Ne várd meg a teljes sötétséget!

    0
    1

    Elvileg a napi rutinfeladatok, az indulás előtti teendők közé kellene tartozzon a lámpák ellenőrzése. Ennek ellenére temérdek olyan autót láthatunk útjainkon, amelyeknek nem minden lámpája ég megfelelően, már ha legalább mindegyik ég. Az Autós Nagykoalíció épp ezért hirdette meg idén is a „Látni és látszani kampányt, mégpedig azzal a tanulságos szlogennel, hogy

    Úgy közlekedj, mintha a számodra legfontosabbak lennének körülötted!


    A fenti tézist megfogadva érdemes dönteni minden egyes manőverről, arról, hogy elvállalható egy előzés, netán megvárhatjuk, míg több hely lesz előttünk, s türelmünkkel mondjuk fél perccel később érünk célba. Most persze az ősz kapcsán leginkább a világítótestek ellenőrzése, annak fontossága a fő üzenet. Történelmi visszatekintésként elmondható, hogy már az autók megjelenése előtt is kivilágították petróleumlámpákkal az utakon közlekedő szekereket, kocsikat. Később jött az elektromos világítás, ami mára a LED-es intelligens, akár kanyarkövető, vakításmentes reflektoros világításig fejlődött. Mindegy, hogy autónkon, kerékpárunkon, egyéb járműveinken milyen lámpa van, a legfontosabb, hogy az megfelelően működjön
    Mire figyeljünk, hogy megfelelően lássunk?
    Autónk világítása, a fényszórók, a helyzet- és irányjelzők működése a legalapvetőbb napi (de legalább heti) ellenőrzendő tételek között kell szerepeljen. Akár a családi hétvégi rutin része lehet, hogy a gyerekekkel, párunkkal vetünk rájuk egy pillantást. Az első és legfontosabb szempont, hogy a világítóberendezés működőképes legyen. Sokan egyszerűen nem figyelnek oda rá, kiégett izzókkal, vagy egyéb hibák miatt nem működő lámpákkal közlekednek. A meghibásodásra ma már néhány autó műszerfali jelzésekkel, üzenetekkel is felhívja a figyelmet, sok esetben még azt is kiírja a kijelzőre, hogy melyik lámpával van probléma. De ha autónk nem ennyire okos, akár dugóban az előttünk álló autóról, akár garázsban, de még egy fal mellett, csupán a visszatükröződésekkel is ellenőrizhetjük őket. [BANNER type="1"] Ha a világítás működik, még nem biztos, hogy elegendő fényt derít az előttünk lévő tárgyakra. Nagyon fontos ezért, hogy a fényszórók egyrészt legyenek tiszták, másrész beállításukat ne csak a műszaki vizsga közeledtével ellenőrizzük. Érdemes a szervizlátogatások alkalmával kérni egy ellenőrzést, ami tényleg csak néhány percet vesz igénybe, cserébe nem csak a megfelelő irányba fog világítani a lámpánk, de másokat sem vakítunk el vele az úton.
    Az autógyárak az utóbbi 20 évben előszeretettel alkalmaztak műanyag lámpaburákat. Ez a kialakítás, bár olcsó és a lámpák tömegé csökkentő, hosszabb használat után a rendszeres mosás, a nap UV sugarai és az utazás közben a lámpabúrát ért sérülések (például kőfelverődések és az állandó porszórás, csiszolás) miatt sokat veszíthet átlátszóságából, a lámpák karcosak lesznek és mattulnak. Ez nemcsak esztétikai probléma, hanem jelentősen csökkenti a világítás minőségét is, érdemes tehát erre szakosodott műhelyben a lámpák külső felületét felpolíroztatni, azt védő bevonattal is kezeltetni.
    Ahogy a kőfelverődés a szélvédőnket sem kíméli, úgy a fényszórókban is kárt tehet. Nem minden felpattanó kavics okoz komolyabb sérülést, van, amelyik épp csak egy kis ponton karcolja meg az üveg felületét. Sok kicsi azonban sokra megy, és egy idő után a milliónyi kis sérülés jelentősen rontja a járműből való kilátást. Épp ezért érdemes az ablakmosás mikéntjére is figyelni: ha vizes öblítés nélkül gyötörjük a poros szélvédőt, az extrém módon karcolódik. Egy korosabb szélvédőnél megeshet, hogy érdemes cseréltetni a megfelelő éjszakai kilátás érdekében.
    Végül, de nem utolsó sorban ellenőrizni kell az ablaktörlők állapotát, mert az elöregedő gumirészek nem képesek tisztára varázsolni a szélvédőnket. Ezen kívül fontos, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű ablakmosó folyadék legyen az autóban. Ha pedig nagyon poros a szélvédő, jobb nem is az ablaktörlővel nekiesni, ha van rád mód érdemesebb bő vízzel, akár egy benzinkúton lemosni.
    Mit tehetünk, hogy minket jobban lássanak?
    A láthatóságot is alapvetően meghatározza, hogy működnek-e az autó lámpái. Itt is fontos szerep jut a lámpák tisztaságának. De közlekedni nem csak autóval szoktunk. Akkor is érdemes fényvisszaverő anyagú ruhát, láthatósági mellényt, vagy más kiegészítőket (láthatósági karpánt, fényvisszaverő prizma vagy matrica) viselni, ha két keréken vagy gyalog indulunk útnak. Kerékpárral útnak indulva gondoskodjunk a lámpákba való pótelemről, vagy töltsük fel a lámpák akkumulátorát. A világos, élénk színű ruha mindig jobban látható, mint a sötétebb, így mindig érdemesebb ilyet – vagy ilyeneket is – felvenni, hogy járdán, zebrán jobban láthatóa legyünk.
    Autósként fontos tudni, hogy ködfényszórót csak akkor használhatunk, ha ezt az időjárási körülmények indokolttá teszik. Ha nincs köd, sűrű hóesés, porfelhő vagy heves esőzés, akkor tilos ködfényszórót használni, mert az elvakíthat másokat, a távolsági fényszóró pedig (fényjelzés kivételével) pedig csakis lakott területen kívül használható és csakis úgy, hogy azzal a közlekedés másik résztvevőjét ne vakítsuk, hiszen akkor minket sem fog látni, csak egy nagy fénypacát. Ha a fentiekre figyelünk, máris sokat tettünk a biztonságosabb közlekedésért!
    Előző cikk57 kilométert megy villanymotorral a konnektoros BMW X1
    Következő cikkMinőségét megőrzi – Audi 80
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.