Kutyák miatt született meg a kombi Tesla Model S

    0
    1

    Egy angol vállalkozó úgy gondolta, hogy neki valójában a Tesla Model S jellemzőit adó, de annál nagyobb rakterű autóra lenne szüksége, s amint erről egy barátjával, Dorian Hindmarsh-sal, az alapvetően versenyautók építésére specializálódott Qwest tulajdonosával beszélgetett, végül arra jutottak, hogy megvalósítják.
    A Tesla Model P90 D farát, illetve annak felső részét gyakorlatilag lefűrészelték, majd arra karbonszálas műanyagból építették meg a Shooting Brake fart, a modellnév így P90D-SB-re változott. A munka már több mint egy éve folyamatban van, először egy modellen valósították meg az elképzelést, majd jöhetett a valódi autó átalakítása. A külsőt illetően már jól állnak, ám a belső kialakítás még hátra van. [BANNER type="1"]
    Mivel az egyedi autógyártást jelentő átépítés mintegy 70 ezer fontba (˘24,5 millió forint) kerül, s egy Model S P90 D is ilyesmi összeg, az egyedi, ám a világ legjobban gyorsuló kombija címre pályázó „kutyaszállító ára az 50 millió forintot is elérheti. A P90 D (539 LE, 967 Nm, összkerékhajtás) ötajtósként 3 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, kombiként a Porsche Panamera Sport Turismo Turbo S E-Hybrid 3,4 másodperces ideje alatt kell maradjon, hogy övé legyen a cím. Erre jó esélye van.
    Előző cikkTeljes töltés 3 perc alatt
    Következő cikkPéntek estétől ingyen parkolhatunk Budapesten
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.