Mire figyeljünk külföldi használt autó vásárlásakor?

Miként arról tavaly írtunk, jelentősen csökkent az autók legfőbb honosítási összegének számító regisztrációs adó. Utóbbi következtében pedig egyáltalán nem meglepő, hogy az idei év elmúlt 4 hónapjában a tavalyi azonos időszaknak több mint duplájára nőtt a használt autók importja. Most, hogy a forint euróhoz viszonyított árfolyama az IMF-fel ugyan még csak kilátásba helyezett, de már megvalósulni látszó hiteltárgyalások kapcsán ismét tartósan 290 forint alá ment, még többek számára lehetnek csábítóak a külföldi autóárak.
Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy egy külföldi autó hazai bekerülési költsége messze nem csak a vételárából áll, így mielőtt valaki egyáltalán nézelődni kezd, netán véletlenül bukkan külföldön lévő autó hirdetésébe, érdemes kalkulálnia, hogy az autóra szánt összegből mennyit kell a vételáron túl mutatkozó egyéb tételekre tartalékolnia, illetve milyen utat kell végigjárnia ahhoz, hogy egy külföldön vonzó áron vásárolt autó a nevére kerüljön.
Akár komoly tétel, de akár ingyen is lehet a kiutazás. Ha autóval kell kimenni, akár csak Németországig, az oda-vissza útiköltség, mondjuk egy Frankfurt-környéki autó esetén – 8 literes fogyasztással – 80 ezer forintot közelíthet, külön tétel az autó hazahozatali költsége, ami viszont már semmiképp sem spórolható meg, s már önmagában is 40-50 ezer forintos kiadást jelenthet – 1000 kilométer körüli távolság és szerényebb, 7 literes fogyasztás esetén is. Több autóért, akár összefogással zarándokolva, az utazási költségek optimalizálhatók, például két autót is hazahúzó tréler bevetésével, ám úgy pedig a vásárlással kapcsolatos kényelmetlenségek lesznek jelentősebbek, már csak a lassabb tempó kapcsán is.
Egyszerre költséget növelő és macerát is jelentő tényező, hogy az EU területéről származó, tehát adómentesen behozható autókat a vásárlás szerinti országban először ki kell vonni a forgalomból, ott ideiglenes, kiviteli rendszámot kell hozzájuk vásárolni, majd itthon lehet őket ismételten forgalomba helyezni. Ehhez, ha ez EU területén az adott példány rendelkezett érvényes műszaki engedéllyel (ha rendszámmal, lábon jött, akkor nyilván), akkor csak 8000 forintos szemle szükséges, ellenkező esetben műszaki adatlapos vizsgát kell tenni a Nemzeti Közlekedési Hatóság egyik állomásán – melynek ára ma még 16 290 forint, ám hamarosan nőhet. A nem EGT tagországokból származó modellek esetében továbbá egyedi forgalomba helyezési engedélyt is kell igényelni 22 800 forintért, s eredetvizsga is fizetendő, mely 17-20 ezer forint közötti összeg. További előny az EGT országokból származó autók esetében, hogy amennyiben azt forgalomba helyezője külföldön vásárolta (azaz az ő neve szerepel a külföldön írt adásvételi szerződésben), a minden egyéb esetben fizetendő tulajdonszerzési illeték alól is mentesül, ám a mindenképp fizetendő költségek a forgalmi engedély és a törzskönyv 6-6 ezer forintos, valamint a rendszám 8500 forintos árával így is közel 40 ezer forintot tesznek ki. Ki- és hazautazással, még a külföldi költségek kalkulálása nélkül is alsó hangon 200 ezer forint egy külföldi autó honosítása, s a leghúzósabb tétel még hátravan!
[BANNER type="1"]
Bár a legfőbb honosítási költségnek továbbra is egyértelműen a regisztrációs adó számít a január 1-jétől csökkentett díjakkal, s tavaly ősztől módosított avultatási táblával (motorméret, környezetvédelmi besorolás és életkor alapján) kalkulálandó (kalkulátor a Használtautó.hu, Hasznos menüpontjában is található). Két hónapos kor után már az eredeti összegnek csak 94 százaléka, 7-12 hónapos modellnél már csak 80, 15 év felettinél pedig csak 10 százaléka fizetendő. Elvi lehetőség van egyedi hatósági (regisztrációs) adó megállapítására, mely a szombathelyi, a tatabányai és a békéscsabai Vám és Pénzügyőri Hivataloknál lehetséges, helyszíni szemléhez kötött. Díját – 45 000 forintot – előre kell fizetni, melyből 30 000 forint a szakhatósági eljárás díja, mely visszajár az esetben, ha az indítványt a hatóság jóváhagyja és elismeri, hogy valóban az általánosnál nagyobb az értékcsökkenés az adott járműnél. Körülményessége miatt az utóbbi eljárást csak nagyon kevesen választják, s a dörzsölt kereskedők azzal is tisztában vannak, hogy a regisztrációs adó szempontjából hiába számít használtnak egy autó 2 hónapos kortól, áfa szempontjából 6 hónap vagy 6 ezer kilométer a határ, ami után már használt egy jármű. Addig a cégesekhez hasonlóan a magánvásárló is nettó áron kell külföldön megvegye, s az EU legjelentősebb, 27 százalékos áfáját kell befizesse itthon.
Noha 2007. január 1-jétől nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy milyen autó hozható be, illetve helyezhető üzembe (megfelelő papírokkal, illetve az esetben, ha az megfelel a forgalomba helyezett járművekre vonatkozó közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek), a legsúlyosabb mértékben emisszió szerint differenciált regisztrációs adó és a járulékos költségek miatt erősen meg kell gondolni, hogy milyen autóért érdemes külföldre indulni. Leginkább olyanért, ami itthon hiánycikk. Ilyen lehet ma gyakorlatilag minden 5 évnél fiatalabb modell, hiszen az új autók forgalomba helyezése itthon 2007 óta hanyatlik, 2008 óta zuhan, s csak idén kezd magára találni.
Fontos tanács, hogy egyetlen autóért külföldre indulni komoly bátorság, érdemesebb a környékbeli kedvező ajánlatokat is összegyűjteni, s a hirdetett autókat a márkák központi adatbázisaiból szervizmúltjukkal, de akár gyári felszereléseikkel is leellenőrizni. Aki mindezt megteszi, az, ha olcsóbban a járulékos költségek miatt nem is feltétlenül vásárolhat, de legalább talán a hazaiaknál jobb vételre lelhet, ám első körben érdemesebb itthon nézelődni. Ha pedig külföldre utazás és külföldi vásárlás mellett dönt a vásárló, érdemes kiutazás előtt megpróbálni minél több információt begyűjteni az autóról, lehetőség szerint szerviztörténetét lekérdezni, szervizkönyvéről másolatot kérni. Kiutazás előtt érdemes több ajánlatot is összegyűjteni, olyanokat, amelyek még egy-egy javítandó tétellel kalkulálva is a hazaiaknál kedvezőbb végösszeget eredményezhetnek – hívja fel a figyelmet Szemes Árpád, a Használtautó.hu ügyvezetője.
Hogy milyen autót érheti meg külföldről behozni, az minden esetben az adott modell hazai és külföldi árainak vizsgálatával dönthető el, de sokszor, sokan érvelnek a külföldi példányok jobb állapotával is. A Használtautó.hu csapata egy-egy népszerű kisautó, kompakt és felső középkategóriás esetén nézte meg a hazai és a külföldi átlagárakat. A példákból kiderül, hogy a tömegmodellek nyomott hazai áraival a külföldi piacok nehezen tudnak versenyezni, ám drágább modelleknél komoly hasznot hozhat a külföldről vásárlás. Utóbbiak akár túlzottan csábító ajánlatok is lehetnek, arra mindenképp ügyelni kell, hogy egy részük visszaélés is lehet, így felelőtlenség előre pénzt adni valakinek azért, hogy ő intézze a macerás behozatalt. Aki viszont kellően óvatos, valóban takaríthat meg pénzt a külföldről vásárlással – már amennyiben saját munkaidejét nem számolja. Ha pedig már itthon vásárol külföldről származó autót, rendszerint nem kap komoly árengedményt – hiszen miért is kapna? – az itthon forgalomba helyezettekhez mérten.