hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapMár a használt autók között is több a dízel, mint a benzines

Már a használt autók között is több a dízel, mint a benzines


A Használtautó.hu vezető autós portál adatai szerint míg 3-4 éve közel kétharmad-egyharmad volt a benzines autók javára a hirdetett használt autók üzemanyagaránya, idén októberben már – a hosszú távú tendenciából ítélve várhatóan huzamosabb időre – a dízeles kínálat került az élre.

A hirdetett használt autók körében először idén októberben nőtte túl a gázolajos autók száma a benzineseket A hirdetett használt autók körében először idén októberben nőtte túl a gázolajos autók száma a benzineseket

A forgalomba helyezett új autók körében már 2010-ben bekövetkezett ez a fordulat, ami nem meglepő, hiszen a magánvásárlók visszaszorulásával a céges kuncsaftok maradtak, ők pedig nagyobb futásteljesítményre, logikusan jellemzően gázolajos autókat választanak. Jelenleg 100 új autóból már 54-ben dízel-, míg 44-ben benzinmotor üzemel, az arányt már egyenlíti, hogy visszafele szállingóznak a magánvásárlók, illetve mind több a benzinmotorral is takarékos modell az új autók között. A használtautó-import során behozott járművek körében még nagyobb a dízelautók aránya, hiszen ebben a körben a hazai adás-vételekhez képest felülreprezentáltak a felső-középkategóriás (27 százalék), illetve a családi autók (18 százalék), melyeknek zömét dízelmotorral szerelik.



„A használt dízelautók népszerűsége több okra is visszavezethető” – magyarázza Fodor László, a Használtautó.hu marketingvezetője. – „Egyrészt sokat lehet az üzemeltetésük során spórolni, mivel a dízelmotorok azonos teljesítmény mellett 15-20 százalékkal kevesebbet fogyasztanak, mint benzines társaik. Bár az új autók körében a dízeles példányok jellemzően 10-20 százalékkal drágábbak, ez a különbség az autók néhány éves korára már jórészt eltűnik. A másik ok, hogy az emissziós normák nyugat-európai szigorításával párhuzamosan a régi, Euro2-es és Euro3-as előírásoknak megfelelő dízelmotorral működő autók ára az átlagosnál nagyobb mértékben esett, így kedvelt célpontjaivá váltak azoknak, akik külföldön vásárolnak gépkocsit.” Gondoljunk csak a németországi emissziós plakettre. Logikus, hogy külföldön értéktelenné válnak azok a gázolajos autók, amelyekkel nem lehet már behajtani a belvárosokba. A külföldön vásárlók így szívesen választják őket kedvező áruk miatt, majd kisebb vagy nagyobb idő után a hazai használtautó-piacon is megjelennek.
[BANNER type="1"]
A vezető autós hirdetési portálon nem csupán a kínálat, hanem a kereslet alakulása is nyomon követhető. Az adatok szerint az érdeklődők közel kétharmada, 64 százaléka dízelautót keres, 33 százaléknyian benzinüzemű motorra szűrnek, miközben a hibrid és egyéb meghajtással továbbra is csak az érdeklődők 3 százaléka foglalkozik. (Az utóbbi adatok értékelésénél vegyük figyelembe azt is, hogy az autót keresőknek a harmada állít csupán be ilyen szűrőt, vagyis az autókeresés során az üzemanyagfajta messze nem kizárólagos szempont.) Pedig az kellene legyen, mert nem minden vásárlónál igaz az, hogy „takarékosabb, olcsóbban üzemeltethető egy dízel. A zömében rövid távokat autózók számára nem lesz az. Csak a bajok jönnek majd csőstül. A részecskeszűrővel, a befecskendező-rendszerrel, az optimális kenést sosem kapó turbóval, stb. Hogy még egy varázsszót említsünk, a modern dízelekben ott a kettős tömegű lendkerék is (ami ma már amúgy számos benzinesben is megtalálható), összességében tehát elmondható, hogy egy mai turbódízelnél sokkal több hibalehetőséggel, s potenciális javítási költségekkel lehet számolni, mint a hagyományos benzineseknél. Igaz ugyanakkor az is, hogy a legújabb benzinesek hasonló rizikót jelentenek már, mint a dízelek. Esetükben is közvetlen a befecskendezés, megvan a turbó, s a már említett kettős tömegű lendkerék is. Akkor miért ne legyen dízel? A vevők zöme jól láthatóan az olcsóbban tankolhatóságra szavaz.


A vevők harmada kifejezetten dízel autót keres. Hiába nőtte túl a hirdetettek körében a benzinesek számát a gázolajos kínálat, a teljes állománynak nem egész negyede dízel A vevők harmada kifejezetten dízel autót keres. Hiába nőtte túl a hirdetettek körében a benzinesek számát a gázolajos kínálat, a teljes állománynak nem egész negyede dízel

Ha azonban szélesebb körben vizsgálódunk, és a forgalomban lévő teljes hazai személygépkocsi-állományt vesszük górcső alá, gyorsan kiderül, hogy itt egyelőre semmi sem veszélyezteti a benzines autók dominanciáját. Bár részesedésük ebben a szélesebb körben is lassú csökkenést mutat, az utakon futó összes személyautónak továbbra is a háromnegyedét hajtja benzin. Ebbe a körbe tartozik ugyanis azoknak a kisebb teljesítményű, illetve tíz évnél idősebb autóknak a túlnyomó többsége, amelyeket tulajdonosaik jóval ritkábban használnak és cserélnek le, így nem jelennek meg a használtautó-piaci kínálatban. Az ábrából az is látható, hogy elenyésző az „egyéb meghajtású autók aránya, pedig ott az okosság, a hibridek és a villanyautók nem csak fogyasztásban, de megbízhatóságban, így üzemeltetési költségben is jelenetős javulást hoznak. A Használtautó.hu statisztikái szerint a kereslet már növekszik irántuk, már csak a fizetőképes vásárlóerőre van szükség terjedésükhöz, akár a most dominánssá vált dízelarány visszaszorításához.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.
RELATED ARTICLES

3 HOZZÁSZÓLÁS

Videók

- Hirdetés -spot_img

Most Popular