Egy szmogos reggel Budapesten, igaz, nem idénről, de tény, hogy a hazai gépjárműadó továbbra sem támogatja kellően a tisztább üzemű autók terjedését
Ha azt halljuk, egy uniós értékelésen, Magyarország egy csoportba került Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal (az EU öt legerősebb nemzeti gazdaságával), úgy érezhetjük, az ország végre jutott valamire. Csakhogy ez esetben nincs okunk az elégedettségre, sőt: a fent említett államokkal, valamint Csehországgal, Szlovákiával és Romániával együtt a Portfolio cikke szerint kilencen mi vagyunk a leginkább elmaradva a légminőség javítását célzó intézkedések megvalósítása terén.
Világszintű probléma a nagyobb városok légszennyezése, szmogosodása
Az Európai Bizottság 2008 óta szankcionálja azokat a tagállamokat, ahol nem tesznek hathatós lépéseket a koromrészecskék (PM10), illetve a nitrogén-dioxid (NO2) kibocsátás visszaszorításáért. Nem elvi és nem is politikai kérdésről van szó: „az Unióban évente több mint 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt” – hangsúlyozta Karmena Vella uniós környezetvédelmi biztos (a teljes nyilatkozat itt olvasható). Magyarországon ez a szám 8-14 ezerre tehető, így a helyzet azonnali javítása mindannyiunk érdeke.
Ma már az autók két számjegyű hányada stop-start elektronikás, ám esetükben fokozottan öregednek az indító-akkumulátorok, amikor azok már nem tökéletesek, a motormegállító-rendszer sem működik
Aligha véletlen, hogy éppen az öt legnagyobb újautópiaccal rendelkező nyugat-európai ország került fel a listára. „A nitrogén-oxidok, illetve a koromrészecskék kibocsátása az autóipar talán legsürgetőbb, legveszélyesebb terhe” – emelte ki a biztos. Nálunk ugyanakkor nem az autóeladások hatalmas száma, hanem inkább a járműpark magas életkora és persze a 10 év feletti átlagéletkorú import okolható az elmarasztalásért. Az új autók kapcsán elmondható, hogy a gyártók számára előírt, CO2 alapú emissziós limit bizony nem kellően környezetvédelmi alapú. Mivel a dízelek tagadhatatlanul takarékosak, és energiahatékonyságuk sok esetben még mindig jobb a benzinmotorokénál, így ha az autógyártók teljesíteni szeretnék a CO2-kibocsátásra vonatkozó, egyre szigorodó előírásokat, egészségkárosító hatásuk ellenére szinte megkerülhetetlenek számukra a gázolajos modellek. Ami pedig a használt autók piacát illeti, biztos, hogy a hazai gépjárműadó-rendszer jelenleg nem veszi figyelembe az autók emisszióját. [BANNER type="1"]
Tavaly volt 20 éves a Toyota első hibridje, a Prius, amiből már 1 millió forint környékén is lehet vásárolni. Persze érdemesebb a második generációsat választani, aminek jellemzően 1,5 millió a belépője
Legyen szó új, de ami a hazai vásárlóknak még fontosabb, használt modellekről is, a dízel nem csak magasabb emissziójú, jellemzően magasabb karbantartási igényű is. És ha már használt autó és hibrid, utóbbi nem csak fiatal használt lehet, hiszen a Toyota több mint 20 éve kínál hibrid modelleket, melyeknél a benzinmotorok eleve csekély részecske- és NOx-kibocsátása érezhető fogyasztás-csökkentéssel párosul, így ezek a modellek a teljes üzemeltetési költség (TCO) terén valós alternatívái a dízeleknek. Magyarán, amikor Európa államai végleg megálljt parancsolnak a gázolajjal üzemelő motoroknak, a tisztább levegőért és a jobb életminőségért cserébe nem kell megoldhatatlan anyagi áldozatokat hoznunk.
Az új Lexusok 97 százalékát hibridként adják el hazánkban, de már a Toyoták harmada is „kétmotorosan fogy
A dízelek nyugdíjazása egy-egy márkánál már meg is kezdődött. A hibridek terén vezető Toyota például tavaly ősszel bejelentette, hogy már a közeljövőben beszüntetheti dízelüzemű modelljeinek gyártását. Az megvan, hogy az új Yaris vagy a nagysikerű C-HR városi crossover például már most sem kapható dízelmotorral, ahogy a Lexus teljes európai palettájáról is hiányoznak a gázolajos modellek? Nem véletlenül. A kételkedőket maguk a vásárlók győzték meg a döntés helyességéről: a jelenleg Magyarországon eladott Toyoták egyharmadát, a Lexusok 97 százalékát (!) benzin-elektromos hibrid egység hajtja. Mindössze három év alatt nyolcszorosára nőttek a technológia hazai eladásai (a piac több mint 80 százalékát a Toyota és a Lexus hibridjei teszik ki, de örvendetesen keresettek a versenytársak hibrid modelljei is), és a növekedésnek még nincs vége. 2015 óta a hibrid modellek hazai piaci részesedése 1,0 százalékról 3,3 százalékra nőtt. Ez jelentős előrelépés, de mindannyiunk érdekében bízzunk benne, hogy népszerűségük egyre növekvő ütemben emelkedik majd, hiszen a légminőség vagy akár a zajterhelés érdemi javításához ennél is több hibrid és elektromos autóra volna szükség Magyarország és Európa útjain.
Toyota hibridet nem csak azért veszünk, mert keveset fogyaszt, hanem mert a jelenleg kapható legmegbízhatóbb és lekisebb szervízigényű autó!
Ez tény!
Ez ideológia, nem tény…
Cserébe egy sor dolog miatt szívhat az ember.
Toyota hybriddel járok, mesélj kérlek, érdekelnének a személyes tapasztalataid.
Üdvözölendők az autófejlesztések, DE, probélmáim vannak a procedúrával. A személyautók még mindig csak a szennyezés 10%áért felelősek. Igaz, lakott területen (városokban) nőhet egy kicsit ez az érték, és városon kívűl csökkenhet, így kijön vegyesben a 10-13%. De ha a dízel megszűnik, akkor már jobbak vagyunk, illetve a közvetlen benzines befecskendezést kellene megszüntetni, változóra. Mert a DI benzines gépek, ugyanúgy sok mikrorészecskét pöfékelnek, mint a fejlettebb dízelek.
Most ezekre a benzinesekre raknak majd szűrőt, de a mikrorészecskéket az NYILVÁN NEM FOGJA MEGSZŰRNI, tehát a sz@rnak egy nagypofont az esete, mint ahogy dízeleknél is van, ha minden részecskét és főleg a véráramba bekerülni tudó mikrókat kiszürnék, akkor le kellene FALAZNI a kipufogó csövet.
Én egy megoldást látok, a teljesítmény vesztést ! és rosszabb hatásfokú porlasztást, ami okán jóval kevesebb mikrorészecske keletkezik, keletkezik több nagy részecske, de annak nagy részét a szűrő már megfogja. Ennyi lenne a nagy talány, csak az döntéshozó székekben hülyék ülnek, mert ezek mellett, a szennyezés 90%-át okozza valójában a : FŰTÉS,szállítás (teher,személy, mind levegőben,úton,vízen) és a kurva sok gyár.
Qrva érdekes, hogy ezzel a 90%-kal nem foglalkozik ennyire a média, és nincsennek annyira célba véve,és nincsennek olyan szigorú elvárások. Habár fejlődik ez az ipar is, de pl. Az felfoghatatlan, hogy a sok majomnak pl. Minek kell repkednie össze vissza? Egyik legszennyezőbb közlekedési forma…….