Íme a legújabb Toyota Land Cruiser

    0
    1
    Tavaly frissült a Land Cruiser (lásd tesztjét itt), most mégis itt az új generáció, hogy lehet ez? A felvetődő kérdés jogos, tavalyi az európai, a világ többi részén Prado néven kínált Land Cruisert updatelte a Toyota, most pedig a „nagy, 200-as szériát váltja a teljesen új 300-as. A modell története amúgy épp 70 évvel ezelőttre nyúlik vissza, a Toyota ugyanis akkor mutatta be az eredetileg a japán tartalékos rendőrség számára fejlesztett, majd végül a nemzeti rendőrség járórkocsijaként rendszeresített terepjáót. Bár a modell legendája csak ekkor indult, a Toyota BJ rögtön kellő felütést adott: elsőként jutott fel a Fuji hegy hatodik ellenőrző pontjához. A modell 1954-ben vette fel a Land Cruiser nevet, majd 1955-ben jelent meg a kereskedelmi forgalomban is. Land Cruiserből eddig – az egymást követő és részint egymással párhuzamosan is futó generációkból – összesen 10,4 millió példány értékesítettek, a világ 170 országában. Evolúciója során a család több ágra bomlott; a világ piacain ráadásul az első bekezdésben már taglalt két, a 150-es Pradón és a most a 300-assal váltott 200-as kivitelen túl egy további, az 1984-ben bevezetett 70-es is kapható még (persze számos fejlesztéssel naprakészen tartva). [BANNER type="1"]

    Az új, 300-as széria a Land Cruiser elnyűhetetlenségét, strapabírását és terepképességeit hivatott a legmodernebb technológiákkal párosítani.

    A legfontosabb újdonság kétségtelenül az a most első ízben alkalmazott GA-F platform, amely a Toyota modern, moduláris TNGA architektúrájának ma már jól ismert előnyeit – a kisebb tömeget, a mélyebb tömegközéppontot, a fokozott szilárdságot, valamint az élvonalbeli elektronikai tartalom támogatását – a Toyota bevált alvázas konstrukciójával kombinálja. Az így létrejött hibrid szerkezet egyfelől stabilabb, biztonságosabb és dinamikusabb, másfelől robusztusabb és sokoldalúbb, mint a márka bármely eddigi, hasonló célú konstrukciója. Az új alapok 200 kilogrammtól szabadították meg az új Land Cruisert, amely változatlan futómű-paraméterek (az elődjével azonos tengelytáv, valamint első és hátsó terepszögek) mellett ígér jobb országúti és terepképességeket. Az új fejlesztésű mechanikus és elektronikus futóműrendszereket a legendás Dakar ralin edződött pilóták bevonásával fejlesztette és tökéletesítette a Toyota, ügyelve arra, hogy a 300-as modell ne csupán megállíthatatlan, de könnyen kezelhető is legyen: vezetője és utasai a leghosszabb utazások, embert és gépet leginkább próbára tevő kalandok után is kipihenten, stresszmentesen szálljanak ki belőle. Ezt a célt szolgálja a világújdonságként bevezetett E-KDSS rendszer, a Toyota bevált kinetikus felfüggesztési rendszerének továbbfejlesztett, elektronikus változata, amely minden eddiginél hatékonyabban egyesíti magában a közúti használatnál elengedhetetlen, feszes kanyarstabilitást a terepen optimális, nagy artikulációs képességgel. A terepezést az alapvető képességeken túl modern technológiák sora is segíti, például a Toyotánál első ízben alkalmazott Multi-Terrain Monitor kamerarendszer, amely valós időben jeleníti meg a vezető számára a jármű körül és alatt (!) található útfelületet vagy terepviszonyokat, illetve a kerekek helyzetét. Az adott körülményekhez igazodó, optimális rendszerbeállításokról a továbbfejlesztett Multi Terrain Select rendszer gondoskodik. Az újonnan bevezetett digitális technológiák egy másik csoportja a közúti közlekedést teszi magabiztosabbá. A második generációs Toyota Safety Sense csomag a legújabb aktív biztonsági és vezetőtámogató rendszereket tartalmazza: az autó képes felismerni és aktívan elkerülni a gyalogosokat és kerékpárosokat (előbbieket akár éjjel is), kereszteződésben elkerülni a szemből érkezőkkel való ütközést, illetve kissebességű manőverezés során automatikus fékezéssel előzi meg a hirtelen felbukkanó akadályokkal való találkozást. [BANNER type="2"] Az új generációs Land Cruiser idén nyáron kétféle hajtáslánccal kezdi meg globális pályafutását. Mindkettő olyan új fejlesztésű, modern ikerturbós V6-os motor, amely a korábban alkalmazott nyolchengeres erőforrások dinamikáját és vezethetőségét nagyságrendekkel kedvezőbb fenntartási költségekkel és környezeti terheléssel társítja. A 3,5 literes benzinmotor legnagyobb teljesítménye 415 lóerő, maximális forgatónyomatéka 650 Nm, míg a 3,3 literes dízel 309 lóerőt és 700 Nm-t teljesít. Mindkettőhöz tízfokozatú automata sebességváltó társul; a 200-as kínálatát figyelembe véve a Land Cruiser 300 használata során átlagosan tíz százalékkal kevesebb CO2-t bocsát ki elődjénél. Bizonyos Európán kívüli piacokon és régiókban V6-os szívómotorral, illetve hatfokozatú automata sebességváltóval is elérhető lesz a Land Cruiser, ugyanakkor a sokak által várt öntöltő hibrid hajtáslánc esetleges bevezetéséről egyelőre még nincs hír. Bár a műszakiság teljesen, a formatervet csak visszafogottan módosította a Toyota. A 300-as széria hosszúsága és szélessége, valamint a fent már említett tengelytávja megegyezik a 200-as modellével, ami lehetővé tette az előd emblematikus formai elemeinek átörökítését, összhangban az elmúlt hónapokban megjelent feltételezésekkel. Egy terepjáró esetében azonban a dizájn soha nem öncélú: a Land Cruiser lökhárítóinak formáját, a fényszórók elhelyezkedését a lehető legjobb terepszögek igénye diktálta. Az orr megjelenését továbbra is a klasszikus, vízszintes tagolású, krómozott hűtőmaszk határozza meg, amelyet azonban kiviteltől függően sportosabb komponens válthat ki. A korábban már beharangozott és már most megmutatott GR modellváltozat például fekete méhsejt-mintázatú hűtőmaszkot kap, amelyen a megszokott emblémát hangsúlyos Toyota felirat helyettesíti. Ez a modell egyébként – ahogyan ígérték eredetileg is – „helytakarékosabb lökhárítójával, fekete küszöbidomaival és kerékív-toldataival, valamint fekete tükörházával fokozott terepképességet sejtet. [BANNER type="3"]
    A beltérben szintén evolúciós változásokkal találkozunk. A vízszintes tájolású műszerfal kemény terepen segít a vezetőnek megállapítani az autó helyzetét; míg a különböző kapcsolók és kezelőszervek elhelyezése, csoportosítása és színvilága az egyszerű, ösztönös kezelhetőséget segíti elő, legyen szó akár hóban-fagyban vagy épp sivatagban hajtásról. A Land Cruiser 300 további részletekről a piaci bevezetést megelőzően ígér tájékoztatást a Toyota.
    Forrás: Smarter Media
    Előző cikkHollywoodi sztárok leplezik le az Infiniti új stílusirányzatát
    Következő cikkMutatjuk, miért vetették el a megyei rendszámokat hazánkban
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.