hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapJöhetnek az üzemanyagcellás autók - már Északon is

Jöhetnek az üzemanyagcellás autók – már Északon is

Memorandumot írt alá a Honda, a Nissan, a Toyota és néhány skandináv energetikai cég, északi államokat fognak kiszolgálni hidrogénnel, illetve azzal tankolható autókkal.


Míg a hibrid autók fejlesztése és eladásai vonatkozásában kétség kívül a Toyotáé az első hely, az üzemanyagcellás (üzemanyagként benzin helyett hidrogént fogadó, azt üzemanyagcellájával az elektrolízis fordított hatásmechanizmusával a levegő oxigénjével vízzé egyesítő és mellesleg áramot termelő, azzal pedig villanymotorját hajtó) autók tekintetében a Honda számít vezetőnek. Üzemanyagcellás fejlesztő-központját a nyolcvanas években nyitotta meg, múlt hónapban pedig bejelentette, hogy Japán és az Egyesült Államok piaca számára már három év múlva, 2015-től fog szállítani üzemanyagcellás autókat.



Korábban norvég, svéd, izlandi és dán piaci szereplők szintén a 2015-ös esztendőt jelölték meg a hidrogén üzemanyagcellás autók lehetséges piacra lépési idejének. A dán közlekedési miniszter jelenlétében most – a Honda, a Hyundai, a Nissan és a Toyota, valamint hidrogén üzemanyag-ellátással foglalkozó cégek és privát szervezetek által aláírt megállapodás értelmében 2014-től 2017-ig mind azon fognak dolgozni, hogy a skandináv országok mihamarabb üzemanyagcellás autókhoz és az azokhoz szükséges infrastruktúrához jussanak. Így 2015-re egyre biztosabban nem csak az Egyesült Államokban, hanem Európa észak-nyugati részén is elérhetők lehetnek majd a már nem csak emissziómentes, hanem áramtöltést sem, csupán hidrogént igényelő autók.
[BANNER type="1"]
Az aláírt memorandumot Ken Kier, a Honda ügyvezető alelnöke a következőképp kommentálta: „2002-ben a Honda elsőként mutatott be és tett útra üzemanyagcellás, végfelhasználók számára is elérhető autót, ugyanis az FCX-et az Egyesült Államok és Japán flottavásárlói már akkor bérbe vehették. Természetesen továbbra is világszerte, így Európában is iránymutatók kívánunk lenni az üzemanyagcellás technológia terjesztésében, a most aláírt megállapodás is ezt testesíti meg.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

5 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Azért nem az mert a hidrogént elektrolizis utján állítják elő. Ez csak egy felesleges lépcsőfok. Ugyanúgy áram kell hozzá. akkor minek csináljunk belőlle hidrogént ha közvetlen árammal is lehet hajtani. Egy oka lehet hogy hidrogénnel többet tud menni az autó csak hát mennyivel drágábban.

  2. Ez is elektromos autó, csak itt akkumulátor helyett a hidrogénes áramtermelő egység van beépítve. Nem életképesebb, mert eddig sokkal drágábbnak bizonyult a technológia, mint az akkumulátoros elektromos autók. Ha ki tudják hozni olcsón/elérhető áron, akkor az a kérdés hogyan tudunk házilag hidrogént előállítani és tankolni, hogy ne a benzinkúton kelljen drágán megvenni. (Az áramtöltéssel ez teljes mértékben megoldott.)

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek