hétfő, február 2, 2026
[uzemanyag_arak]
spot_img
KezdőlapMentőautót teszteltünk

Mentőautót teszteltünk

A Máltai Szeretetszolgálat friss beszerzésű mentőautóját első bevetése előtt próbálhattuk ki.




Idén március 1-én volt pontosan húsz éve, hogy megkezdte működését a Máltai Mentőszolgálat. Az Országos Mentőszolgálat riasztási rendszerébe tagozódó, a fővárosban, illetve annak környékén történő súlyos balesetekhez, szerencsétlenségekhez és segélykérésekhez vezényelt speciális mentőegységet hetente átlagosan 50-60 alkalommal riasztják. A szeretetszolgálatnál ellenszolgáltatás nélkül dolgozó önkéntes sofőrök, ápolók, orvosok és szekundánsok az elmúlt 20 évben mintegy 35 ezer esetet szolgáltak ki.





A Máltai Mentőszolgálat legújabb rohamkocsiját a szervezet huszadik évfordulójára rendezett díszünnepségen, a jövő héten adják majd át, ám mi már első bevetése előtt kipróbálhattuk. Noha az „új” gép kétségtelenül a hazai mentők legkorszerűbbje, nem vadonatúj, 4 évesen, közel 220 ezer kilométerrel tudta a szeretetszolgálat megvásárolni. A Németországból származó, nem csak ott készült, hanem eddig ott is használt Volkswagen Crafter különlegessége, hogy nem furgonból átalakított mentőautó, hanem a német Ambulanz Mobile csúcsmodellje, azaz egy gyárilag rohamkocsinak épített Delfis.






A Volkswagen Crafter alapú Delfis egyik ínyencsége a légrugós, szintszabályzós futómű, melynek köszönhetően nem a hordágyat kell benne liftezni: miközben az autó engedi le a farát, már húzható is kifelé a betegszállító epeda. A különleges felfüggesztés egyébként nem csak a ki-be pakoláshoz segítség, menet közben is kényelmesebb és biztonságosabb, mint a hagyományos acélrugós. A Delfis különlegessége továbbá, hogy hátsó, betegszállító része az egybefüggő belső műanyagburkolatának köszönhetően nagyon könnyen takarítható, nincsenek olyan sarkok, zeg-zugok, melyek az utólagosan átalakítottakhoz hasonlóan csak megbontással lennének tisztíthatók, egyébként pedig csak a szennyeződések gyűjtőpontjaként szolgálnának. A belső kialakítás további erénye annak biztonságossága, minden elem lekerekített, komoly zúzódás a mentőtérben ide-oda csapódva sem szerezhető, az esések elkerülését persze csaknem mindenhol könnyen megragadható kapaszkodók segítik. A hordágy rögzítése hosszanti irányban 20, keresztben 10 G gyorsulást bír, az izmos légkondicionáló hőmérséklete, a mentőtér világítása egyaránt könnyűszerrel, jól elérhető, nagy gombos irányítópulton keresztül kapcsolható hátulról.



A gyárilag látványos fényjelzőkkel és szirénákkal szerelt Delfis különálló akkumulátorokkal szolgálja az indítómotort és a többi elektromos rendszert, így nem fordulhat elő, hogy egy elhúzódó helyszíni mentés után nem indulna be az orrba épített, 2,5 literes, 136 lóerős TDI. Noha e mentő kapcsán üzemeltetési tapasztalatokkal még nemigen rendelkeznek a hazaiak, nem kerülhették el a kérdést: rendszerint hogyan bírják a mentők a hazai bevetéseket? Meglepő választ kaptunk, a gyárilag mentőkocsinak épített rohamkocsik (a Máltaiak eddig is ilyeneket használtak) az átlagosnál jóval strapabíróbbak. Futóműveik például egészen jól bírják a hazai utakat és inkább erőátviteli láncukkal szokott gond lenni, a váltók és a kuplungok meghibásodása előre kalkulálható, de a korábbi VW LT-nél a megrepedt motorblokk miatt a komplett hajtóegységet is egy bontottra kellett cserélni (újra nem volt pénz).





A hazai bevetések a forszírozottabb igénybevétel miatt a németnél komolyabb amortizációt jelentenek, azaz a négy éves, ma még egészen újszerűnek tűnő Crafter közelgő hazai üzembeállítása után az eddiginél gyorsabb öregedésre számíthat. A használtautó-kereskedők erre csak elismerően bólinthatnak, bizony, bizony, ezért is szokták javasolni az autóvásárlóknak, hogy külföldről sok esetben a hazaiaknál jobb állapotú használtak kaphatók.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek