kedd, február 3, 2026
spot_img
KezdőlapNapi 700 feletti gyorshajtás, évi közel 9 milliárd bírság

Napi 700 feletti gyorshajtás, évi közel 9 milliárd bírság

Tavaly még nem is egész évben üzemeltek a VÉDA-rendszer intelligens szupertraffipaxjai, ám napi 700 feletti gyorshajtást regisztrálva csaknem egymilliárd forinttal nőtt a kiszabott bírságok összege.




Bár a tavalyi évben sem a személysérüléses, sem a halálos közúti balesetek száma nem csökkent, a rendőrség számára biztosan sikeres volt az áprilisban elindított országos VÉDA-rendszer, ami az ország 132 pontján elhelyezett 365 fix telepítésű kamerával az év 365 napján, éjjel-nappal ellenőrzi a közlekedést. Ehhez kapcsolódik még 160 mobil kamera is. Az új szupertraffipaxok nem csupán a gyorshajtást regisztrálják, kiszúrják a lejárt műszaki vizsgával közlekedőket, valamint persze a kőrözés alatt álló autókat is. Figyelik továbbá a behajtási tilalmak megszegését, a kötelező haladási irány betartását, illetve a záróvonal átlépését vagy jelzőlámpák előírásainak betartását, a leállósáv vagy a buszsáv használatát is. Amennyiben szabályszegést észlelnek, automatikusan küldik a feljelentést, azaz áttételesen a bírságról szóló csekket is. [BANNER type="1"]



A fentiek alapján nem meglepő, hogy tavaly minden eddiginél több, összesen közel kilencmilliárd forint bírságot szabott ki a rendőrség a gyorshajtókra Magyarországon – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Magyar Idők megkeresésére adott tájékoztatásából. A gyorshajtásokért kiosztott bírságok már 2015-ben is növekedtek, akkor félmilliárd forinttal. Az ORFK tájékoztatása szerint az év valamennyi napján több mint 700 gyorshajtást regisztrálnak és szankcionálnak a rendőrök.



Annak kapcsán, hogy a bírságnövelésen túl hatékonynak nevezhető-e a VÉDA-rendszer, a rendőrség válasza a következő: csak két-három év elteltével lehet majd levonni a következtetést, hogy ezek az eszközök mennyire hatékonyan segítik a közlekedők biztonságát. E kapcsán persze rontja a helyzetet, hogy a kamerák nem kifejezetten baleseti gócpontokhoz kerültek, helyük az alábbi tényezők összességeként került meghatározásra:
  1. az adott megye úthálózatának hossza, összetétele
  2. a forgalomszámlálási adatok, a forgalom összetétele
  3. a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma, súlyossága
  4. a balesetek jellemző okai
  5. a fix telepítésű eszközök lehetséges helyszíneinek felmérése, prioritási sorrend felállítása
  6. a megvalósíthatóság szempontjai (finanszírozhatóság, áramellátás, adatátviteli lehetőségek)


Így kerülhettek kamerák olyan helyekre is, ahol pont semmi szükség nincs a forgalom ellenőrzésére, csak épp oda volt egyszerű elhelyezni, az adott megyében pedig amúgy sok a baleset.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

9 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Nekem ezzel az egésszel az a bajom, hogy (önmagában) a gyorshajtás ritkán okoz balesetet, ahhoz kell még más szabály(oka)t is megszegni. A statisztikák nem javulásából is ez látszik.
    Az persze igaz, ha megtörténik a a baj, akkor annak nagyobb sebességnél súlyosabbak a következményei.

  2. Kollégámat lefényképezték gyorshajtás miatt. a fotón tisztán látszik, hogy a kezében levő telefonját buzerálja, nem is előre néz, ennek ellenére csak a gyorshajtásért büntették. Szerintem ezt nem tudják gépesíteni, és emberi erőt meg nem áldoznak rá, hogy megnézze valaki, így aztán marad az automatikus bünti a gyorshajtásért. Ami szerintem nagy baj, mert a telefonnyomkodás ezerszer veszélyesebb, mint a gyorshajtás.

  3. Mivel az alapvető cél mindig is a gyorshajtás visszaszorítása, nyilván megérte, ha kevesebb gyorshajtót fotóz.
    Amúgy az összes mobil egység szerintem ritkán van kint minden nap egy időben az utakon, ez inkább csak a hagyományos időközönkénti közlekedési razziákkor szokott lenni.
    Egyébként lehet, hogy elkerülte a figyelmedet, de a fix eszközök nem csak gyorshajtást figyelnek, mehet a csekk, ha nem indexelsz, szabálytalanul előzöl, záróvonalra mész, nem kötöd be magad, telefonálsz, lejárt a műszaki, stb.

  4. Lehet vizsgálni több szempontból,lehet fricskázni,de egy biztos ,a közlekedési morál változott és pedig pozitív irányba.Persze vannak még és lesznek is az utakon olyanok, akik mások és saját biztonságát veszélyeztetik.

  5. A napi 700 gyorshajtás a fix és a mobil kamerákra együtt értendő? Mármint a 132 fix hely és a 160 mobil mérőegység ??? Gondolom a mobillal lehet lesből mérni, hatékonyabb, tegyük fel, hogy a mobil kamerára négy gyorshajtás jut naponta és 300 napon át használják, a fixre napi egy „marad”. Megérte?

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek