hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapKis lépés az emberiségnek, nagy a SEAT-nak: 30 éves az Ibiza

Kis lépés az emberiségnek, nagy a SEAT-nak: 30 éves az Ibiza

A Ronda utódjaként kereken 30 esztendeje érkezett a SEAT Ibiza, mely 15 éve a spanyolok kedvenc kisautója.


Nálunk nem egy kurrens márka a SEAT (Sociedad Española de Automóviles de Turismo – Spanyol Személygépkocsi Társaság), hiszen itthon az idei első negyedévben is mindössze 147 autót értékesített, s ezzel a piac 0,95%-át tudhatja magáénak, de Spanyolországban, azaz szülőföldjén meghatározó. Legnépszerűbb modellje, a szupermini Ibiza idén 30 éves, s szegmensében immár 15 éve az a spanyol piac kedvence.[BANNER type="1"]



Több szempontból is meghatározó a SEAT életében. Egyrészt 1984-ben ez volt a márka első önálló formatervet kapó modellje. A korábbiak mind egyértelmű Fiat-átiratok voltak, az első Ibiza is a Fiat Ritmóból épített SEAT Ronda alapjaira épült. A több mint 4 méteres Ronda helyett 3,6 méteren kínált azonos méretű utasteret, s be is jött. Az eleinte csakis háromajtósként létezett Ibiza 1986-tól lett ötajtósként is elérhető. Karosszériáját Giorgetto Giugiaro rajzolta az Italdesign stúdióban, utasterét pedig a Karmann műhelynél tervezték, míg motorjait a Porsche finomhangolta, így a hengerfejeken, illetve számos egyéb helyen is ott virított a „System Porsche felirat. Az 55-100 lóerős benzinesekkel és 55 lovas szívódízellel kínált első Ibizából 1 281 338 példány készült az 1991-es frissítésig, ami további 60 663 példányt jelentett az 1993-ban megérkezett második generációig. Mindenképp érdekes megemlékezni arról, hogy az eredetinél kerekdedebb, de alapvetően még mindig szögletes „új sítlusú Ibizával 1991-ben a Sportline felszereltség is megérkezett, 110 lóerős 1,7 literes benzinmotorral, ami az 1992-es Barcelonai Olimpiai játékok hivatalos autója is lett.



Az első Ibizához hasonlóan a második is jelentős mérföldkő volt, az első modell, ami a márka új, martorelli gyárában készült, illetve az első olyan modell, ami már teljes mértékben a Volkswagen felügyelete alatt született meg, s ez bizony meg is látszott rajta. Ugyanarra a padlólemezre és alapokra épült, mint az egy évvel később érkező Volkswagen Polo, ráadásul annál sokkal üdítőbb, élettel telibb és egy kevéssel tágasabb is volt.



Ez már hat (benzines, dízel és turbódízel) motorral lépett színre, elsőként kapta meg a kisautók közül a VW 90 lóerős 1.9-es TDI motorját, majd 1996-ban annak 110 lóerős változatát, amivel a szegmens legizmosabb dízele volt. Ugyanabban az évben jelent meg a 2,0 literes, 150 lóerős Cupra verzió is, amit a SEAT a két következő évben megismételt – 2,0 literesek közötti – rali kategóriagyőzelmével is népszerűsíteni tudott.



1999-ben következett a ráncfelvarrás, fedélzeti számítógéppel és klímavezérlővel kombinált óriási rádiókijelzővel. Egy évvel később, 2000 májusában 50. évfordulóját ünnepelte a SEAT, egyebek mellett az akkor már 156 lóerős és 2,0 literes szívó helyett 1,8 literes turbómotoros Cuprával, majd jött még a Cupra R 180 lóerővel és mindössze 200 példányos limitált szériával – a chiptuningosoknak biztos megélhetést adva, hogy legyen mire és miért felhúzni a Cuprákat. Az Ibiza második generációja nem csak jobb, sikeresebb is lett, mint az első, 1993 és 2002 között 1 522 607 darabot adtak el belőle.



Ha a korábbiakhoz hasonló forradalmat nem is hozott a 2002-ben megjelent harmadik Ibiza, új dizájnnyelvet mindenképp. Ezt már az Alfától átigazolt Walter de’Silva rajzolta – a márkakommunikáció szerint sportosra. Ez a modell vezette be a SEAT dinamikus futómű – agile chassis – koncepcióját, 1,9 literes dízelmotorja már 130 lóerőt tudott, 2004-ben az Ibiza 20 éves jubileumán a harmadik generáció 3,3 millió példányos eladással és két új sportváltozat bevezetésével pózolt. Az FR optikai kiegészitőkkel, sportüléssel és -futóművel kínálta a 130 lóerős 1.9 PD TDI-t és a 150 lóerős 1.8 Turbót, s akinek ez nem lett volna elegendő, annak ott volt a Cupra, az 1.9 PD TDI-ből 160 lóerőt kifacsarva a szegmens legizmosabb gázolajosaként, illetve benzinesként az 1.8 20V Turbo 180 lóerejével. 2006-ban ráncfelvarrást kapott a harmadik Ibiza is, elsősorban a lökhárítók, illetve a beltéri elemek frissültek, a SEAT büszkén hangoztatta, hogy az összesen 11 féle motor és ötféle felszereltség kombinációjával 18 verzió létezett a három- és ötajtós modellekből (mindent mindennel nem lehetett párosítani). Bár a harmadik Ibiza mindössze 6 éven át készült, így is egymillió feletti (egészen pontosan 1 084 989 darabos) példányszámot ért el.



Már-már vicces, de a SEAT útkeresését mindenképp jól mutató, hogy a 2008-ban érkezett negyedik generációs Ibiza is egy új világot hozott. Egy új dizájnigazgató, Luc Donckerwolke irányítása alatt született meg az éles vonalakkal rajzolt, először ötajtósként, majd háromajtós SC-ként, végül pedig ST kombiként is kínált, a kategóriahatárokat utas- és csomagtérméretével is feszegető sorozat. Vezetési élményből is a kategória legjobbjai között volt, de biztonságból biztosan. Az Euro NCAP-nál 5 csillagot szerzett kiemelkedő védelmi képességével. Motorpalettája 60 és 180 lóerő közötti teljesítményű benzines és dízelmotorokat sorol, a spórolásbajnok 1.2 TDI CR Ecomotive vegyes fogyasztási értéke 3,4 l/100 km (89 g/km), de a paletta túlsó végén álló, 1,4 literes (kettős feltöltésű) TSI motoros, 100 km/órára 6,9 másodperc alatt érő, 228 km/órás végsebességre képes Ibiza Cupra sem nevezhető torkosnak 5,9 l/100 km kombinált értékével (CO2=139 g/km).

Utolsó frissítését 2012-ben kapta az Ibiza – a Cupra 2013-ban, egyebek mellett ekkor kapta meg LED menetfényes bixenon fényszóróját is a sorozat. Már a negyedik generáció is egymillió feletti példányszámnál tart, ugyanis az Ibiza négy generációja már ötmillió példány felett jár. Az elmúlt 30 éve alatt nem csak a spanyolok kedvence, hanem a Fiat alapú eredetinél fényévekkel jobb „spanyol Volkswagen is lett.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

4 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Nekem egy 87′-es diesel változat volt. Füstölt, csattogott, rázta a kasztnit a motor, de ha egyszer elindult nem volt ellenfél minden körülmény között ment. Utánfutóval terepen, küszőbig érő pocsolyákban a legnagyobb felhőszakadásban, és bazinagy hóban az erdőben is mentem vele. Mivel egy lelakott változatra volt pénzem, ezért fele-fele arányban szereltem és mentem vele.

  2. Az első ibiza egy vaddisznó volt….. Az1,5-ös benzines motor is bőven ki tudta használni a kasztni adta sebességi lehetőségeit….. Ez az autó vitte a 200-at csak olyankor már szinte repült az út felett…. A 2. generációs ibiza az már visszalépés volt…..

  3. Remek autó,a válság előtt szép számban fogyott is. Remélem, hogy újra magára talál ez a márka. Az új Leon erősíti bennem a reményt. Összehasonlítva a kategória társaival, melyek közül szinte minden volt szerencsém kipróbálni, szerintem a legjobb kompakt most.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek