészében a lökhárító, illetve a rácsozás imitálását is szűkmarkúan mérik. A fényszórók elől és hátul is alapáron LED-esek, viszont a belső kialakításuk egyszerűbb, ha spórolunk, OLED technológiáról álmodni sem érdemes. Nem jár a széles hátsó fénycsík sem, amit egy fekete betét helyettesít, de le kell mondani a világító emblémáról is.
Az utastérben az egyszerűbb, kerek kormány szúrhat szemet, nincs alupedál és lábtartó, az ülések kisebb oldaltartással rendelkeznek. Színekből is kevesebb van, a fekete utastér elég lehangoló, de legalább a képernyők mérete egységes, azon nem lehet változtatni plusz pénzért sem. Az egészen jól eltalált külső kevésbé érvényesül a legolcsóbb verziónál, ha gyönyörködni/külvilágnak mutogatni szeretnénk, akkor megéri rá költeni. Ilyen kilúgozott verziót nem nagyon vesznek magánszemélyek, inkább bérautók vagy kulcsos autók esetében lehet relevanciája a prémium fapadnak.
