Már az import autók is egyre öregebbek

    2
    1
    Drasztikusan öregszik a hazai autópark, átlagosan több mint 15 éves járművek futnak a hazai utakon. De vajon mi áll a háttérben? Kevéssé meglepő módon az autópiac, amelynek nem épp kedvezőek a mutatói. Csökken az új autók piaca, ahogyan az import mutatói is kedvezőtlenek – hatodik hónapja apad a behozott autók száma, átlagéletkoruk pedig nő, így a hazai autóállomány további öregedésre van kárhoztatva. Míg 1990-ben csupán 9 év volt az autópark átlagéletkora, azóta több mint másfélszeresére emelkedett, persze nem töretlenül. A kilencvenes évek elején amellett, hogy az új autók egyre drágábbak lettek, a szabaddá tett import által özönlöttek Nyugat-Európa levetett autói az országba, aminek persze meg is lett az eredménye, az átlagéletkor emelkedése mellett az a vasszigor is, hogy előbb életkor, majd emissziós norma szerinti szűréssel lehetett csak autókat behozni, a vámot aztán az EU-csatlakozás után felváltotta a regisztrációs adó, ami 2012-ig még erőteljes féket jelentett az autóbehozatal számára. Az import alakulása persze csak az egyik tényező a park átlagéletkora kapcsán, a másik az újautó-eladások – gyengén – alakulása. Ha egyetlen új autóval sem bővül az autópark, akkor évente 1 évvel nő az állomány átlagéletkora, apadni pedig akkor tud, ha a minél több új autó forgalomba helyezése ellensúlyozni tudja a meglévő állomány korosodását. Az egyenletet tovább javíthatja, ha a legidősebbek kikerülnek, így egzakt szám, arány nem mondható annak kapcsán, hogy évente mennyi új autóra lenne szükség. [BANNER type="1"]

    Az 1990-ben 9 éves személyautó-átlagéletkor 2002-re 11,7 évre nőtt.

    Akkoriban azonban elkezdett hódítani az önerőmentes autóhitel, ami által 2007-ig lassú apadásba kezdett az átlagéletkor. A 2006-2007-es 10,3 éves adat állt legközelebb a rendszerváltáskor tapasztalthoz, ám a 2008-ban összeomlott autópiac által az addig tapasztalt fiatalodási trend megfordult, 2009-ben már 10,8, 2010-ben 11,3 éves átlagéletkor adódott, ami 2021-re 15 évre nőtt. Hiába kezdett ugyanis 2010-től magához térni az új autók eladása, 2012-ben módosult a regisztrációs adó és annak avulási táblája, ami kvázi szabad utat nyitott az idősebb használt autók importjának, így 2013-2018 között több használt, mint új autó került útjainkra. Sőt, a koronavírus ismét visszahúzta az újautó-eladásokat, így 2020 óta ismét több használt, mint új autót helyeznek forgalomba hazánkban. További probléma, hogy az import autók is egyre öregebbek. A 10 éve változatlan regisztrációs adó egyre inkább kedvez a koros, egyre elmaradottabb emissziójú autók importjának. Ma ugyanis az infláció és az emissziós normák fejlődése ellenére pontosan ugyanannyi regisztrációs adó fizetendő egy 10 éves, Euro4-es autóra, mint 2012-ben. Ráadásul míg szinte küszöbön van már az Euro7-es norma bevezetése, a hazai regisztrációs adó még ma sem tesz különbséget az Euro5-ös és az Euro6-os norma között, a kettőre úgy vonatkozik azonos regisztrációs tétel a magyarországi forgalomba helyezéskor, hogy az Euro5-ös dízelek egy részét már nem csak Nyugat-Európa egyes városaiba, a szmogriadó riasztási fokozatában Budapestre sem engedik be. [BANNER type="2"] Évek óta elmondható, hogy az importált autók zöme 10 év feletti, ami önmagában nem is lenne probléma, hiszen, ha hajszálnyit is, de ezek átlagéletkora rendre szerényebb, mint a hazai autóparké. Ugyanakkor nem csak a hazai autóállomány, az importált autók is öregedést mutatnak. A DATAHOUSE adatai szerint az idén (január-november között) behozott autóknak már a kétharmada 10 évnél idősebb volt, átlagos életkoruk pedig 13,1 évre nőtt, idén is ennyi, összevetésül a Használtautó.hu hirdetési állományának átlagéletkora még idén is csak 12,5 évre emelkedett. Ha az import olyan mértékű szabályzása, mint amilyet a kilencvenes évek végén, vagy a kétezres évek elején tapasztaltunk, nem is tűnik helyén valónak, az biztos, hogy a regisztrációs adónak mindenképp ösztönöznie kellene a modernebb emissziós normájú autók forgalomba helyezését. Ez egyelőre csöppet sincs így a 10 éve változatlan rendszerben. Kirívó példa, hogy egy hibrid autóra, legyen az a legmodernebb, legkisebb motoros, nálunk magasabb regisztrációs adó fizetendő, mint egy Euro5-ös, 1,4 literesnél kisebb hengerűrtartalmú benzines, vagy 1,5 literesnél kisebb dízel autóra.
    Előző cikkZéró emissziós kempingezésre hív a Mercedes EQT Marco Polo
    Következő cikk40 éves a dobozos autók etalonja, a Volkswagen Caddy
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    2 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Miért számit annyira az autók átlag életkora??
      Egy 10- 14 éves használtat még meg tud venni a magyar, nagy eséllyel karban is tudja tartani, mert nem olyan bonyolult technika mint a 1- 7 évesek.Nem km- t , nem életkort veszünk, hanem állapotot!! Még mindig jobb a 20- 30 éves szétrohadt roncs helyett egy 15 éves jó állapotú!!

    2. Egyrészt megbízhatóbbak lettek az autók, a közhiedelemmel ellentétben.
      Másrészt korábban a régebbi autót eladta a család és vettek egy újabbat, mostanában megtartják második, szaladgálós autónak.
      Harmadrészt az „új autó hitelre” konstrukcióba túl sokan belebuktak, így a régi, de kifizetett gépjárműnek nőtt a megbecsülése (a presztízse attól még nem, de a korábban pórul járt tulaj megbecsüli).