Nagykanizsán az elsőként érkező Ioniq még teljesen, a szintén hazai e-Golf már csak félig tudott feltöltődni, nekünk 80%-ig sikerült, ami elég is volt Zágrábig, de a kelleténél jóval több időt töltöttünk el
Kemény volt a péntek, hiszen mint arról már beszámoltam, miután a Focus töltőhibájának javítása délutánra sikerült, és utána még fel is kellett töltenem az autót a Focus esetén 6,6 kW-os töltést jelentő Type2 csatlakozóval annyira, hogy eljussak az első CCS töltőig – a gyorsabb 50 kW-os DC töltésért, gyakorlatilag este indultam haza. Már 21 óra után értem a humpoleci töltőállomásra, ahol Tesla Fastcharger, Type2 AC, valamint CHAdeMO és CCS DC töltő egyaránt található. A cseh határ után már éjfél után, Tatabányán pedig fél 4 után töltöttem. Hullaként értem háromnegyed ötre Budaörsre, ahol áramszünet fogadott, így viszont nem tudtam megkezdeni a szervezőkkel leegyeztetett mobil CCS töltővel az autó töltését. Hiába van itt ugyanis minden, olyan eszköz, amivel az átlagosnál gyorsabban tölthetjük villanyautónkat, így ipari áramcsatlakozóból Type2-es töltést adó, továbbá már olyan mobil DC állomás is, ami az autó helyett alakítja át a hálózatból származó (AC) váltóáramot (DC) egyenárammá, a hálózatok azért úgy néz ki, ezt nem tudják elviselni. Az infrastruktúra hiánya tehát nem csupán a publikus töltőállomásoknál érhető tetten… Mivel a szervezők töltőspecialistája azt írta, hogy hívjam fel, ha gondom adódna a töltéssel, és mivel a reggel 7-re célzott indulás miatt talán amúgy sem sokkal később kelt volna fel, felkeltettem. Mire megjelent, épp elmúlt az áramszünet, fel tudtuk csatlakoztatni a mobil DC töltőre a tatabányai kitérőnek köszönhetően még 52%-os töltésen lévő Focust.
Úgy gondolták, hogy egyszerre négy autót is tölthetünk a kettőhöz tervezett oszlopról és a mellette található ipari csatlakozókról, nem jött be
Kissé zombiként keltem 6:45-kor, gyors zuhany, reggeli, aztán indulás. Szerencsére nem egyedül, új váltótársam, egy sok-sok közös utazás során már bizonyított, hozzám hasonlóan jó eco-driver barátom – hozzám képest – frissen érkezett. A Budapest-Nagykanizsa távot kényelmesen tudtuk le, utána jött egy kis bonyodalom, mert a szervezők által odatelepített mobil DC töltő nem működött olyan egyszerűen, ahogyan azt elképzeltük. Ráadásul négy autó együttes csatlakoztatásával sikerült egy főbiztosítékot levernünk, pedig csakis a kijelölt töltőmester dugdosta az autókat, de az e-Golf, egy Zoe, egy Tesla, plusz még a Focus töltése egyszerre nem túl meglepően sok volt az E-On által telepített, alapvetően két autóra tervezett töltőnél. Megdöbbentő volt, hogy szombat délelőtt szinte azonnal érkezett a szerelő, és orvosolta is a problémát. Ráadásul később még egyszer ki kellett hívjuk, ugyanis a töltőoszlop nem akarta elengedni az egyik – már aktív töltést sem adó – Type2 kábelt. Összességében 3 órát töltöttünk el az akkutöltéssel, aminek mindössze harmada volt az aktív töltési idő. A mobil DC töltő ugyanis csak 18 kW körüli töltést ad – amivel persze még mindig szinte háromszorosát adja annak, amit AC-ból felvenne az autó. A leginkább elterjedtnek számító 50 kW-os esetén azonban csaknem tízszer gyorsabb töltésről beszélhetünk.
Ez a kis doboz az autó helyett váltja egyenáramra a hálózatból érkező váltóáramot. 22 kW-os töltést tud leadni, ára a legkisebb (új) villanyautókéval vetekedő
Így aztán jellemzően utóbbiakat keressük, de persze nem mindig olyat kapunk. Zágrábban például csupán 36 kW-tal töltött a város belsejében található ingyenes oszlop. Időveszteségünk azonban bőven volt, ugyanis a kanizsai töltőmizéria miatt elkéstünk a zágrábi rendezvényről, pedig épp oda volt megbeszélve egy találkozó két helyi újságíróval. Nem tehettem meg, hogy előtte még töltök. Így viszont a velük való találkozó után visszafelé kellett menni a töltőhöz. 1%-os töltéssel, 3 km hatótávval értünk oda – előtte azért megfelelően leinformáltam, hogy működik. Szlovénia előtt nem felejtettünk el pályamatricát venni, egy társunk igen, ő 150 eurós bírságot rögtön kapott is, kivette egy rendőr, ugyanis kamerákkal figyelik, hogy fent van-e az autókon a matrica, azonnal lépnek, ha nincs.
Ilyen csillagot kapnak a naponkénti kategóriagyőztesek, most pedig csapatunkat is ilyennel jutalmazták – a pénteki táv estétől hajnalig tartott teljesítéséért
A szombati időeredményünk az utolsó lett, de ahhoz képest, hogy pénteken 15 óráig úgy tűnt, ezzel az autóval már nem veszünk részt a versenyben, felfoghatatlan öröm, hogy mégis. Az ugyanis az előző két nap fáradtságánál is rosszabb érzés volt, hogy technikai hiba miatt az összetett harmadik helyéről estünk ki. Most pedig még állítólag versenyben vagyunk, mondjuk azt nem tudni, péntekre milyen időt kalkulálnak számunkra, de annyira nem is lényeg. Mindenképp nyertünk, a tapasztalaton túl, hogy némi összefogással az esélytelennek tűnő problémák is megoldhatók, amilyen a Focus töltőhibája is volt. Igaz, kellett hozzá a kitartás, a segítség otthonról, a Ford hazai specialistájától, aki tényleg minden szálat megmozgatott, németországi és amerikai kollégáit faggatta, hogy az általam tolmácsolt jelek alapján mi lehet a hiba. Aztán persze kemény volt a töltési és a hazajutási idő, de az elismerés nem maradt el. Az eTour csapata a napi győzteseknek járó, az autóra ragasztható csillaggal jutalmazta csapatunkat. [BANNER type="1"] Ma Ljubljanából irány Salzburg, a múlt hét csütörtökön vásárolt osztrák matricánk mellé vehetünk egy újat, bár a táv csak 270 kilométer, amit a korábbi napok kedvező átlagfogyasztása miatt töltés nélkül is teljesíthetőnek írt a Focus, szokás szerint biztosra megyünk inkább, a komoly szintkülönbség letudásához inkább beiktatunk némi feltöltődést. Este kiderül, holnap tolmácsoljuk, hogy miként muzsikáltunk.
Tovább az eTour sorozat további cikkeihez. [hirdetescimke] Töltőpartnerünk a Schneider Electric, vezetéstechnikai partnerünk a Groupama Tanpálya[/url].
Hát ennek én is csak egy csillagot adnék a tízből. Nyüglődés az egész utazás. Jól leszerepelt ez a vacak, erről kár volt cikket írni és pozitívan bemutatni. Majd tíz év múlva talán nem lesz velük gond.
Ez az egész eTour cikksorozat egy lázálom naplója… és itt most hangsúlyozottan nem azon lovagolnék, hogy megkattant a Focus is, mert normál autóval ugyanígy adódhat műszaki baki, ami belerondíthat egy utazásba. Ellenben nem tudom, van-e olyan normális ember, aki ekkora tortúrának tenné ki a családját azon a néhány szabadnapon, amikor csak gyorsan, problémamentesen szeretnének eljutni egy nyaralóhelyre (egy horvát Bp-Split nyaralás például nem extrém dolog) és ott végre pihenni. Nálam biztosan nem pálya, hogy direktben szívatom a családom, csak azért, mert „eco driver” vagyok – egy másik jelző jobban illene ide, de volt gyerekszobám. Ezt a parádés cirkuszt a töltőkkel, a töltésekkel és az ehhez kapcsolódó nyűgökkel csinálja az, akinek két anyja van, de majd Katona (sp)úr úgyis szembepisil a széllel és pengeéles villanykardjával irtani kezdi az eretnekek bozótját. Mert milyen jó kis móka volt és hát végeredményben megcsinálta a túrát, ezért ment és sikerült, téma lezárva. Pedig, a hülyeségnek is van határa….
Ami szerintem realitás, azaz a villanyautó már alternatíva, ha:
– van rendes otthoni töltési lehetőség (pl. lakótelepen, sok emelet magasból nem lehet hosszabbítót leengedni és él néhány tízezer ember ilyen helyen),
– ha van munkahelyi töltési lehetőség,
– és/vagy a napi ingázás, használat belefér a hatótávba.
Ilyen +200 km-es képességű autókkal ez már igenis rendjén van, vezetni pedig jó a villanyautót (csak Leaf-et sikerült eddig nyílt napon, de az tetszett), ahogy a karbantartása is olcsóbb. De amíg nincs kiterjedt, sok beállásos és stabilan használható töltőhálózat és amíg nem tudják felgyorsítani az energiapótlást (meddig is tart egy teletank?), addig csak időmilliomos mazochistáknak való az ilyen léptékű ökörködés. Mert ez az volt, minden tiszteletem ellenére is. Fizetett firkászként, munkaidőben ezzel elszórakozni vidám lehetett, semmi kétség, de ez nem a valóság. És szerencsés lenne, ha az esetleges nagy örömködés közepette nem is lenne annak beállítva.