Levegő bennakad: Ferrari 250 GT SWB, gyárilag restaurálva

Egy év és még két hónap. Ennyi idő kellett a 250 GT SWB Berlinetta Competizione gyári állapotra hozásához. A régi fény visszanyerése egy alig 176 példányban készült autó ritka versenyváltozata esetében, mint itt is, több mint egy tisztasági fényezés és pár alkatrész cseréje. A Ferrari 250 GT 240 lóerős, rövid tengelytávú versenyváltozata még tavaly tavasszal érkezett meg Maranellóba, a Ferrari Classiche részlegéhez, ahol a régi autók körül forog minden. A felújításkor hozzá kellet nyúlni a karosszériához, a futóműhöz, és természetesen a hajtáslánc elemei sem maradhattak érintetlenek a gyári, újkori állapot visszanyeréséhez. Ennek az autónak ráadásul különösen jó pedigréje van.[BANNER type="1"]



Első tulajdonosa az a Dorino Serafini volt, aki Ferrarival nyert Olasz Nagydíjat, és mellette eredményes GT versenyző is volt. Csak keveset használta, 1964-ben el is adta, de új francia tulajdonosa, René Richard sajnos összetörte. Így került a 250 GT egy belga versenyzőhöz, Lucien Bianchihoz aki maga hozta rendbe, sötétkékre fényezte és fekete belsőt adott neki. Ő is tovább adta egy másik versenyzőnek, Jacques Polletnek, akinél szürke lett a kasztni.





1984-ben egy belga gyűjtő vette meg, miután egy árverésen kerestek neki új gazdát. 1992-ben sárgára festette, ezzel megemlékezve hazája egykori versenyszínéről. A mai tulajdonos kérésére a Ferrari Classiche munkatársai a hatvanas évek Pininfarina szürkéjére festették a felújításkor, és megkapta a hozzá illő klasszikus barna színű bőrbelsőt is. Arról nem szól a közlemény, hogy mindez mennyibe került, de az biztos, hogy a gyári felújítás nagyon sokat növelt az alapból sem bagatell értékén.