Milyen az új, magyar Audi? Kipróbáltuk, mutatjuk!

Aki ült az utóbbi években alacsonyan felszerelt, alsóbb kategóriás Audiban – mondjuk egy új, fapados A3-ban, vagy egy előző generációs Q3 alapmodellben – az pontosan tudja, hogy távolodni kezdtek a klasszikus értelemben vett prémium kategóriától. Olcsó hatású műanyagok, hangos szél- és gördülési zaj, illetve semleges vezetési élmény volt a jussa annak, aki elérhető áron szeretett volna négy karikát. Az új, szintén Győrben készülő Audi Q3 azonban véget vet ennek a trendnek, mert bár alapáron is jóval drágább, de legalább tényleg hozza az elvárt színvonalat. Éppen ezért örültem, hogy a hazai menetpróbán nem egy végletekig extrázott, minden földi jóval megpakolt, kiállítási díszpéldány jutott nekem, hanem egy „céges fehér, szürke szövetbelsős, alapmotoros változat. Ez ugyanis konkrétan az a Q3, ami majd megjelenik a magyar utakon, ami alapján valóban megítélhetik a típust, illetve a márkát a magyarok. Ránézésre sem fájó egyébként, hogy nincs plafonig extrázva az autó, leginkább a viszonylag kicsi kerekek árulják el a mezitlábas felszereltséget. Az utastérben például kimondottan látványos az előrelépés. Az általam nemrég tesztelt S6 Avant e-tron, illetve a két Q6 e-tron kabinjához képest például egyenesen felüdülés az új Q3-ba átülni. Jól látszik, hogy az Audi hallgatott a visszajelzésekre, mert még alacsony felszereltség esetén is figyeltek az anyagokra. A ritkán tapogatott részeken sem a legolcsóbb, fröccsöntött műanyagot használták, illetve ahol mégis spórolni kellett, ott legalább érdekes textúrát adtak a borításnak, hogy jó érzés legyen megfogni. A két képernyő sajnos ezt a műszerfalat is leuralta, de ehhez lassan hozzászoknak az újautó-vásárlók. Szerencsére azonban rengeteg funkció kapott fizikai gombot, akár olyanok is, amelyek mostanában előszeretettel költöznek képernyőkre, mint például a világítás, a tükörállítás, a kipörgésgátló, a menetstabilizátor, és még sorolhatnám. És ha már a fizikai gomboknál tartunk, akkor nem szabad elmenni az Audi új indexkapcsolója mellett. Mert bár a marketing a kormány mögötti kezelőfelület egészét innovatív újdonságként kezeli, a jobb oldali váltókar valójában pontosan ugyanaz, mint rengeteg, más modellben, csak egy szép, új ruhába öltöztetve. A bal oldalra pillantva azonban a megszokott bajuszkapcsoló helyett egy komplett kezelőtömbön a funkciók ijesztő sokasága néz vissza a sofőrre. Szerencsére azonban ez csak a látszat, ugyanis az alapok terén, vagyis az index és a reflektor esetében minden pontosan úgy működik, ahogy bármilyen más autóban, a többi funkció pedig egytől egyig jól elkülöníthető helyet és mozdulatot kapott a karon. Mindent egyszer kell megtanulni, aztán odanézés nélkül kezelhető. Általában nem szoktam támogatni, ha egy gyártó az alapvető funkciók terén próbálja meg feltalálni a spanyol viaszt, de ez kimondottan jól sikerült. Maga a vezetési élmény is nagyon pozitív meglepetésként hatott. Az autót főként a hazai országutakon próbáltuk ki, és egyáltalán nem érződött, hogy egy kisebb platformos, ráadásul alacsonyan extrázott népautóban ülünk. A ballonosabb gumikor a Q3 kellemesen kimozogta a kátyúkat, miközben nagyobb sebességnél is stabil tudott maradni. Mindezt kényelmes, jól tartó, minden téren állítható, memóriás ülésekkel és minimális menetzajjal párosítva. A kellemes beszélgetés közepette, ha nem kellett volna kimondottan figyelnem arra, hogy milyen az autó, akkor észre sem vettem volna, hogy vezetek. Ez pedig a városi dugóban és a több ezer kilométeres utazások során is fontos szempont lehet. Ügyesen dolgoztak a különböző vezetéssegítők is, ezen a téren is sikerült már leszivárognia az alsóbb kategóriákba a megfelelő színvonalú, finoman és észrevétlenül dolgozó technikának, amit korábban csak a nagyobb, drágább modellek engedhettek meg maguknak. Így tehát az élmény nagyautós a térérzet, illetve a technikai színvonal terén is, miközben maga az autó még a városban is könnyen manőverezhető maradt a viszonylag kompakt méretei miatt. A külső méretek egyetlen kompromisszumát a hátsó lábtér jelenti: amíg a 488 literes csomagtartó már a néhány generációval ezelőtti A4 kombik használati értékét hozza, addig a második üléssorban egyértelműen megragadtunk az A3 szintjén. Mindez persze nem feltétlenül negatívum, hiszen 4 felnőtt így is elfér az autóban, a gyerekek pedig kimondottan kényelmesen terpeszkedhetnek. Ráadásul jutott ide is könyöklő, pohártartó, szellőző, külön klímazóna, áramforrás, illetve tárolóhelyek is, ami szintén évtizedek óta természetes egy A6-ban, ám egy kompakt crossoverben még manapság sem alap. A motortérben a Volkswagen Csoport 1,5 literes, 150 lóerős erőforrása található, TFSI elnevezéssel, hiszen ez egy Audi. A négyhengeres benzinmotor finoman jár, alacsony fordulatszám-tartományokban nyomatékos és néma, míg kellően leforgatva korrekt, autószerű hanggal pörög fel. A pedálok érzetével sincs probléma, gyorsan reagál a gázadásra, a fék könnyen adagolható, minden pontos és precíz. Bár az Audi szakemberei állították, hogy az igazi slágermodell majd a 2,0 literes benzines lesz, mert a vásárlók szeretnék az erősebb motort, szerintem teljesen felesleges kifizetni a nagyobb erőforrás felárát. Még az autópályán is dinamikusat tud lépni az alapmotor, országúton és városban pedig esélyem sem volt a határait feszegetni, ráadásul a kényelmes, csendes, nyugodt karaktere egyáltalán nem is kívánta a tiprást. Már a bemutatón is hatalmas feneket kerített ennek a modellnek az Audi, ami jelzésértékű is egyben. Amíg ugyanis a konkurensek szinte mindig fentről kezdik az építkezést, a legdrágább modellekre összpontosítanak, addig az Audi teljesen más utat választott. Persze, megeshet, hogy csak a Q3 volt jókor, jó helyen ahhoz, hogy a változás első fecskéje legyen, de közben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az új generációt már nem csak Győrben, hanem Ingolstadtban is el kell kezdeni gyártani, mert egyszerűen akkora a kereslet a modellre. Konkrétan a Q3 lett az Audi egyik legfontosabb típusa, még annak ellenére is, hogy az alapmodell hazai listaára is 16,8 millió felett keresendő. A márka, illetve összességében a prémium szegmens rajongójaként különösen fájt látni, hogy mi történik az utóbbi években az Audival. Nem az autók küllemét illetően, hiszen ízlésről vitázni felesleges, hanem azok minőségérzetét, stílusát, vezetési élményét elnézve. A Q3 a tökéletes bizonyíték arra, hogy nem a technikai alapokkal volt a probléma, hiszen jól bevált Volkswagen-építőkockákból dolgozik, ez a konkrét példány pedig annak ékes példája, hogy nem a nagyobb motortól, illetve nem is a méregdrága extrák cukormázától lesz egy jármű prémium, hanem attól az extra figyelemtől, amit a finomhangolásba tesznek a mérnökök. Persze, ezeket a munkaórákat meg kell fizetni, de azt gondolom, hogy az A4 egykori pozíciójára és presztízsére pályázó Q3 esetében, illetve a vezetési élményt is figyelembe véve teljesen reális összeget kér el érte az Audi a jelenlegi piacon.