Japán támogatással, Amerikából jön a robotpostás

    0
    1
    Számos nagyobb cég szemlézi olyan szemmel a piacot, hogy mely jövőbe mutató projekteket lenne érdemes támogatniuk. Így van ezzel a hibridek piacát vezető, így a világ legzöldebb autógyártójának számító Toyota is, ami ezúttal egy emberi munka és helyi emisszió nélküli postásrobot fejlesztéséhez járult hozzá. A Toyota Research Institute (TRI) kutatóintézet kockázatitőke-befektető leányvállalatának, a Toyota AI Ventures szervezetnek a támogatásával hozta ugyanis létre autonóm járművekből és önvezérelt logisztikai központból álló kézbesítő rendszerét a Boxbot elnevezésű kaliforniai start-up. Az utolsó pillanatig titok övezte azt a technológiát, amelyet az Uber és a Tesla volt mérnökei által alapított start-up vállalkozás, a kaliforniai Boxbot fejlesztett. Ez a szófukarság meglehetősen szokatlan abban a last mile (azaz a célállomás közvetlen megközelítését szolgáló, utolsó egy-két kilométeres távra hatékony közlekedési vagy szállítási megoldást fejlesztő) piaci szektorban, amely rendszerint nagyszabású ígéretektől és hangzatos együttműködésektől hangos. Talán pont ez a lényegre törő tárgyilagosság volt az, ami a Toyota robotikai kutatóintézetének, a Toyota Research Institute-nak (TRI) a kockázatitőke-befektető leányvállalatát, a Toyota AI Ventures-t meggyőzte arról, hogy érdemes csatlakozni a fiatal csapatot támogató szervezetekhez.
    Összesen 7,5 millió dolláros finanszírozással indult neki a Boxbot a fejlesztésnek, és idén júniusban bebizonyosodott, hogy a Toyota AI Ventures helyesen döntött: az Oakland városában működő cég képes volt újraértelmezni a friss területnek számító, ám ennek ellenére máris sablonos megoldásokban gondolkodó last mile műfajt. [BANNER type="1"] A cég ugyanis integrált rendszerként fejlesztette ki a leginkább építőkockából összeszerelt, játékautóra emlékeztető autonóm kézbesítő járműveket, valamint azokat a teljesen automatizálva működő regionális logisztikai központokat, amelyeket elképzelésük szerint sűrűn lakott negyedek közelében telepítenének. Ezekbe a központokba nem a megrendelés beérkezésekor szállítanák ki az árut, hanem még azt megelőzően: a kereskedők a várható fogyasztói érdeklődést felbecsülve előre, nagy mennyiségben juttathatják el ide termékeiket. Ez költséghatékonyabb és gyorsabb végső kiszállítást tesz lehetővé, ami piaci előnyt jelenthet az olyan, ma már hagyományosnak számító internetes kereskedő-óriásokkal szemben, mint az Amazon. „Az automatizálás a csomagok szállításának és kézbesítésének szinte minden mozzanatát átalakítja” – mondta a rendszer bemutatásakor Mark Godwin, a Boxbot társalapító műszaki igazgatója. „A végső fázis, azaz az árunak az elosztó központból a fogyasztóhoz történő eljuttatása azonban rendszerint még manuálisan történik – ezt a fázist automatizálja a Boxbot logisztikai központja.”
    A koncepció megvalósításához elengedhetetlen területi központok létesítése jelentős beruházást igényel. Ennek érdekében a Boxbot az Egyesült Államok egyik legnagyobb csomagszállító logisztikai vállalatával, az OnTrac szervezettel működik együtt, saját technológiáját az OnTrac meglévő infrastruktúrájára építve.
    Előző cikkÍgy kerülheted el a dugót a Balaton felé
    Következő cikkLebukott a BMW 8-as négyajtós verziója, a Gran Coupe
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.