Ősszel a csúszós utak, a korlátozott látási körülmények, nyáron a hőség, tavasszal a fáradtság, télen pedig a hó és a jég jelentenek átlag feletti baleseti kockázatot. A statisztikák szerint mégis az ősz a leginkább veszélyes
A Genertel előző négy évet felölelő adatsorából kiolvasható, hogy az autósok októberben és novemberben szenvedik el a legtöbb töréskárt: ilyenkor az éves átlaghoz képest 17-18 százalékkal több autóbaleset adódik. A téma kapcsán megkérdezett autósok több mint 40 százaléka casco-szerződés híján saját zsebből volt kénytelen rendezni a kárát, ami akkor is megterhelő tétel, ha a Genertel statisztikái szerint a töréskárok több mint fele nem haladja meg a 200 ezer forintot.
A Genertel, az előző négy évet felölelő statisztikája szerint a második félévben jelentősen több a baleset, mint az elsőben. Csúcstartó az október és a november
A havi adatsorból jól látszik, hogy – bár a téli hónapokban gyakran az őszi időjárásnál is kedvezőtlenebb körülményekkel találkozhatnak az autósok – a legveszélyesebbnek az őszi hónapok számítanak, amikor sokan még nem készítik fel autójukat a hideg hónapokra (például téli gumival, amiből nem mellesleg tőlünk hamarosan egy teljes garnitúrát lehet majd nyerni), emellett vezetési stílusukat sem igazítják a megváltozott körülményekhez.
[BANNER type="1"]
A káreseményeket tekintve a vizes, esetenként jeges úton megnövekedő fékút (ennek kapcsán érdemes megnézni gumitesztünk eredményeit), a ködös időben mind jellemzőbb nem megfelelő követési távolság, illetve a nyomasztó időjárás okozta nagyobb dekoncentráció okoz bajt. Egyes kutatások kiemelik, hogy a sötétben vezetés jelentősen csökkenti az éberséget: két-három óra vezetés ilyen körülmények között 0,8 ezrelékes véralkoholszinttel megegyező élettani hatással jár. De sötétben még tökéletesen éber állapotban is jóval később lehet észrevenni az úttesten lévő gyalogost vagy kerékpárost, illetve váratlan akadályt (kátyú, vad, egyéb idegen tárgy).
Milyen balesetektől tartanak az autósok?
A Genertel által megkérdezett autósok 38 százaléka leginkább más közlekedők szabálytalanságától tart, de a váratlan útakadályok (33%) és az autó elé kerülő személyek (16%) által képviselt veszélyt is sokan megemlítették, mint olyan baleseti tényezőt, amelytől legjobban tartanak. A saját pillanatnyi figyelmetlenséget csak minden tízedik autós választotta ennél a kérdésnél, pedig a valóságban – még ha ez utólag nehezen kideríthető is – ez a tényező becslések szerint csaknem minden ötödik balesetben szerepet játszik.
A sofőrök leginkább a többi autós hibájából adódó balesetektől tartanak
Mennyire gyakoriak a balesetek?
A megkérdezett autósok 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy öt éven belül elszenvedett valamilyen balesetet az autójával. Ezeknek éppen a fele volt olyan, amit más autó szabálytalansága okozott, ebben az esetben a másik résztvevő fél kötelező biztosítása térítette a kárt.
Mennyibe kerülnek a balesetek?
Elgondolkodtató, hogy a saját hibás károknak a túlnyomó részét (82 százalék) biztosítás híján saját zsebből kellett kifizetni, ami még abban az esetben is nagy teher lehet, ha a Genertel statisztikái szerint a gépjármű-töréskároknak az 53 százaléka nem haladja meg a 200 ezer forintot. A fennmaradó 18 százalékot a teljes körű casco, illetve minicasco biztosítás térítette.
Logikus, hogy az esetek felét kötelező biztosításra rendezik, a másik fél azonban ritkán rendelkezik az ő kárát fedező casco biztosítással
Ez az arány annak fényében különösen alacsony, hogy az ütközéses esetek nagy részében akár egy limitált összegű térítést nyújtó, havi ezer forint körüli díj ellenében elérhető termék is teljes kártérítést nyújthatna. Ezt a terméket hívják mini-cascónak, s az egyébként teljes körű casco esetén a nagyobb károknál is segít: azzal együtt önrészmentes védelmet ad, azaz költségmentessé teszi a balesetet.
