Műanyagoktól függetlenedik a Toyota, legalábbis a gyártásban

    0
    1
    A Toyota pontosan négy évvel ezelőtt, 2015 októberében hirdette meg Környezetvédelmi Kihívás 2050 elnevezésű programját. Ennek keretében – egyéb célkitűzések mellett – teljesen szénsemlegessé kívánják tenni a vállalat autógyártó tevékenységeit, valamint minimálisra szeretnék visszaszorítani a gyártás során felhasznált víz mennyiségét. A kihívásban az újrahasznosításnak is kiemelt szerep jut – ugyanakkor az újrahasznosításnál mindig egyszerűbb, takarékosabb és hatékonyabb, ha egy szennyező anyagot eleve fel sem használunk, hanem teljesen kizárjuk a gyártási folyamatból. Ezért döntött úgy a Toyota Kirloskar Motor (TKM), a cég 1999-ben alapított indiai leányvállalata, amely 6500 embernek ad munkát, éves gyártókapacitása pedig eléri a 310 ezer darabot, hogy a termelés minden fázisából száműzi a műanyagokat. A TKM 2018 júniusában indította útjára a programot, és a dolgozók aktív bevonásának köszönhetően mindössze egyetlen év alatt 45 százalékkal tudták csökkenteni a vállalat műanyag lábnyomát. Emellett az alkatrészüzletágban is folyamatban van a műanyag csomagolóanyagok kiváltása, a papír és vászon alapú, alternatív csomagolások bevezetése, 2020 januárjától pedig a beszállítók körében is útnak indítják a műanyag-mentesítési programot. „A Toyota Környezetvédelmi Kihívás 2050 programjával összhangban korlátozzuk az egyszer használatos műanyagok alkalmazását, proaktív módon vezettük be ezeket a kezdeményezéseket” – nyilatkozta Josimura Maszazaku, a TKM ügyvezető igazgatója. Nem véletlenül esett a műanyagra a TKM választása. A Világbank adatai szerint aggasztó mértékben nő az emberi társadalom hulladéktermelése: jelenleg évente 2,01 milliárd tonna szemetet állítunk elő évente, 2050-re azonban ez az érték eléri a 3,4 milliárd tonnát. Ráadásul ennek csaknem egynegyede (23%) ebben a térségben, a kelet-ázsiai és csendes-óceáni régióban keletkezik majd, miközben Dél-Ázsia megkétszerezi a maga hulladéktermelését. [BANNER type="1"] A tervek szerint az öt év alatt globális szintre kiterjesztett akcióterv keretében máris sikeresen csökkentette hulladékkibocsátását az indiai gyár: a gyártási folyamat során keletkező hulladéknak jelenleg nem kevesebb mint 96 százalékát hasznosítják újra. A gyárban évente keletkező, mintegy hatmillió tonna bio-iszap kétharmadát például egyszerű trágyagiliszták segítségével alakítják át szabadon felhasználható trágyává: ennek köszönhetően évente 18 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátásával terheli a környezetet az üzem működése.
    Forrás: Smarter Media
    Előző cikkTöltés van? Volvo V60 T8 teszt
    Következő cikkIsmétlés: szerdán is csak a gázolaj ára csökken
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.