Mit tegyünk, mit ne tegyünk, ha világít a TPMS jelzés?

[BANNER type="1"] A TPMS, azaz a guminyomás-szenzor már 2014 novembere óta kötelező felszerelés az Európai Unióban forgalomba helyezett modellekben, de az elmúlt 10 évben már elég sok autóba belekerült. Maga a rendszer már a kilencvenes években, egy időben a defektmentes abroncsokkal megjelent, hiszen esetükben is tudni kell arról, hogy gond van a gumival, túl fog hevülni, nem mehetünk vele gyorsan. A rendszer terjedése az ezredforduló után indult meg, például a Renault Laguna II-ben és számos prémiummodellben is, a BMW már 2007-től defekttűrő abroncsokkal és TPMS-sel szerelte autóit. Így aztán már szép számú, a garanciális idejéből kifutott modellben megtalálható, a kerekekbe épített (direkt) szenzorokat pedig nem ritkán cserélni, javítani kell, ugyanis mint minden, az adott modellbe beszerelt biztonsági rendszer, ez is mindig működőképes kell legyen. Ha már megjelent a direkt szenzor, meg kell említeni az indirektet is, ami az ABS jeleiből olvassa ki, ha változik a kerék gördülése, átmérője. A TPMS szenzor jelzése sokak szerint nem hiba, egyesek szerint nem kell vele foglalkozni, pedig dehogynem. Persze helyén kell kezelni, ha kigyullad a lámpa a műszerfalon. Narancssárga jelzésről van szó, ami azt jelenti, hogy nem azonnal megállásra szólít fel, csak figyelemfelhívás. Arra utal, hogy probléma van a keréknyomással. Hogy mekkora, azt a kigyulladó abroncs piktogram még nem árulja el, a jobb autók persze tizedes pontossággal, kerekenként jelzik a nyomást. Teljesen normális, hogy hideg levegőben, vagy kemény, autópályás hajtás során, az abroncs melegedésével változik a keréknyomás, a modernebb rendszerek ezt egyébként az egyéb szenzorok által korrigálják. Ha a jelzés felvillan, nem kell kétségbe esni és autópályán például azonnal megállni a vészsávban, hogy ellenőrizzük az abroncsokat. Ha az autó kormányzása nem utal defektre, nem húz félre, akkor nyugodtan elmehetünk az első benzinkútig, ha nagyon aggódunk az első pihenőhelyig, letérőig haladjunk, akár csak visszafogott tempóval, de autópályán tényleg csak vész esetén álljunk meg! [BANNER type="2"] Egy-egy hűvösebb reggelen is gond nélkül bejelezhet a szenzor, ha a gumik az indulás előtt amúgy is megejtendő szemrevételezés szerint rendben vannak, ilyenkor is elég az első adandó lehetőségnél ellenőrizni a keréknyomást, szükség szerint azt az 1-2 tizedet belefújni, ami a hőmérséklet-különbségből is adódóan is hiányozhat. Ha az abroncsban (hideg levegő mellett) alacsony a nyomás, fújjunk bele bátran, egy felhevült abroncsból viszont nem érdemes kiengedni az egy-két tizednyi túlnyomást, hiszen az az abroncs lehűlése után épp hiányozni fog. Fontos, hogy ha (hiteles) mérővel beállítottuk az abroncsnyomást, utána azt szükség szerint ismertessük fel az autóval. Erre főként az indirekt szenzoros, például a kerekek átfordulási idejéből kalkuláló rendszereknél van szükség, de sok esetben a direkt (például a szelepbe épített szenzoros) rendszereknek is szükségük van az inicializálásra, azaz a helyes nyomás felismertetésére. Egy biztos: a guminyomás szenzor lámpája ugyanúgy nem világíthat az autóban, mint például a légzsákoké vagy a blokkolásgátlóé, vagy bármilyen egyéb rendszeré. Ha az abroncsnyomás beállítása és az utána következő, a kezelési kézikönyvben részletezett lépések után sem alszik el a TPMS kontroll-lámpája, akkor bizony előfordulhat, hogy a rendszerrel van gond. A nagyobb gumisok már jó ideje foglalkoznak javításukkal és cseréjükkel. Ha hibás a rendszer, azt nem csupán azért érdemes orvosoltatni, mert a műszaki vizsgán ennek hibájával sem mehet át az autó, hanem azért is, mert a helyes guminyomás, amit a TPMS-sel biztosan tartunk, a biztonságot, a gumiabroncs hosszabb élettartamát és a szerényebb üzemanyagfogyasztást is segíti, persze messze nem szavatolja, ezekhez mind-mind szükséges a helyes vezetési stílus, na meg sokszor a szerencse is.