Az apró hegymászó ilyen adottságokkal szinte bárhol elmegy
Hatalmas karriert nem futott be a Toyota iQ, a méretéhez képest viszonylag magas ár és a kompromisszumot követelő használhatóság kevés vásárló pénztárcáját nyitotta ki, pedig a zsúfolt városokba ideális választás a legkisebb Toyota. Az Egyesült Államokban is kínálták a típust, ám ott nem Toyota, hanem a kifejezetten fiataloknak szóló – időközben megszűnt – Scion márkanév alatt futott.
A falra is felmászik az iQ, olyannyira elöl vannak a kerekek, a lökhárítót nem kell félteni
[BANNER type="1"]
A terepjárást és az iQ-t nem szokás egy mondatban emlegetni, ám a kis méret és a rövid tengelytáv előnyt jelent az úttalan utakon, ha az megfelelő hasmagassággal társul. Az átalakított kisautó a Sciuki iQ 4×4 nevet kapta, ami a Scion és Suzuki keresztezéséből született. A bódé maradt Toyota (Scion), de a motor és a hajtás egy Suzuki Grand Vitarából érkezett. A lökettérfogat majdnem a duplájára nőtt, az 1,3 literes motor helyett egy 2,5 literes V6-os (155 LE) duruzsol az orrában. A Vitara alvázából rengeteget kellett vágni, hogy a három méter hosszú IQ passzoljon rá, illetve komoly munka volt a két autó elektromos rendszerét összehangolni. A futóműbe keményvonalas offroad alkatrészeket építettek be, így a Vitara alapú iQ további 7 centivel emelhető, a csillapítás állítható, a gumik pedig a legkeményebb terepen sem jönnek zavarba.
Az átalakítás óta 8 ezer kilométert futott az iQ 4×4, így a tartóssággal sincs gond
Az iQ előnye, hogy apró, így például egy erdős terepen is könnyen elfér a fák között, a rövid tengelytáv és a hatalmas emelés miatt olyan rámpaszöggel rendelkezik, ami szériagyártású terepjárók esetében is ritka. Az átalakítás még kifejezetten drága sem volt, az anyagköltség 2,5 millió forint körüli összegre rúgott, amiben benne van az iQ és a fél Vitara ára is.
