Megnyílt Kelet-Magyarország első vezetéstechnikai központja

    0
    1
    A jó pap holtig tanul – tartja a mondás, s ez az autóvezetésre is kifejezetten igaz. Nagyon jó lenne, ha minél többen eljutnának – lehetőleg zárosan a jogosítványszerzés után – vezetéstechnikai pályára, hogy biztonságos körülmények között tapasztalhassák meg, mit kell, mit lehet tenni vészhelyzetben, hogyan kerülhető az el, illetve mit tud jelenteni egy-egy kanyarban akár néhány kilométer/órás sebességkülönbség. Ezért óriási szó, hogy a mogyoródi, a Hungaroringen található, valamint a zsámbéki vezetéstechnikai központ után a héten Kelet-Magyarországon, Máriapócson is nyílt egy. [BANNER type="1"] Rabócsi Tibor, a RabócsiRing versenypályát üzemeltető társaság tulajdonosa az átadáson elmondta, az 1996-tól működő autó, motor, gokart és ralikrossz versenypálya a több mint 600 millió forint értékű, nagyrészt saját erőből finanszírozott beruházás keretében mintegy 20 ezer négyzetméter aszfaltterülettel bővült ki, amin helyet kapott a tanpálya is. A tréningeken részvevő sofőrök elsajátíthatják, hogyan kerüljenek el egy balesetet, miként kell reagálni magabiztosan egy nem várt szituációban, vagy mi a teendő akkor, ha vizes aszfalton hirtelen le kell fékezni az autót – magyarázta Rabócsi Tibor. A speciális, úgynevezett vízkilövő pályán mesterséges körülmények között csúszik az autó, a nagy bukótér miatt itt akár hetven-nyolcvan kilométeres óránkénti maximális sebességgel lehet biztonságosan közlekedni. Az aquatálcának hívott modulban a kocsi vízkiszorító képességét lehet tesztelni akár 130 kilométeres sebességgel, a Magyarországon is egyedülálló ütköző és boruló szimulátorban pedig biztonságos körülmények között tapasztalható meg egy ütközés és egy borulás, vagy ezek kombinációi. A meglévő versenypályához illeszkedő pályán emellett gyakorolni lehet a tolatást és a szlalomozást, a kis- és nagy sebességű kikerülési manővereket pedig a vízfalas modul segítségével is el lehet sajátítani – ismertette Rabócsi Tibor. A vezetéstechnikai tanpálya mellett kapott helyet egy kétszázötven négyzetméteres oktatóépület, ahol az elméleti vezetéstechnikai ismereteket és a biztonságos közlekedés alapjait tanulhatják meg a sofőrök.
    Forrás: MTI
    Előző cikkVolkswagen: jól áll a Tesla, de mi fogunk győzni
    Következő cikkMinden idők legkomolyabb Corollája: a csúcshibrid kombi
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.