Miként érhet 13 millió forintot egy használt Toyota Corolla?

    1
    1
    A világ legnagyobb példányszámban eladott autójának számító Toyota Corollából filléres és a mellékelt példa szerint igen drága használt példányok is léteznek. Továbbá persze a legújabb, tizenkettedik generációs, kétféle hibriddel és háromféle karosszériával is elérhető új Corolla is minden eddiginél drágább lehet egy csúcsverzióval, hiszen kombija például a kifutott Avensist is elég jól helyettesíti. A címben feltett kérdésre, hogy mégis miként érhet 13 millió forintot egy használt Corolla, a válasz az autó maga, amihez pedig nyilván meghatározó korábbi tulajdonosa. Fredric Aasbø nevét jól ismerik a driftsport rajongói: a norvég fiatalember Észak-Amerikától Ázsián át Skandináviáig bajnoki címet szerzett a gumipusztító sportágában, amelyet Formula Drift világbajnoki címével koronázott meg. Egész hivatásos pályafutását Toyoták volánja mögött töltötte, jelenleg egy GT86-ossal versenyez az Európa-bajnokságban. [BANNER type="1"] Magától értetődő, hogy egy világbajnok mindig a legtökéletesebb autóval vág neki az új szezonnak, ám amit Fredric Aasbø már kinőtt, az a világ driftversenyzőinek 99 százaléka számára továbbra is hatalmas szakmai kihívást, előrelépési lehetőséget jelent. Ezért amikor az autót építő Papadakis Racing úgy döntött, elárverezi az autót, ádáz küzdelem indult a norvég versenyző egykori társáért. A most árverésre került autó tehát messze nem matuzsálem, a 2017-es Formula Drift Pro bajnokság specifikációi szerint épült, orrában egy 2,7 literes, nitro-befecskendezéses turbómotor dolgozik. Az eredeti versenykivitelében több mint 1000 lóerős erőforrás 9000/percig forog, üzemanyag-ellátásáról hengerenként két befecskendező gondoskodik. A motor négyfokozatú kézi váltón, karbon kardántengelyen, valamint a negyedik generációs Toyota Suprából származó, zárt differenciálművön keresztül hajtja meg a hátsó tengelyt – ez az átalakítás önmagában legendává tette a Papadakis Racing nevét a szakmában. A hegesztett csővázhoz RS-R versenyfutómű kapcsolódik, a driftsportban elengedhetetlen, 65 fokos extrém bekormányzási szöggel. Az utastérben leszerelhető Sparco kormánykerék, a légzsákbotrányról elhíresült Takata versenyülése, valamint egyedi műszerpanel várja a pilótát. Vastag bukócsövek és beépített tűzoltó berendezés gondoskodik a biztonságról. Audiorendszer értelemszerűen nincs, annak a helyére szerelték be a motor indítására, az ablaktörlő működtetésére, valamint a kéjgáz-befecskendezés indítására szolgáló kapcsolókat. A tulajdonos Papadakis Racing semmit nem szerelt ki az autóból, sőt, a cserealkatrészeket és az extra kerekeket is adta hozzá. A kikiáltási árban természetesen a versenyzésre feljogosító tanúsítványok és papírok is benne foglaltattak. Az autó mindössze egy szezonban versenyzett, ezalatt igazoltan 200 kört tett meg, és az évad végére egyéni második helyezést, valamint konstruktőri bajnoki címet hozott a csapatnak. Az autó megfelel a 2019-es Formula Drift előírásoknak, így új tulajdonosa akár azonnal hozzáláthat a versenyzéshez – feltéve, persze, hogy eltávolítja a karosszériáról a csapat és a szponzorok matricázását, bár utóbbiak nyilván nem tiltakoznának az ingyen reklám kapcsán. Az autó végül 46 ezer 100 dollárért talált új gazdára – ez a körülbelül 13 millió forint. Ezért a gépért ez az összeg még akkor is jutányos ár, ha csupán kiállítási tárgynak szánja új tulajdonosa. Bízunk azonban abban, hogy a világ második legizgalmasabb Toyota Corollája keresztben száguldva töltheti majd hátralévő napjait. És hogy Fredric Aasbø egykori versenyautója miért nem a legizgalmasabb Corolla a világon? Egyszerű: ez a cím immár azt a 2019-es modellévi Corollát illeti, amelyet a Papadakis Racing tavaly ősszel, a legnagyobb titokban épített át hátsókerékhajtású driftautóvá. Az új generációs Corolla nagyobb torziós szilárdságú, mélyebb tömegközéppontú vázszerkezete a korábbinál is optimálisabb kiindulási alapot jelentett a bevált recept finomításával megépített versenyautóhoz.
    Előző cikkNem lehet abbahagyni! – Ford Mustang Bullitt
    Következő cikkTuningolt Lexus majdnem-kombi rendel
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás