kedd, február 3, 2026
spot_img
KezdőlapMosoly rá, vigyor benne - ilyen a Mini Cabrio

Mosoly rá, vigyor benne – ilyen a Mini Cabrio

A Mini egyik legfontosabb jellemzője a gokartos futómű, a gokartnak pedig nincs teteje. Így lehet a legjobb Mini a már 4. generációs Cabrio.




Több mint két éve már, hogy megérkezett az azóta a BMW 2-es Active/Gran Tourert, majd az X1-est is hordozó UKL platformon az aktuális Mini, aztán jött belőle fél évvel később ötajtós is, tavaly ősszel befutott a legnagyobb Mini, a Clubman, most pedig a legtöbb örömöt adó, a Cabrio.


Mini Cabrio, 2016 - méretek















Hosszúság [mm] Szélesség [mm] Magasság [mm] Tengelytáv [mm] Csomagtér [l]
3821 1727 1415 2495 160/215



Elődjénél 2 mm híján 10 centivel hosszabb, tengelytávja 2,8 centivel, szélessége 4,4 centivel toldott, magassága mindössze 1 milliméterrel gyarapodott az eddigi legnagyobb példányszámban gyártott Mini Cabriónak számító elődhöz mérten. 2009 és 2015 között 165 700 példány készült a harmadik generációs Mini Cabrióból, míg a másodikból 2004-2009 között „csupán 164 ezer. Az igazi ritkaság pedig az első, 1993-1996 között gyártott Mini Cooper Cabrio a maga 1081 példányos szériájával.





Az viszont nem lehet vitás, hogy a negyedik szériás a lehető legjobb Mini Cabrio. Szigorúan csak négyüléses, de növelt méreteivel négy felnőttnek az eddigiek közül a legtöbb, már akár hátul is elegendőnek nevezhető helyet adó. Fontos lehet, hogy Isofix gyerekülés-rögzítő nem csak a hátsó helyekhez, hanem az első utasülésre is került, az utasoldali légzsák természetesen kikapcsolható. Még fontosabb, hogy az első ülések felettébb kényelmesek, többféle bőrkárpittal, akár változtatható laphosszúsággal is kérhetők. Az új műszerfal központi eleme a minden eddiginél nagyobb, digitális kijelzős „tányér, a kapcsolók a jól megszokott retrós billentyűk, a sofőr előtti műszerblokkon túl pedig már head-up display is mutathatja a tempót, illetve a navigáció utasításait.



Nem mellékes, hogy a csomagtér 25%-kal nőtt, a tetőt lenyitva is 160 literes, azt a helyére rakva pedig 215 literes. Csukott tetővel egy Easy Load funkcióval emelhetjük meg a csomagtérre is rázáródó vászontetőt. Ez legalább olyan praktikus, mint az, hogy a tetőmozgatás immár teljes egészében gombnyomásra megy. Mindössze 18 másodperc az átalakulás ideje, nem mellesleg 30 km/órás tempóig menet közben is indítható.

Mini Cabrio, 2016 - adatok




















































































Cooper Cooper S JCW Cooper D Cooper SD
Hengerűrtartalom [cm3] 1499 1998 1496 1995
Hengerek/szelepek száma 3/12 4/16 3/12 4/16
Váltófajta/-fokozat kézi/6 (automata/6) automata/6
Teljesítmény [LE (1/min)] 136 (4400) 192 (5000-6500) 231 (5200-6000) 116 (4000) 170 (4000)
Nyomaték [Nm (1/min)] 220 (1250) 280 (1250-4000) 320 (1250-4800) 270 (1750-2250) 360 (1500-2750)
Gyorsulás 0-100 km/h 8,8 (8,7) 7,2 (7,1) 6,6 (6,5) 9,9 7,7
Végsebesség [km/h] 208 (206) 230 (228) 242 (240) 195 218
Fogyasztás – vegyes 4,9 (5,1) 6,0 (5,6) 6,5 (5,9) 3,8 (3,9) 4,3
CO2-kibocsátás [g/km] 114 (119) 139 (131) 152 (138) 100 (104) 113
Alapár [Ft] 6 909 000 8 172 000 9 797 000 7 513 000 9 091 000

[BANNER type="1"]
A Mini Cabrio összesen ötféle motorváltozattal rendelhető. Az alap Cooper és a Cooper D dízel egyaránt 1,5 literes és háromhengeres, a többi kétliteres, négyhengeres; kivétel nélkül kettős megfúvású, TwinPower turbósak. Egy rövid körre volt szerencsém a Cooperhez, a háromhengeresség egyáltalán nem érezhető, a 136 lóerős teljesítmény pedig elegendő, de azért a fejünk nem fog leesni gyorsításkor, pedig a próbált automata váltóssal mindössze 8,7 másodperc a 100 km/órás szintidő.

Automata váltó mindegyik Mini Cabrióhoz van, az erősebbik dízel nincs is mással.

A Cooper S már 192 lóerős, a Cooper D 116, a Cooper SD 170. A paletta csúcsa pedig a JCW, azaz John Cooper Works verzió. A John Cooper nevével fémjelzett széria ma már a Mini kínálat legfontosabb része lett. Itt sem okoz csalódást. A 231 lóerős, 5200-6000 1/perc fordulat között konstans teljesítmény és a 320 Nm, 1250-4800 1/perc közötti nyomaték meghatározó. Itt már tényleg meggyőző a menetdinamika, automata váltóval mindössze 6,5 másodperc a 100 km/órára gyorsulás, a Mini Mode kapcsolót Sportba tolva pedig mesés durrogásokat kapunk a kipufogóból. A vegyes fogyasztási érték közben mindössze 5,9 l/100 km, ami persze vicc, de az is szép, hogy a sok-sok izmos gyorsítással tarkított menetpróbán is 9,7 l/100 km volt csupán a 2,0 literes turbómotor étvágya.






Négyüléses kabrióban ennél nagyobb, közvetlenebb vezetési élményt nemigen kaphatunk. A természetesen gokartos (elöl MacPherson, hátul multilink) futómű ráadásul a 18 colos kerekekkel is egészen korrektül tompítja az úthibákat (a lengéscsillapítók alapáron is elektronikusan szabályozottak). Ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy kell-e 231 lóerős teljesítmény egy Cabrióba. Főként úgy, hogy a Mini elöl hajt. Ha valaki nemmel válaszol, de mégis JCW-s külsőre vágyik, immár JCW optikai csomagot is rendelhet, akár a háromajtósban imádott háromhengeres dízelhez is. Továbbá akár brit zászlót mutató Mini Yours vászontetőt, holttérfigyelőt vagy távolságtartós tempomatot is. A műszaki adatokhoz hasonlóan táblázatunkban látható árak persze nem szerények, és azok még csak az alapok, opciók nélkül. A Mini azonban tud valami egészen különlegeset: úgy ad prémiumvilágot, hogy közben mindenki imádja. Csak mosolyogni lehet rá, aki vezeti, az pedig jellemzően vigyorog.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek