Lebontják a horvát autópályákon a fizetőkapukat

    0
    1

    Örömteli hír, hogy megszűnik a fizetőkapus rendszer Horvátországban, de azért nem kell azonnal pezsgőt bontani. Fizetni ugyanis a jövőben is kell majd, csak már nem a kapuknál, az átállás pedig még odébb is van, a horvát autópályákat kezelő vállalatok 2022-től állnak át az elektronikus autópálya-díjfizetési és az automatikus rendszámtábla felismerő (ALPR) rendszerre. Minderről a Jutarnji List című horvát napilap írt hétfőn. Az elektronikus rendszerrel megszűnik az autópályákon a visszaélésekre is lehetőséget adó készpénzes fizetés, ám az új fizetési mód az árakat állítólag nem fogja befolyásolni. Az új rendszer kiépítésének egyetlen feltétele volt, hogy a pályadíj nem lehet drágább és olcsóbb sem a mostaninál. Ez utóbbi miatt vetették el például a matricás rendszert, amely a számítások szerint 300 millió kunával (12,8 milliárd forint) kevesebb bevételt eredményezett volna évente, és amit az átalakítások után a hitelezők nem tudtak volna elfogadni. A kormány ezért egy spanyol cég, az IDOM ajánlata mellett döntött: az új rendszer bevezetése 570 millió kunába (24,3 milliárd forint) kerül majd. [BANNER type="1"] A bevezetés késleltetésének oka, hogy miután az új rendszert bemutatják a nyilvánosságnak, a miniszter meghallgatja a szakmai szervezetek véleményét is, majd aláírja az új elektronikus autópálya-díjfizetési rendszerről szóló döntést, ezt követően pedig az év végéig közbeszerzési pályázatot ír ki a kivitelező kiválasztására. A telepítési időszak alatt a régi rendszer lesz használatban. Úgy tervezik, hogy ledöntik a fizetőkapukat, egyes helyeken átalakítják a forgalmat és az alkalmazottak egy részét más munkahelyekre csoportosítják át, tíz százalékuknak azonban felmondanak. A horvát autópálya-hálózat 1306,53 kilométert tesz ki, és négy autópálya-kezelő vállalat irányítása alatt áll, amelyek összesen 3185 alkalmazottat foglalkoztatnak.
    A Horvátországban bevezetendő DSRC-rendszer olcsóbb a GPS-alapú rendszernél, jelenleg ez a két technikai megoldás létezik. A DSCR nagyon hatékony az autópályákon, ahol a fel- és lehajtást egyszerű fémvázra telepített érzőkelőkkel ellenőrzik, a gépjárművek megállása nélkül, 130 kilométeres sebességig. A DSRC hasonlít a jelenleg használatos elektronikus ENC-készülékre – ez egy előre feltöltött készülék a horvát útdíj-kapuk használatához a sorban állás elkerülése érdekében. A készülék engedményre jogosít majd fel, és fel kell tölteni a megfelelő összeggel, amelyet lehajtáskor azonnal levesz a díjgyűjtő vállalat. A rendszámtábla felismerő rendszert a külföldi autók miatt fontos bevezetni. Az ALPR-hez egy applikációt kell majd letölteni, amit a bankkártyához kötnek: az autópálya-díj összegével a hitelkártyát terhelik majd meg, engedmény nélkül – írta az újság.
    Forrás: MTI[BANNER type="1"]
    Előző cikkHétüléses és elektromos – Mindent vivő a Proace City?
    Következő cikk8000 kilométerről irányítottak egy autót Goodwoodban
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.