hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapMit tegyünk, ha defektet kapunk?

Mit tegyünk, ha defektet kapunk?

Egyre több autóból marad ki a pótkerék a tömegcsökkentés és a csomagtérnövelés érdekében. De mi van akkor, ha defektet kapunk? Pláne távol?




Defektet kapni mindig és mindenhol kellemetlen, de különösképp akkor az, ha épp a nyaraláskor, otthonunktól távol, teli csomagtérrel ér minket a baj. Ezért is fontos, hogy utazás előtt átnézzük, akár egy gumisnál átnézessük abroncsainkat. Simán lehet, hogy van olyan apró sérülés, befúródott csavar, amivel a városban, rövidebb távokon és kisebb sebességnél még elvolt az autó, de hosszabb úton, nagyobb tempónál, hőségben már galibát okozna.



Ha defektet kapunk, első dolgunk kell legyen a felismerés után a megállás! Felnin nem érdemes továbbgurulni, az és az abroncs is sérülhet. Fontos, hogy lakott területen kívül sötétedés után, illetve korlátozott fényviszonyok esetén csakis láthatósági mellényben szabad kiszállni az autóból. Nappal is ajánlott persze azt felvenni. Alap, hogy kapcsoljuk be az vészvillogót, de az nem helyettesíti a kötelezően és az adott úton megengedett tempóhoz mérten féktávon kívül elhelyezendő elakadásjelző háromszöget. A 112-es számot hívva mindenhol érdemes bejelenteni, hogy defektet kaptunk. Elsőre talán fölöslegesnek tűnik, de autópályán simán számíthatunk arra, hogy autónkat körbebólyázzák a biztonságunk érdekében.



Utóbbiért persze magunknak is tenni kell: az utasok is szálljanak ki az autóból – lehetőleg szintén láthatósági mellényben, és ha tudnak, menjenek távol az úttesttől. Ha ez megvan, elkezdhetjük felmérni a kárt. Könnyebb helyzetben vagyunk, ha autónkban van legalább szükségpótkerék. Utóbbi nem az igazi persze, de legalább biztosan megadja a továbbhaladás lehetőségét.

Amennyiben a hajtott tengelyen lévő kerék kapott defektet, akkor dupla szerelés vár ránk, oda ugyanis a differenciálmű gyötrésének elkerülése érdekében nem rakhatunk a másik oldalon lévőnél kisebb kereket.


[BANNER type="1"]



Még rosszabb helyzetben vagyunk, amennyiben autónk egyáltalán nem rendelkezik pótkerékkel, csak defektjavító szettel. Ezzel – ahogyan a gumikukaccal is – csakis a futófelületen lévő, nem túl nagy sérülések javíthatók. Amennyiben az abroncs oldalfala szakad, ami persze legkevésbé autópályán fog, hanem sokkal inkább városi manőverezéskor, akár parkoláskor, kátyúban, vagy akár egy hegyi úton a kiépítetlen útpadkára félrehúzódva, akkor bizony az abroncs sem a helyszínen, sem máshol nem javítható. Ilyen esetben marad az assistance hívása, de felgyorsíthatjuk a javítást, ha akár külföldön magunk keresünk mobil gumijavítót, vagy a közelben lévő gumist, aki hajlandó a helyszínre kiszállni.



Egyre több a csakis defektjavítóval szerelt autó, ezért egyre több az ilyen, azonnali javításra specializálódott vállalkozó, a Google mindenhol segítségünkre lesz. Áraikkal mindenképp olcsóbbak, mintha az egész autót szállíttatnánk szervizbe. Van gumis, aki a defektes autóhoz viszi az új abroncsot, és furgonjában ott szereli azt fel, van olyan, aki az autó típusát megkérdezve pótkereket visz a helyszínre, majd műhelyébe várja az új gumi felszerelésére az autóst. Fontos, hogy tengelyenként teljesen (típusukkal, mintázatukkal) azonos abroncsokat kell használni – a józan ész és a KRESZ előírásai szerint is, ezért aztán sok esetben először pótkerék kell az autóra kerüljön. Új autót vásárolva mindenképp ajánlott a saját pótkerék megrendelése, ha az egyáltalán elérhető az adott típushoz, néhány esetben sajnos már lehetőség sincs kérni azt. Ezért mondta a napokban egy idős gyermekorvos ismerősöm, hogy következő életében talán gumisnak menne, hiszen úton-útfélen egyre több az orvosolni való abroncs.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

8 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Menet közben kapott defekt esetén a gumi valószínűleg tönkremegy, mire megállunk,
    ha van és használjuk a guminyomásmérőt, megmenthetjük a gumit.
    Nekem is mobil gumis segített, ami nem volt olcsó, de a tréler drágább lett volna, és akkor a családnak még taxit is kell hívni!

  2. Én azt nem értem, miért nem lehet hajtott kerékre tenni a mankókereket?
    Máshol is olvastam már hasonlót, szerintem hülyeség. Attól, hogy más méret, azért gondolom a külső átmérő megegyezik?
    Nekem nem volt ilyenem, de pl. nincs külön téli, meg nyári pótkerekem, de a külső átmérő akkor is egyezik, ha az egyik 15-ös, a másik meg 16-os felnire megy. (Most lehet hogy nem pontos, de nekem a 16/65-ös gumi akkora (kívül), mint a 17/55-ös)

  3. Egy nem elhanyagolható apróság kimaradt:
    A pótkerék is legyen használható! Ha be van rohadva a leszorító/felfogató csavar, vagy sok éve senki nem ellenőrizte a nyomását és lapos, sajnos pótkerékkel sem leszünk előrébb.

    Erősen ajánlott az emelő és kerékkulcs ellenőrzése is, mert enélkül valakit kerteni kell (hétvégén és/vagy vidéken a google se nagyon fog segíteni).

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek