Majdnem Focus, de árával is. Ford Fiesta 1.0 teszt

A Ford Fiesta a kisautók legnépszerűbbike (nem itthon, Európában), de ez nem újdonság. Az újdonság az, hogy nemrég kívül-belül felfrissült. Vezettük a nemzetközi bemutatón, s korábban teszteltük már itthon is, de „csupán az ördögi ST sportváltozatot 1,6 literes turbómotorral, 182 lóerővel, háromajtósan. Most egy Candy Blue „cukikék ötajtóshoz volt szerencsénk orrában a kétszeres Év Motorja 3 hengeres, 1 literes, feltöltéssel komoly 125 lovas benzinessel. És persze gazdagon felszerelve, ahogy az már csak lenni szokott. Legyünk poéngyilkosok? Tessék: az árán és fogyasztásán kívül abszolút elégedettek voltunk vele. Viszont a magyar ugye abszolút ár- és fogyasztásérzékeny piac. Most akkor örülünk? [BANNER type="1"] Örülünk, mert a Fiestával továbbra is élmény autózni. Kormánya, futóműve, váltója, gázreakciója is átlag feletti. Utóbbi nagy szó a mai világban, s az is megsüvegelendő, hogy a 999 köbcentis turbómotor imád pörögni, nem fullad ki még 5000-es percenkénti fordulaton túl sem. Kerek 200 Nm-es, tehát igen combos nyomatéka már 1500-tól a sofőr rendelkezésére áll, s a 9,4 mp-es 100 km/órára gyorsulása szintén szuper. Lent nem vibrál, hangja kihúzatva legfeljebb csak mosolyogtatón wartburgos. Széria stop-start rendszere gyors, finom.
Azonban a fogyasztása… A gyári kombinált érték 4,3 l/100 km, ami az uszkve 1,1 tonnához képest is szenzációsnak mondható, ellenben a fene tudja, miként lehetne reprodukálni vagy minimum megközelíteni. A tesztautó nálunk a fedélzeti számítógép szerint 7,5, a tankolást követő kalkuláció alapján 8 litert evett – mentségére szóljon, hogy javarészt városban hajtottuk, s hogy még „bejáratós volt órájában alig néhány száz km-rel. Autópályázóknak még idevágó információ: 130-nál 2900-at forog a motor, a zaj közepes (a gumiké és a szélé elnyomja a motorét, a váltó 5 fokozatú, de nem érezni egy hatodik gang hiányát).

A sportosnak hívott ülés elöl kényelmes, oldaltartása is van és deréktámaszos, magasságában tág határok közt állítható, kellően mélyre engedhető. A könyöklőt ugyanakkor nem tudjuk előrébb húzni, cserébe tárolóhelynek öblös. Az ajtózseb is az. A kesztyűtartó átlagos. Rámolni még a középkonzol mélyedésébe és a kézifék környékére lehet, hátul meg az első üléstámla térképzsebe várja a cuccokat.
A második sor székei kevéssé formázottak, a kardánalagút magas, a ki/beszállás átlagosan kényelmes vagy kényelmetlen. Hely a szokásosnál se több, se kevesebb – hátul középen senki nem szeret majd utazni a Fiestában. Ahogy egy rakás nála nagyobb autóban sem.
Miként a facelift méretbeli változásokat nem hozott, a csomagtartó is közepes: mankókerékkel 276, defektjavítóval 290 literes. Bővíteni majd’ egy köbméterig 1/3-2/3 arányban osztott támladöntéssel egyszerű feladat, de a padló lépcsős marad (ha beruházunk a variálható és emelhető padlóra, akkor sík is lehet a felület). A rakodóperem magassága, a nyílás szélessége-magassága is olyan, hogy lelkesedni nem tudunk érte, azonban belekötni sem érdemes. A Fiesta egy „klasszikus kisautó 4 méter alatti hosszúsággal és a 2,5 métert alulról súroló tengelytávval, ergo csodákat várni hiba volna tőle.
Az anyagminőség, az összeszerelés, a kidolgozás és a dizájn viszont nagyobb és (még) drágább ligát idéz. (Ahogy a vezethetőség, az útfogás, az egyenesfutás is.) A sok-sok csilivili dekorelem igényesnek látszik és trendi. Még a mélységben is állítható, szépen bőrözött volán karimája is fényes fekete csíkkal megbolondított – tesztautónk nyilván a csúcs Titanium X felszereltségi szintet képviselte. És ez már tejben-vajban füröszt egyebek mellett a már említetteken túl olyasmikkel, mint automata klíma, bőr-szövet kárpitozás, ülésfűtés (elöl), kiegészítő fűtés, az aston martinos frontrészen szakajtónyi krómmal és LED-es nappali menetfénnyel, 16 colos alufelnivel, prémiumos szőnyegekkel. Na ja, prémiumos az extralista és az árazás is, magyarán jó pénzért szinte minden van. Mielőtt a különlegességekre térnénk, azért jegyezzük meg, hogy széria a visszagurulás-gátlós ESP, a 7 légzsák, az első villanytükörpár és az elektromosan állítható külső visszapillantó tükör is.
Szóval az extra extrák: kulcs nélküli nyitás és indítás, fény- és esőszenzor, tempomat, tolatóradar és -kamera, fűthető első szélvédő, Sony hifit, 5 colos színes TFT kijelzős, navigációt, Bluetooth-kihangosítót, USB-csatlakozót, hangvezérléses, vészhelyzeti segélyhívós SYNC rendszert is tartalmazó „Ice csomag 68, 30 km/órás sebességig működő Active City Stop, nagy hátsó légterelő, sötét üvegezés a B-oszloptól, 17 hüvelykes könnyűfém kerék, stb. A MyKey szolgáltatás a Trend kiviteltől dukál: ez az a holmi, amivel a szülő távfelügyelheti és korlátozhatja mondjuk a friss jogsis lurkót. Hogy ne iktathassa ki a menetstabilizáló elektronikát, ne száguldozhasson pl. 140-nél gyorsabban, ne bömböltethesse a hifit egy szinten túl, addig meg sehogy se, amíg be nem kötötte magát.
Milyen még a Fiesta? Könnyen vezethető, (főleg radarral és/vagy kamerával) könnyen parkolható, virágosztogatós Eco-módban sem levegő után kapkodós, s a tesztnapok tapasztalataiból kiindulva az utca népének bőven bejövős. Személyre is szabható a megannyi színnel-matricával-miegyébbel. És hát mindennek megfelelően messze nem olcsó. A 125 lovas 1.0 GTDi EcoBoost motoros és ötajtós modell alapára listán 4 485 000 millió forint, egy ilyen Titanium X csomagos és még egymilliónyi extrával megtömött verda ára már majdnem 6 millió magyar pénz. Igen, ezért már Focust kapni meg még egy csomó más és méretesebb autót is, ez van. Nem csak a Fiesta jár ebben a cipőben, hogy egy ilyen lábszagú képzavarral éljünk. Különben is, van sok-sok szerényebb teljesítményű és árú motor benzines és dízel is, sőt, kétkuplungos Powershift automata váltó szintén elérhető az 1.6-os szívó benzineshez. Nagypálya van, már „csak vevők kellenek az ünnephez.