kedd, február 3, 2026
spot_img
KezdőlapKompresszorral jön a Mazda MX-5 Yusho

Kompresszorral jön a Mazda MX-5 Yusho

Eddig szívómotorjáról volt híres a Mazda MX-5, hamarosan azonban kompresszorral töltve is jöhet, a Yusho koncepcióban ugyanis mechanikus feltöltőt kapott a 2,0 literes négyhengeres.



Tavaly nyáron a tömeg- és fogyasztáscsökkentés kapcsán rebbent fel a hír, hogy feltöltős, turbómotort kap a Mazda legendás MX-5 roadstere. Az akkori hír a közelgő negyedik generációsra vonatkozott, most azonban, a Lipcsei Autószalonon még a harmadik generációs, jelenleg is kapható 2,0 literes, 160 lóerős csúcsváltozatára tett mechanikus feltöltővel, azaz kompresszorral mutatkozott be az MX-5 Yusho. Az eladási darabszáma és a rajongók lelkesedése alapján egyaránt a világ legkedveltebb roadsterének számító kétüléses teljesítménye ezáltal – és persze a Cosworth mérnökeinek segédletével áthangolt dugattyúknak, hajtókaroknak, motorvezérlésnek, befecskendező-rendszernek és kipufogónak köszönhetően – 241 lóerősre izmosodott, nyomatéka 188-ról 274 Newtonméterre nőtt. A fokozott teljesítményhez izmosították a motor hűtőrendszerét is, de a feltöltő miatt intercooler (köztes hűtő) is beépítésre került. [BANNER type="1"]




A hátsókerékhajtás természetesen maradt – hiszen mással az MX-5 nemigen lenne elképzelhető, de az MX-5-ben eddig gyárilag nem tapasztalt teljesítményhez izmosított kuplungot és váltót kapott a Yusho, mely Eibach ültetőrugókkal és Bilstein lengéscsillapítókkal épített sportfutóművet, illetve 17 colos, versenypályán is használható abroncsokat, hajszálnyit átrajzolt lökhárítókat is felmutat. Hátul természetesen diffúzor is szolgál, s az egyszerűbb felismerhetőség érdekében a dupla kipufogóvég középről trombitál. Bár a Yusho – azaz győzelem – fantázianévvel illetett MX-5 piacra lépéséről, áráról és menetdinamikai értékeiről sincs információ egyelőre, állítólag km/órában tud annyit, mint ahány ló hajtja, magyarán a 240 km/órát megfutja a másodpercek alatt nyitható tetejű aszfaltbetyár.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek