Járványos méreteket öltött a Polákmérgezés

Hálás kéréssel kereste meg szerkesztőségünket a Zöld Pardon szórakozóhely. Segítsünk nekik három olyan Kispolszki vásárlásában, melyek gond nélkül képesek lesznek a nyarat egy reklámkampányban végigszolgálni. Nem titok, hogy nem épp gépészek fogják hajtani a Kispókokat, így olyan példányok kellenének, amelyek teljesen üzembiztosak. Kis javítás persze lehetséges, de nem lenne jó, ha hetente, a legváratlanabb szituációkban mondanának csütörtököt. És persze olcsóért! A három autóra összesen 300 ezer forint lenne, azaz 100 ezer forintos átlagáron kellene jó példányokat szerezni.
El is kezdtük a használtautót böngészni és több meglepetés is ért bennünket. Például kis szerencsével fellelhető ugyan veterán korú, szép állapotú, még króm lökhárítós finomság is, alig több, mint 125 ezer forintért, ám leginkább csak hirdetésben, hiszen hiába mondható viszonylag jónak a kínálat, a kereslet óriási, azaz a hirdetőket felhívva jött is a második döbbenet, a jó példányokért komoly a versenyfutás. Úgy tűnik ugyanis, hogy az egykor a legmenőbb női KGST-autónak számító, lengyel gyártása ellenére egy cseppnyi Olaszországot, nyugati szabadságot magában hordozó miniautó manapság reneszánszát éli. Nem épp a megbízhatóságáról volt ugyan híres, de aki valaha járt ilyennel, az rendszerint mosolyogva tekint rá vissza, hiszen könnyű volt vezetni, ha el is romlott, bármelyik faluban meg tudták javítani, 20 évvel ezelőtt pedig szinte ingyen lehetett vele utazni.

Kellemesen múltidéző hangulata mellett a Polski legfőbb ütőkártyája ma is olcsósága, a típus főbb értékeit mi sem tudnánk jobban összefoglalni, mint az tette egy 129 900 forintért, friss vizsgával, új kuplunggal és kipufogóval, 67 ezer kilométerrel hirdetett példány gazdája: „5 litert fogyaszt, havi 950 Ft a biztosítása, évi 2 000 Ft a teljesítményadója, és 2 000 forintért kell benne olajat cserélni évente egyszer. Se vezérműszíjat, se fagyállót, se olajszűrőt nem kell rajta cserélgetni. Ideális választás mindazoknak, akik a lehető legkevesebb pénzért szeretnének A-ből B-be autózni, a lehető legkisebb szerviz, rezsi és üzemanyag ráfordításával.”. A Polskit ráadásul nem csak a minimálautót keresők vadásszák, hiszen ez a legkönnyebben elérhető mentőöv azok számára, akiknek nélkülözhetetlen az autó. Ez utóbbit támasztja alá például az alábbi hirdetés-szöveg is: „A kocsit január 8-án vettem, mert elszakadt a Fordomon a vezérműszíj, hogy addig is legyen valami. Minden nap használtam, nincs semmi baja. Érdemes megnézni! 80-90-es tempóval bárhova elmegy.”. A 98 ezer forintos hirdetési ár ráadásul már a telefonban, első érdeklődéskor is csökkent lefelé. Nem is volt messze a gép, oda-vissza 70 kilométert kellet autóznunk érte, így azt gondoltuk, akár jó is lehet, hiszen a fotókon tetszetősen mutatott és tulaja is korrektnek tűnt. A többi hirdetés közül a jobbakról már lekéstünk, ilyen összegért pedig legfeljebb olyan példányt kaptunk volna, ami már két éve áll. Bele se mertünk gondolni, hogy mi gond lehet egy ilyennél, ráadásul ezt sem adták olcsóbban mint a biztosan működőképeseket, így aztán ez a hirdetés ugyanúgy kiesett a pikszisből, mint a „gyári állapotú autójáért két-háromszázezer forintot remélő.

A hirdetések átböngészése, a legjobb vételek kiválasztása után a már említett „pótautónak” vásárolt példány maradt fenn a rostán. Megbeszéltük a találkozót és zöld pardonos barátunkkal, valamint a szerkesztőségünk legavatottabb használtautó-szakértőjével, azaz felelős szerkesztőnkkel, Kiss Ferivel útra is keltünk. Már a lakótelep-széli garázs kinyitásakor látszott, hogy ez nem a mi autónk lesz. Feri persze alaposabban is szemügyre vette. Rossz állapotban nem volt, első futóművének függőcsapszegei nem szorultak és a futóműben sem lógott semmi, karosszériájának rozsdásodása sem volt vészes, kényes, elöl-hátul dobokkal dolgozó fékrendszere pedig kellően tette a dolgát. Akkuját, gyújtógyertyáit, elosztófedelét, gyújtótrafóját és kábeleit már kicserélték – tehát a kényes gyújtórendszerrel hiba nem várható, ám az elméletileg 105 ezer kilométert futott, egy 75 éves bácsi hagyatékából származó gép nem volt makulátlan, de minden porcikájából az sugárzott, ma még működik, ám fél évig aligha lenne hibamentes. Nem próbáltunk alkudni, de nyilván kellene egy picit, hogy jó választás legyen valaki olyan számára, aki maga is elbütykölne a javításokkal. Nekünk most viszont nem ilyen autó kell, ezért nem is fárasztottuk tovább az eladót. Megköszöntük a próba lehetőségét és abban maradtunk, hogy még megnézünk néhány példányt. Ha nem találunk jobbat, akkor még keressük.

Jelenleg tehát továbbra is kutatjuk a számunkra legnyerőbb Kispolszkikat, az árkeretünk fiksz, de hazafele ki is dolgoztuk taktikánkat. Mivel vidéken, főként az ország dél-nyugati felében egészen jónak tűnő példányokat is láttunk, csak a távolság miatt megtekintésük körülményes, a mihamarabb megvásárolandó és matricázandó első példányért picit magasabb árat is adhatunk, mint az eredetileg kitűzött 100 ezer forint. Kis szerencsével a százezres átlagárat így is tudjuk tartani, 120-130 ezer forint környékén pedig már nyilván jobb állapotú ajánlatokból szemezhetünk, mint százezer alatt.