Itt az oka a kész utak 40 km/órás sebességkorlátozásának

    5
    1

    [BANNER type="1"] Akár 1 hónapig is indokolt lehet, hogy egy elkészült útjavítás után kint maradjanak a 40 km/órás sebességkorlátozó táblák – derül ki a Magyar Közút hasznos információs anyagából. A sebességkorlátozás oka az úgynevezett emulziós felületi javítási technológia, amit az olyan utaknál alkalmaznak, amelyeken apró, az úthasználók számára még nem érzékelhető repedések, felületi hámlások keletkeznek, melyek egyszerű kátyúzással nem javíthatók gazdaságosan. [BANNER type="2"] Ilyenkor az útfelületre egy vagy két réteg bitumenfilmet húznak, arra pedig kőzúzalékot szórnak. A felületmegújítás eredménye egy érdes felület, amely hatékonyan javítja a burkolat vízzáróságát, továbbá homogén felületet képez és a két felújítás közötti időtartamot is megnöveli. [BANNER type="3"] A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kezelésében lévő közúthálózaton rendszeresen alkalmaz egy olyan, az út élettartamát növelő, felületállapot javító technológiát, amelyből a legtöbb közlekedő mindössze annyit észlel, hogy ideiglenesen le kell lassítaniuk, mert tele van apró kőzúzalékkal az út. Azért, hogy legközelebb az apró kavicsok láttán ne érje bosszúság, nézze meg a társaság legújabb videóját, amelyben a cég békéscsabai mérnökségvezetője magyarázza el közérthetően, miért, hogyan és hol alkalmazzák ezt a technológiát. Mint azt a Magyar Közút videójában a cég békéscsabai mérnökségvezetője magyarázza, a végleges felület kialakulásához szükséges pár hét és a forgalom úgynevezett bedolgozó hatása is, annak érdekében, hogy minden mozgó zúzalékszem megtalálja a helyét az új felületen. Addig is a technológia velejárója minden előírás betartása mellett is bizonyos szintű kőfelverődés és úgynevezett „izzadás”. Ha viszont mindenki betartja a 40 km/órás sebességkorlátozást, a bevonat megfelelően rögzül és a kőfelverődések sem okoznak sérüléseket a járműveken, ám amennyiben a megengedettnél gyorsabban haladnak rajta keresztül az autók, a javítás nem lesz megfelelő. A sebességkorlátozás időtartama több tényezőtől is függ, az időjárástól és a helyi körülményektől, leginkább az áthaladó forgalomtól függően 1-4 hét lehet, tehát csak a több mint 1 hónapja kint lévő korlátozások esetén érdemes hőbörögni azon, vajon miért van még mindig kint, ellenkező esetben el kell fogadni, a lassabb tempóval mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy az útjaink jobbak és biztonságosabbak legyenek.
    Előző cikkViszik, mint a cukrot a Lamborghini hobbiterepjáróját
    Következő cikkÚjabb gyárat épít a Tesla
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    5 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Ezt nagyjából eddig is lehetett tudni, de jó hogy konkrétan leírták. Evvel csak az az egy probléma van, hogy kevesen tartják be a 40-es korlátozást mivel ezt a lehető legritkább esetben ellenőrzik. Viszont ha egy ilyen úton 90-100-as tempóval megy valaki, akkor nem bedolgozza az útba ezt az “új” felületet, hanem pont tönkreteszi. A kőfelverődésről ne is beszéljünk. Így viszont ez is egy félmegoldássá válik mint annyi minden kishazánkban.

    2. Én azt nem tartom jó technológiának, ami abszurd követelményeket támaszt a felhasználók felé.
      Országúton senki nem fog 40-nel haladni egy ilyen szakaszon, így ez vagy hülyeség, vagy 60-70-nél sem lesz semmi baja az útfelületnek.