Két generációnyi Volkswagen Golf használttesztje

Köztudott, hogy a Golf VI az ötös generáció padlólemezét részint megtartva mutatkozott be, még 2008 őszén, ám azt már kevesen tudják, hogy a Mexikóban gyártott Golf Variantnál az ötös és a hatos generáció között még kevesebb a különbség, a kombi esetében generációváltás helyett inkább csak modellfrissítésről beszélhetünk. Ez persze viszonylag jól sikerült, ha a mai ötajtóst és kombit egymás mellé tesszük, aligha tűnik fel, hogy valójában nem teljesen azonos autók. Más összehasonlításban – mint amilyet mi is készítettünk, az ötös és a hatos kombit szemlélve azonban a két autó teljesen egynek tűnik, az orr és a far még szerényebb eltérései, az aktuális Volkswagenekhez illeszkedő, azaz nem azonos kormánykerék és középkonzol már-már olyan szintű eltérést mutat csupán, amit akár más-más felszerelésekkel is lehetne érni. Kombi Golf esetében egyébként csak némi ferdítéssel beszélhetünk ötösről és hatosról, ilyen karosszériával először a Golf III-nál jelentkezett a VW, s a Golf V kombija voltaképp csak a harmadik Golf Variant, a VI-osé pedig annak átmaszkírozott kiadása, a köznyelv mégis a Golf V/VI kombijaként, avagy Golf V/VI Variantként említi a szériákat.
A két használt Golf párhuzamos próbájához az itthon legnépszerűbb motorokat, azaz az alap feletti benzineseket kaparintottuk meg. Ez az ötös Golf esetében az évtizedes konstrukciónak számító, 1,6 literes, 102 lóerős, hengerenkénti 2 szelepes, Euro4-es környezetvédelmi normáig fejlesztett „ősblokk”, a hatos esetében pedig a szintén hengerenkénti 2 szelepes, de immár teljesen könnyűfém, közvetlen befecskendezésű, köztes hűtős, turbós, 105 lóerős, Euro5-ös 1,2 TSI. Noha a két motor teljesítménye között minimális, minden másban számottevő az eltérés. A frissebb motort például az egész életet kiszolgáló vezérműlánc hajtja, míg a másikban bizony cserélgetni kell a vezérműszíjat. Utóbbi azonban az első tulajokat akár nem is érdekli, számukra sokkal fontosabb a turbós javára szóló 148/175 Newtonméteres nyomatékarány, valamint az, hogy míg az 1,6-os 3800 1/percig kell forgatni a nyomatékcsúcsért, az 1,2-esben az már 1550 1/percnél megvan és egészen 4100-ig tart. Ezáltal a turbós érezhetően dinamikusabb, kellemesebb elindulási hajlamú. Ha valaki a menetdinamikai értékekre kíváncsi, 11,3 és 12,3 másodperces 100 km/órára gyorsításokat, 190, illetve 184 km/órás végsebességeket említhetünk az 1,2 TSI és az 1,6 esetében. [BANNER type="1"]
Az élénkebb menetdinamika a gyakorlatban is teljes mértékben érezhető, határozottan élénkebben reagál a gázpedálra a TSI, mint a szívó 1,6. Alapjárat szempontjából is kedvezőbb a kisebb blokk, nála semmiféle rezonancia sincs, míg a másik picit rezegteti a karosszériát, s jobban is hallható. Túlzottan temetni persze az öreg 1,6-ost sem kell, az is tisztességesen mozgat, ám fogyasztás szempontjából nála a gyári 7,4 l/100 km vegyes fogyasztáshoz 1-1,5 litert hozzáad még a gyakorlati tapasztalat, míg a TSI esetében maximum 1 liternyi többlet említhető a gyári 5,3-hoz mérten. Magyarán a TSI mintegy harmadnyival takarékosabb az 1,6-osnál – ez 100 kilométerenként mintegy 1200 forintnyi spórolást jelent. A takarékosabb üzem egyébként nem csupán a TSI technikai fölényének tudható be, utóbbi váltója 5 helyett 6 fokozatú, így legfelsőbb fokozata hosszabb, a motor autópályán és országúton is kevesebbet, halkabban és takarékosabban forog. A két Golf futásjellemzőiben a motorból eredő eltéréseken túl nincs sok különbség: mindkettő elöl MacPherson, hátul több lengőkaros futóművön, 205/50 R16-os abroncsokon, kényelmesen gurul.
Ha persze a két autó, azaz a 2008-as 1,6-os és a 2010-es 1,2-es árát – azaz a 2,8 és 4,0 millió forintos összegeket nézzük, hamar belátható, hogy kereken 100 ezer kilométer alatt autózható ki a különbség. Utóbbi voltaképp nem is beláthatatlan táv, de azért nem javasoljuk az 1,6-os Golf V Varianttal rendelkezőknek, hogy azonnal cseréljék le a VI-os 1,2 TSI-re. Újonnan egyébként – gazdagabb, Comfortline ellátmánya miatt – esetünkben a V-ös Variant volt a hajszálnyit drágább, listaáron 5 475 000 forint, míg a frissebb 5 423 500 forintért kelt el új korában. Noha mindkét példány családi használatban áll, az első tulajos, három év alatt 46 ezer kilométert futott fekete V-ös és a nemrégiben második gazdájához került, 1 év alatt 26 ezer kilométert magába termelt VI-os egyaránt újszerű állapotú. Mivel a hosszú, bő 4,5 méteres karosszéria hátsó lökhárítója még tolatóradarral is lekoccolható, kívülről van egy-egy kisebb parkolási sérülés mindkét autón, komolyabb szépséghiba egyiken sincs.
Míg Kívülről a két Golfot szemből nézve lehet generációs különbségeket felfedezni, belülről a leginkább eltérő műszerfalat bámulva is egyértelmű, az alapok az eltérő szellőzőrostélyok, műszerórák ellenére is azonosak, s noha a VI-os jelen esetben világosabb üléskárpitjaival, a szemnek kellemesebb, kék helyett fehér óraszámlap-világításával egyértelműen frissebbnek hat, az ötös a Comfortline velúr kárpitozásával és egy-egy többlet felszerelésével gyakorlatilag be is hozza hátrányát. Utóbbiban van például síalagút, az első üléstámlák hátán pakolószatyor, s a légkondi itt egy kicsivel fejlettebb, kétzónás, digitális vezérlésű, míg a másikban, bár szintén hőfokszabályzós, csak egyetlen tekerőgombos. Az ellátmány egyébként mindkét kocsiban gazdagnak mondható, például nem hiányoznak a bicskás indítókulcsok, az ablakemelők (mindenhol automata, azaz egy érintésre végigfutó) elektromos mozgatói és az ajtózsebek zajfogó szövetbetétei sem.
Sok frissebb tesztautó is megirigyelhetné, hogy az utasterek zörgésektől mentesek – a mexikói Golfok is kiváló összeszerelésről és egyelőre hibamentes üzemről tanúskodnak, a gyári, tervszerű karbantartáson kívül egyikkel sem volt még egyéb probléma, azt azonban meg kell jegyezni, hogy a nyújtott, 30 ezer kilométeres olajcsere-periódusok alatt mindkét motorba kell kenőanyagot utántölteni.
Noha 505 literes, alapesetben is igen tágas, de 1550 literig bővíthetőségével és a padló alatti, 55 literes rekeszével a Golf Variant, főként a két példány által is mutatott jó összeszerelésével korrekt családi autónak nevezhető, a kategória-társakénál magasabb ára miatt mégsem mondható a legjobb vételnek, igaz a széria értéktartásával a vevők csalódásra sem számíthatnak. Aki megteheti, annak mindenképp a TSI ajánlható inkább, ám ha valaki csak kevesebb pénzt áldozna autóra, a sokat szidott, de alapvetően hibátlan 1,6-ossal sem jár rosszul, s a típust nem nagyítóval vizsgálókkal könnyedén el is tudja hitetni, hogy az övé is aktuális Golf Variant, hiszen lényegében csak a lámpák, a hűtőmaszk és a műszerfal mások rajta, illetve benne.