Ismét lesz V8-as Lexus IS!

    0
    1
    Ha Lexus, akkor hibrid, ma már teljesen összeforr a márka neve a Toyota által 1997 óta csiszolt és már több mint 15 millió példányban értékesített hajtáslánccal, hiszen a Toyota prémiumgyártója Európában és hazánkban szinte kizárólag a hatékony benzines-elektromos hajtáslánccal értékesíti modelljeit. Van azonban egy másik meghatározó vonal, az F modellek sora is a márka kínálatában (F Sport nem mellesleg a hibridekből is elérhető!). Az IS F volt az a modell, amely 2007-ben nyitotta a sort: olyan V8-assal, amit öröm volt hallgatni és persze vezetni is. Ha csak egy délutánra, de volt szerencsém hozzá; 5,0 liter, V8, 423 lóerő, 4,6 másodperces 100-as sprint, letaglózó volt. A típusváltáskor azonban nem kapott közvetlen utódot, helyette a nagyobb GS F és a kétajtós RC F vitte tovább a stafétát; a márkának azóta sincs középkategóriás sportszedánja, ma az RC F az egyetlen igazi sportmodelljük. [BANNER type="1"] Ez azonban a legújabb generációs típussal megváltozhat. Először májusban röppentek fel azok a hírek, amelyek szerint a megújuló IS megkaphatja az RC F ötliteres, nyolchengeres szívómotorját. A japán autós szaklapok megérzései rendszerint pontosnak bizonyulnak, és ez ezúttal sincs másképp: a Lexus június 25-én bejegyeztette az USA szabadalmi hivatalánál az IS 500 típusjelzést. [BANNER type="2"] Amikor a Lexus június közepén leleplezte az IS szedán „három és feledik” generációját (az új modell közvetlen elődjének padlólemezét, hajtásláncait és kezelőfelületét alkalmazza, ám megjelenését és számos szerkezeti komponensét alapvetően átdolgozták), szó sem volt a motorkínálat bővítéséről. A megújult modell merevebb karosszériája és könnyebb alkatrészekkel szerelt, versenypályán hangolt futóműve azonban már akkor előrevetítette egy esetleges nagyobb teljesítményű modellvariáns lehetőségét: a korábbi legerősebb variáns, a 316 lóerős IS 350 ugyanis nem tette volna szükségessé a módosításokat. [BANNER type="3"] Az RC F és az LC 500 fedélzetén több mint 470 lóerősre hangolt, hatalmas szívómotor már megfelelő kihívást jelentene a felfüggesztésnek és a vázszerkezetnek. Ha valóban ezt a V8-ast kapja meg az IS 500, az a 2UR-GSE blokk hattyúdalának bizonyulhat: a közel másfél évtizeddel ezelőtt tervezett, Yamaha hengerfejjel, titán szívószelepekkel szerelt ékszer már nem sokáig tarthatja magát az egyre szigorodó emissziós normák kereszttüzében. A nyolcfokozatú automata sebességváltóval szerelt motor az RC F fedélzetén 270 km/óra végsebességre és 4,9 másodperces 0-100-as sprintre képes; hasonló menetdinamika a Lexus IS 500-ast is versenyképessé tenné az európai konkurensek ellenében. Van persze egy másik, nem kevésbé izgalmas lehetőség is. Ahogy a modell kétliteres turbómotorral szerelt változatát már nem IS 200t, hanem IS 300 néven forgalmazza a Lexus, nem elképzelhetetlen, hogy az IS 500 típusjelzés egy kisebb lökettérfogatú, de feltöltött motorra utal. A Lexusnál éppen van is egy ilyen – pontosabban minden emberi számítás szerint hamarosan érkeznie kell egy négyliteres, nyolchengeres, ikerturbós erőforrásnak. Ennek a sportmotornak a célegyenesbe forduló (de a hírek szerint a koronavírus járvány miatt átmenetileg elhalasztott) LC F gran turismóban kellett volna debütálnia, és őszintén szólva csekély a valószínűsége annak, hogy egy kisebb presztízsű modellnek jut a lehetőség, hogy bevezessen egy ilyen stratégiai jelentőségű újdonságot.
    Ugyanakkor a szabadalmi hivatal malmai lassan őrölnek, a kérelem benyújtása után három hónappal kezdik megvizsgálni csak annak jogosságát, így akár 2021-re is átcsúszhat az IS 500 bevezetése – addigra pedig talán az LC F is megjelenik a piacokon. Vélhetően Európában is, nem csak Japánban és az Egyesült Államokban.
    Előző cikkMár a Nürburgringen cikázik az új VW Transporter
    Következő cikkFergeteges bulival és Ladákkal indul a driftszezon Máriapócson!
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.